A 2018-as dupla Daydream Dystopia után tavaly második alkalommal adott ki közös lemezt Youth és a Radical Dance Faction. Azon az albumon Youth a producer és remixer volt, itt viszont már hivatalosan is kollaborátorként tüntették fel. A korong érdekessége, hogy a nagylemez szövegeit a Radicalos Chris…
A sokkal nyersebb, zajosabb, keményebb első lemezük után a Green/Blue most valami mást csinál, de ez a más simán fenséges. Sötét álmokat álmodó, selymesen súlyos és csodálatosan lüktető gyönyörűség ez, valahol a post-punk, az alterpop és az indie rock között, sok '80-as és '90-es évekbeli maradandó…
Le lett már itt írva párszor, hogy miért egetrengető zenekar a The Gluts. Senki nem csinálja ezt, csak ők. Épp ezért basz fel, hogy alig beszélnek róluk. A kurva életbe, komolyan, hát mit csinálnak már megint. Ilyen masszívan, nyersen, pszichotikusan, ösztönösen és ésszel ki tudja még úgy összemosni…
Ezek az ausztrál szemetek utoljára 2013-ban adtak ki két csodálatos cuccot, aztán kussoltak, egészen eddig. Nyolc évvel a lenyűgöző Trough és Home Brand után fantasztikus újra hallani őket. Ezt a lerúgott, leszedált, részegen őgyelgő, sikátorokban melankolikusan rejszoló, bűzös szájszaggal kötekedő,…
Az van, hogy Annika Henderson első, 2010-es lemezét nem sikerült megszeretnem. Az azóta eltelt 11 év viszont használt, a Change kifejezetten más lett. Igazi járvány-pop, így vagy úgy, de az elmúlt másfél évről szólnak ezek a nagyszerű, sötét, dögös, fülbemászó, pszichedelikus, trippy popdalok, vagy…
Ez a poszt nem jöhetett volna létre, ha nincs Sam Phulesh, aki ismét egy nagyon karaj albumot ajánlott nekünk a második Atsuko Chiba nagylemez képében. De inkább idézem őt: "Prog rock, sok-sok 70s/80s inspirációval, miközben magabiztosan használják a post-rock/math rock műfaji elemeit is, és közben…