Szerintem elég lesz nektek a cím ahhoz, hogy hűha. Ha nem, akkor elárulom, hogy az.  Midday Moon by bedroom suck records

Steve Reich mesterműve 40 éves idén. Tegyük fel, hogy senkit nem célom megbántani, de segghülyén hal meg az, aki nem ismeri.   

A szent és sérthetetlen Carbon Based Lifeforms tök első lemeze 20 éves lett. Notch néven adták ki amúgy, és akkor velük volt még Mikael Lindqvist is. Ez friss, idei, Vibrasphere által remaszterált verziója, amit tök ingyen adnak. Hadd ne kelljen már leírni, hogy milyen jó.  The Path by Carbon Based…

Brutális anyag Manni Dee első igazi nagylemeze. Kurvamód sötét, gyilkos hangvételű, művi és intelligens és baszottul súlyos sikátortechno, némi gyászambienttel felütve, hogy legyen idő a éjszakai késelésekre, patkánytaposásra, rozsdanyalásra, szennyvízivásra és minden szentség kivéreztetésére.…

Volt idén már egy masszív The Black Dog-poszt, de gondoltam kibaszom ezt a 2015-ös csodát is, mert olyan. Az egyik kedvenc lemezem ebben a sötét, komor, művi kazamatatechno-témakörben. Nem kezdem el nagyon ragozni, hibátlan, de azért szólok, hogy csak és kizárólag egyben illik hallgatni. El fog…

A Carbon Based Lifeforms fele 6 év után új lemezt adott ki. Ennyi legyen is elég.

Egy találós kérdés. Ki az: a német nem apraja? Sonnborner by Nadja 

 Ha kerestétek volna az éppen zajló csillaghullás soundtrackjét. El paraiso records, Rasmus Rasmussen (Causa Sui synth), ambient, space. Pénzt küld & olvas

Jon Hopkins idei lemeze az év egyik legfaszább dolga, mondjuk ő nem nagyon baszott még el semmit. És jön az OFF-ra, ami egy újabb remek apropó arra, hogy ideszórjam a lemezeit, amiket amúgy én bármeddig el tudok hallgatni. Az Imogen Heap volt szintisét nem árt ismerni, mondjuk épp elegen ismerik is,…

Jon Porras, azaz a fél Barn Owl (meg az egész Elm) tavalyi lemeze. Porras mindig is dallamosabb, kézzelfoghatóbb volt, mint Evan Caminiti, ez így van a Tokonomán is, ami - ahogy a korábbi munkái is - lenyűgöző. Minimalista kompozíciók, kísérletezés ezerrel, felemelő és elvarázsoló hangképek,…

Evan Caminiti, azaz a fél Barn Owl tavalyi lemeze. Elektromos gitár és pedálzaj, ha valaki nem lett volna jelen az előző húszezer Caminiti-posztnál. Nagyon elvisz, főleg ha közben a rohadék fülledt szemétszagú párás nyári városképben gyönyörködsz.  Toxic City Music by Evan Caminiti

Az éjsötét brit techno és elektronika egyik legkevésbé emlegetett úttörői idén két lemezt is kiadtak, és nincs is jobb dolog, mint egymás után meghallgatni őket. Ahogy a Black Daisy Wheel komor, súlyos, lehúzós és minden hallgatással egyre velőtrázóbb élménnyé váló zseniális ambientje után a…

Vladislav Isaev 2016-os Ultimae Recordsnál megjelent gyönyörű lemezével kívánok mindenkinek jó éjt és jó introspekciót. Eléggé alapvető cuccos, egy jól kiválasztott füstölő mellett szépen megnyitja a fejed.   Unyt by SCANN-TEC

Negyven perc köldöknézés.  

Art in the Age of Automation (2017) A Portico Quartet tavalyi nagylemezén is hozza a tőlük megszokott magas színvonalat: szerzeményeik innovatív keverékei a jazzbient minimalizmusnak, az elektronikának és a kísérletezésnek. Frissen megjelent korongjuk, az Untitled az Automationról lemaradt…

Írországból szeretettel. Nyolcadszor.  

