Meghozta a postás a kilencedik Russian Circles nagylemezt. Füleldoda:
Az Impureza dél-francia banda, annyira, hogy már-már spanyol. Zenéjükben a halálmetál keveredik a flamencoval és a progmetállal, a végeredmény pedig annyira egyedi, hogy ők maguk a hispanic death metal cimkével írják körül szerzeményeik lényegét. Az Alcazáres a spanyol rekonkviszta idejébe vezeti el a hallgatót, és van benne minden, mint a karácsonyfán. Inkvizíció, jó és rossz harca, misztikus-mitikus lovagi küldetések, egyházi elnyomás, és minden, ami a szent háború témakörébe belefér. Elsőre furának tűnik, de ha egyszer ráhangolódsz, akkor rendesen bele lehet merülni.
Negyedszerre vendégünk a blogon a gothic-punk-deathrock-sludge-garage-noise kevercs nagymestere, a Wailin Storms. Hallgatni arany:
A Gót Császárnő a sötétben motoz. Nagyon is frankón.
Legközelebb élőben: 2026. december 7., Akvárium
Holnapra megint hőséget jósol az előrejelzés, úgyhogy pont aktuális lesz a Tidal Wave svéd sivatag mélyéről búgó, hetvenes évek ősrockjába mártott sztónero-fuzzikus muzsikája. Vastagon zsírozó gitárhangzás, királyos grúvok: aki komálja a Spiritual Beggars dolgait, a Master of Realityt, vagy a Deliverance-korszakos C.O.C.-t, annak ez a lemez sem lesz ellenére. Ráadásul becsületkasszás.
A lengyel Doombringer lassan húsz éve alkot, az Ad Compita! pedig a harmadik nagylemezük. Zenéjük az öregsulis halálmetál és a feketefém hathatós keverékeként írható le. Ennél többet nem is kell róluk mondani.
Így mulatnak a francia gótok nyáridőben: a Nocturnes öt, szuperhosszú szerzeményből áll. A dalokban váltott ének hallható, és a gótika mellett jelen van bennük a doom komorsága is; ráadásul itt-ott átkapcsolnak egy kis feketés kalimpálásba és károgásba is. Fülelni erre szabad:
A chicagói Shadow of Jupiter már három évvel ezelőtti bemutatkozó albumával megfogott (Porta Coeli, 2023). Ez a tetszés idei, második albumuk hatására sem csökkent, sőt: kellemesen bólogatva hallgattam már jópárszor a Bonest. Hőkupola idején pedig mindig jól jön a háznál egy kis sivatagi rock. Füleldoda:
A Verdun is francia banda, minr a Slift, de sokkal zordabb zenét játszik. Durva sludge muzsikájuk csak úgy bugyborog a hőségben, és amikor már azt érzed, hogy szétszakad tőle a fejed, akkor jól megsoroznak egy frankó feketéskedéssel. Többször is az jutott róluk az eszembe, hogy ilyen lehetne a Primitive Man, ha a sludge-ból a doom helyett black-be csúszkálna át.
A francia Slift triót 2020-ban ismertem meg a Hyperion-ciklust megidéző Ummon albummal. Azóta még egy korong (Ilion, 2024) került ki a kezük közül, illetve itt van az új nagylemezük. A Fantasia dalai visszafogottabbak az Ummon szerzeményeinél, de ott talán a négy könyvnyi terjedelem is indokolta a bővebb lére eresztést. Muzsikájuk továbbra is pszichedelikus rock, ami proggerkedésbe hajlik nem egy helyen. Aki a kicsit space-es pszichózist komálja, az nem fog csalódni a Sliftben.
Újdon Primusság.
Van egy Holy Diver-átirat, és egy Pusciferes kollaboráció is a négy szám között.
Legközelebb élőben: 2026. augusztus 4., Barba Negra Red Stage
Alig évvel a bemutatkozó EP után egy évvel megjelent az oregoni Slow Goat első nagylemeze. A játék továbbra sem változott: női énekkel felvezetett sztóneres, doomos metál muzsika. Füleldoda:
A Stenahoria a hollandus The Fifth Alliance negyedik nagylemeze. Az öt, átlagosan hét percnyi hosszú szerzeményt tartalmazó korongon jóféle feketés dúmos poszt-metál hallható. Füleldoda:
A Void of Light glasgow-i banda, és bemutatkozó lemezükön ügyesen keverik a mocsári fílinget a post-metálos durvulással. Csak a borítón szereplő kisebb hegynyi méretű betonkeverőt nem tudom hova tenni.
Megérkezett a hatodik Monolord nagylemez.
2014 óta nem tudtak hibázni, és ez a Neverendingre is igaz.
A sztónerikus rockzenében utazó Green Desert Water kiadta harmadik nagylemezét.
Az Eerie Meadowst hallva még Franco Nero is megnyalná a szája szélét.
John Corabi olyan bandákban fordult meg, mint a The Scream, Mötley Crüe, Ratt, The Dead Daisies. Imádom a hangját, és így idén megjelent harmadik nagylemezét is.
A képzeletbeli filmekhez zenét szerző milánói Calibro 35-tel sem tegnap találkoztunk utoljára. Most viszont itt vannak tavaly megjelent legutóbbi sorlemezükkel. Az Exploration-ön minden van, amiért szeretjük őket: jóféle jazzy és funk muzsika, valamint ezeknek az összes lehetséges keresztezése.
Megérkezett a nagyon finom doom metált rejtő harmadik Godthrymm nagylemez.
Lehet, hogy én vártam túl sokat tőle, de a King Diamond tagokból és az Eidolon énekeséből álló Lex Legion szupergrupp zenéjéből én azt a megfoghatatlan, de mégis létező plusz szikrát hiányolom, ami miatt egy album a folyamatos újrahallgatásra ingerel. Nem rossz zene, biztos lesz, akinek ettől áll fel a szőr az alkarján, de nekem nem ütött be.
Van új Elder album is, az ő zenéjük pont passzol
az idei nyár első, sivatagi hőséget hozó hőhullámához.
A Cryptic Shift dalait komplex, már-már követhetetlenül ágas-bogas szerkezet jellemzi. A Voivod és a Vektor legjobb tanítványaiként a játék neve technikás sci-fi metál, a brit négyesfogat pedig nem bazsarózsával gurigázik. A nyolcvan perces játékidőt öt dal teszi ki, ezek közül kettő 20 perces, vagy ennél hosszabb. Lassan kell rákattanni, de utána már nagyon jó.
Hat éve találkoztunk utoljára a Nashville-i All Them Witchesszel.
Most pedig megérkezett a hetedik nagylemezük. Csekira: