A 4AD kiadó a nyolcvanas években a goth, wave, posztpunk, dream pop, ethereal műfajokban alkotó előadók jó ízlésű istállójaként híresült el, és még egy saját szupergruppja is volt, a This Mortal Coil. A Lost Horizons név mögött a label két kiválósága és veteránja, Simon Raymonde (Cocteau Twins, The…
Az egyik szemem sír, a másik meg üveg. Egyrészt örvendetes, hogy a jó öreg Trükkös végre összehozott egy klassz albumot (az előző kettőnél mindenképpen jobbat), másrészt viszont végtelenül szomorú dolog, hogy ehhez egy személyes tragédia szolgáltatta az alapot. Sajnos a stúdiómunka kezdetén hunyt el…
Már nem emlékszem, hogy ki posztolta ezt az albumot az ősidőkben (valszeg Dani, vagy Sokszám lehetett), ma viszont eszembe jutott, hogy ezer éve nem szedtem elő meghallgatni. A belbecs pedig: IDM/trip hop beat-ekre rápasszított neoklasszikus zenét kap a fülelő a Gangliontól, kevés pszihós feltéttel.…
A Rob Garza és Eric Hilton alkotta Thievery Corporation bő két évtizede ad ki lemezeket. Kezdetben csak a zenefüggők örömére, aztán később egyre szélesebb közönség számára tolták muzsikájukat. Sajnos ennek várható következménye volt, hogy a kétezres évek közepére, a The Cosmic Game (2005) nagylemez…
David Holmesszal a freeblogos időkben már találkoztunk: annak idején a Free Association és a The Holy Pictures című albumai kaptak posztot. A Let's Get Killed a második, '97-ben megjelent nagylemeze, ami bő másfél évtizede meghozta számára a kiemelt figyelmet. A zene igazi holmeskodás: mintha egy, a…