Susumu Yokota japán techno-house-ambient pápa a '90-es évek közepén Ebi néven kiadott két olyan lemezt, amiktől lebegve lehet csak létezni. Fenséges chillbient mestermű a Zen és a Ten (utóbbi talán absztraktabb, de nem lényeg), életmentő katarzisokkal, lelkeket virágoztató minimál-dallamokkal,…

Szevasz Magnus! <a href="http://solarfields.bandcamp.com/album/ourdom">Ourdom by Solar Fields</a>

Gépdobos zajpunk darálás, eszedbe fognak jutni hasonló együttesek, de a Sorry State adta ki, szóval leszeded, meghallgatod, és elpusztítasz valami számodra kedveset. Főleg az utolsó 12 perces drone-ambient nyilvános akasztásnál esik le, amit addig hallottál.    <a…

Dominick Fernow és Kris Lapke (mekkora zene már az Alberich) közös projektje. Kibaszottul zseniális. Pontosan olyan, mintha a Prurient, a Vatican Shadow és az Alberich találkozna. Hömpölygő, maró, nehéz és taglós zajfolyamok, minimális, de vaskos és ragadósan hullámzó hipnotikus dallamok, militánsan…

Hallgassátok meg Anthony Di Franco JFK néven kiadott lemezeit és élvezzétek az életet, hogy éltek, hogy szeretve vagytok. Vágjátok az arcot, kibaszott Ramleh, kibaszott Skullflower. Ha ezek az együttesek nem mondanak semmit, akkor nem tudom, hogy én mit mondhatnék. Ha viszont mondanak, akkor…

Dominick Fernow, azaz Prurient és Vatican Shadow (és még ezer más) esőzajos, kígyóölelésű, sámándobos, Ayahuasca-ízű absztrakt ambient projektjétől meglátod magad az anyaméhben, kirepülnek a sejtjeid a dzsungel csillagos egére, az univerzumot öleled az elmédben, az egód pedig eltűnik a picsába.…

Justin Karl Michael Broadrick a Godflesh, a Jesu és a Final mellett JK Flesh néven is nyomul. A Godflesh ugye minden idők egyik legnagyobb dolga. A Jesu tud jól esni, főleg ha katartikusan, hátraforgó szemgolyókkal akarok unatkozni. A Final meg tipikus melómániás instant-ambient projekt (amit amúgy…

Idén 10 éves Olivier Oland médiaművész úr Hol Baumann néven készített egyetlen, zseniális, alapvető, létfontosságú, agyrobbantó, epikus és ki tudja még milyen szuperlatívuszos nagylemeze. Baszki, mikor először hallottam, a felénél majdnem elbőgtem magam az örömtől, annyira rámnőttek ezek a…

Küldeném mindenkinek, aki házisárfarkas! <a href="http://annavonhausswolffmusic.bandcamp.com/album/dead-magic" data-mce-href="http://annavonhausswolffmusic.bandcamp.com/album/dead-magic">Dead Magic by Anna von Hausswolff</a> 

Elfeledett, vagy nem is ismert olasz pszichedelikus agymaszat a közelmúltból. Ősi űrlények dervistánca, erdei démonok neonszínekkel örvénylő szent italai, kozmikus méretűre tágult pupillák, meztelen gombaszedés bolygóközi jeges réteken, sámánok torz garathangjában elveszett megváltó bűvös igék…

Egy jó ideje menekülök már a kanadai Doomsquad teljesen sajátos, egyedi, kaktusz-szertartások önfeledt kántálásaitól hangos őserdei bulisátrába. Kibaszottul meg kell erőltetnie magát annak, aki szavakba akarja önteni, hogy mégis mi az istent csinál a Doomsquad, de nagyjából úgy kell elképzelni…

Idén októberben volt 10 éves ez a nagyszerű lemez. Nyilván nem ez a legjobb lemezük, de az Underworld esetében ez szerencsére semmi rosszat nem jelent. Én nem tudok arról, hogy csináltak volna szart. Ettől is ugyanúgy klubparti kerekedik a panelban. Vegyétek elő újra, vagy először, mit bánom én,…

Na, srácok, hét évvel a bámulatos Periphery után a Black Moth Super Rainbow szintikirálynője újra lemezt adott ki, és újra bámulatosat. Párszor már meghallgattam, a közepénél már bőven az ölemben fekszik a lelkem és csak simogatom és simogatom. Könnyekig megható, megtisztító, katartikus ambient ez…

                                                        Az angol nemzeti gombász egyesület ajánlásával.                                                                                    Vinyl ill Ránéz

Öt év után régi texasi ismerőseink is új albummal jelentkeztek.  <a href="http://balmorhea.bandcamp.com/album/clear-language" data-mce-href="http://balmorhea.bandcamp.com/album/clear-language">Clear Language by Balmorhea</a>

Oké. Hat év után, végre. Baszott jó. Majdnem másfél óra, az agyad a felénél elfolyik a gyönyörtől. Adjatok neki teret és időt és alkalmat, ez olyan.  &lt;a href="http://carbonbasedlifeforms.bandcamp.com/album/derelicts"&gt;Derelicts by Carbon Based Lifeforms&lt;/a&gt;

Reménykedtem benne, hogy jobb (vagy talán sokkal jobb) lesz, mint az előző nagylemez. Ehhez képest az első két dalban csak jobbra-balra tilinkóznak, és csak a harmadikban dörrennek meg amúgy istenesen. Viszont a lepényhal meg utoljára... Plusz akár minimális pénzért a tiéd lehet.  &amp;amp;lt;a…

A csendes ember, akit Függőágynak hívtak. &lt;a href="http://shop.hammockmusic.com/album/mysterium" data-mce-href="http://shop.hammockmusic.com/album/mysterium"&gt;Mysterium by Hammock&lt;/a&gt; 

A hamburgi Father Sky Mother Earth duó az ambient/drone metal egyik legizgalmasabb új előadója. Közel negyven percben tökéletes transzcendentális misét celebrálnak, aminek hallatán után még a műfajtól idegenkedők is elégedetten csettintenek egyet. Belső utak vándorai, szevasztok!  <a…

A walesi Kelly Lee Owens első lemeze bámulatosan ki van találva. Egy felesleges hang sincs rajta, lecsiszolt, művi, mesteri. Lényegében egyfajta dreampop és ambient és minimal techno hibrid. Egyszerű számok, de mélyre másznak, sok-sok fogós ötlettel, finom nosztalgiával, ütős és súlyos ütemekkel,…

Az új Peaking Lights. Lenyűgöző. Mély nyugalomban olvad szét a fejem, közben meg táncol körülöttem az univerzum. Ez a zenekar, basszátok meg.   &amp;lt;a href="http://peakinglights.bandcamp.com/album/the-fifth-state-of-consciousness-double-album"&amp;gt;The Fifth State of Consciousness…

Max Richter idei lemeze. Friss, ropogós, januári. De kurva mindegy, mert úgyis a legszebb dolog, amit idén ember hallhat. Mármint, most komolyan, nincs olyan, hogy valami szebb, mint egy Max Richter lemez. Nyilván ennek a lemeznek is van sztorija, irodalmi (lásd a címet) és balettháttere, de…

Idén másodszor is Wear Your Wounds.  

Steve Von Till ismét aratási menedzsernek öltözött, és olyan dalokat szerzett, amelyek lényegét a lemezborító és a lemez címe is frappáns módon kifejezi. Ősöreg rítusok zengései, folkos egyszerűség, a drone meditatív visszhangjai az album fő csapásirányai, melyeket finoman árnyal némi elektronika…