Mindenki gonosz. Vagy nem, és az Øresund Space Collective téved. Everyone is Evil by Øresund Space Collective 

Tavaly ősszel jelent meg a belga egyemberes projekt, a Stygian Love bemutatkozó albuma. A borítóról anno az Öreg néne őzikéje (és a szellem*) című mese jutott eszembe, noha a mögöttes tartalom némileg eltér ettől a romantikus képzettől. Bő háromnegyed órában jóféle black és post-black keveréke…

Sötét hangulatú, vérnősző, és szilaj dolgok megtételére csábító feketés halálmetálra vágysz? Akkor pont a fogadra való a török Serpent of Old tavalyi bemutatkozó nagylemeze. Közel egy évet ültem ezen az albumon, mert annyira fejbe ver, hogy nemcsak a heti, de a havi egy fülelés is kihívás az…

A jó doom aranyat ér. Pont ilyet játszik a dél-afrikai Acid Magus a tavalyi második nagylemezén. Az albumzáró tíz perces Trillion Tonne Suntól konkrétan lepetézel.  Hope Is Heavy by Acid Magus

A hölgy idegesen keres útmutatást a Kiskertek mindentudója című szakkönyvben, mert elfelejtette, hogy mikor kell tavasszal a rózsákat megmetszeni. Zaklatott kedélyét csillapítandó a tavalyi Blood Ceremony album szól a gangon laptopról, olvasás közben pedig fejét lassan előre-hátra billegetve érzi,…

Michael Poulsen (Volbeat) gondolt egyet, és tetemre hívta Marc Grewe hörgőst a Morgothból és Morten Hansen dobost a Raunchyból, és lett légyen Asinhell. Az Impii Hora tiszteletteljes és egyúttal rajongói főhajtás a haláli fémzene előtt, így a szerzeményekben a Death-Entombed-Morgoth vonal szeretete…

Helgát hallgatni olyan, mintha Björkkel és Myrkurral közösen csak úgy, minden cél nélkül bóklásznál az erdőben. Közben megérintene a természetre figyelés, valamint a jól megkomponált és felvezetett daloknak hála, a bő háromnegyed órás hanganyag végén a katarzist is elérheted. A Wrapped in Mist egy…

Mouche a lemezborítón szereplú kutyi neve, az It It Anita pedig a belgiumi Liège-ben alkotó, pont ezzel az albummal trióvá fogyatkozó banda. Ők is a tavalyi felfedezetteim közé tartoznak, és rögtön megfogott a muzsikájuk: noise rockban utaznak, szövegeik pedig minimum (ön)ironikusak, de gyakran a…

Hiperaktív kedvencünk 2023-ban "csak" két stúdióalbumot jelentetett meg, melyek közül a végtelen című PetroDragonic Apocalypse; or Dawn of Eternal Night: An Annihilation of Planet Earth and the Beginning of Merciless Damnation ragadt meg nálam hosszabb hallgatásra. Természetesen nem hagyták abba a…

Közel nyolc év után tavaly ősszel megjelent az ötödik Mondo Drag nagylemez, ami folytatja a zenekari hagyományokat. A Through the Hourglass hallatán továbbra is az jut az eszembe, hogy így szólna, ha a Meddle-időszakos Pink Floydot megvadítanánk egy kis krautos Cannel és hetvenes évekbeli King…

A Hippie Death Culttal a bemutatkozó album idején találkoztunk, a második '21-es Circle of Dayst viszont nem posztoltam, mert nem ragadt meg a fülemben. A tavaly harmadikként megjelent Helichrysum már egy megváltozott csapat munkája: Ben Jackson szintis-énekes kilépett, így Laura Phillips…

Tavaly nyáron jelent meg a Till the Dirt bemutatkozó albuma, és hamar megtetszett. Némi utánjárással kiderült, hogy Kelly Shaefer új projektjéről van szó, amelyben két jelenlegi Atheistes kollégája is tag, emellett olyan vendégek teszik tiszteletüket a lemezen, mint Jeff Loomis, John Longstreth,…

Az utóbbi pár évben viszonylag kevés új stoner előadó ragadta meg hosszabb időre a figyelmemet. A kivételek egyike a bolognai Holy Giant, akik nemcsak remek dalszerzők, hanem ügyesen kalandoztak el a testvérműfajok irányába is. Így a lemezen a desert rock mellett jelen van a fuzz, és a klasszikus…

Tavaly ősszel a harmadik Wolvennest nagylemez is megjelent. A Dark Path dalai hozzák a bandától megszokott magas színvonalat. The Dark Path To The Light by Wolvennest 

A jelenlegi formájában ismert civilizáció összeomlása utáni első, és az emberiség szempontjából utolsó, apokaliptikus télről szól a Cenozoa december végén megjelent nagylemeze. Mindezt hanganyagba főként a post-metal, mellette pedig a doom és a black segítségével préselte az egyemberes görög…

Kalifoniából érkezett hozzánk a csodásan egyszerű nevű Fearing csodásan egyszerű című harmadik albuma. A harmincöt perces hanganyagra a nyolcvanas évek totális imádata miatt figyeltem fel a tavaly őszi megjelenés idején. Lehet, hogy az akkori előadók klónjai, de mivel a dalszerzést nem tolták el a…

Visszatért a tél, itt van az ideje a feketefém hallgatásának. Ehhez adja magát az észak-rajna-vesztfáliai Sulphur Aeon tavalyi albuma, amely hat blackened death dalból és egy rövid introból áll. A borító jól sejteti, hogy a nagylemez szerzeményei alapból lovecrafti hangulatúak, így pl. egy lagziban…

A Zahn német trió, melynek tagjai közül ketten a szintén berlini Heads. sorait erősítik, a harmadik arc, Felix Gebhard pedig 2014 óta az Einstürzende Neubauten turnébillentyűse, de saját jogán is zenész. Az Adria dupla lemez, nyolcvan percnyi instrumentális hanganyaggal, és olyasféle zenei…

A hetvenes évek savas-pszicho rockja, az éteri hullámok, az occult doom rock, és a gótikus metál is a portlandi Vanishing Kids zenei összetevői közé tartoznak. Mindezek mellett a szerzeményeket Nikki Drohomyreky énekesnő fátyolos orgánumával vezetik elő, és aki még ezek után hezitál a fülelésről, az…

A Wave Cannon előtt utoljára 2018-ban került ki nagylemez a The Machine boszorkánykonyhájából, nevük előtt pedig vagy van névelő, vagy nincs. Az új korong így a tavalyi év egyik óriási meglepetése volt számomra, egyrészt mert Faceshift című elődje nem hagyott nyomokat az emlékeimben, másrészt pont…

A bajor sivatag mélyen búgó dalait a Dune Pilot tolmácsolta tavaly decemberben minden desert rockernek.  Magnetic by DUNE PILOT

A Botteri Testvériség élete az In the Woods... után, 2. rész. Mostanra több, mint fél évet ültem ezen a nagylemezen, mert sokszori próbálkozás közben és után sem kapott el gépszíj - pedig éreztem, hogy majdnem adja az ívet. De másnak (ha még Botteri-fanként nem szerezte be a '23 májusi megjelenés…

A norvég Leonov dalait zeneileg a doom, a post-metal és a post-rock által határolt háromszögben találjuk meg. A nagylemeznek emellett van egy határozott filmzenei hangulata is, és az ezzel együtt kialakult összkép volt az, ami nálam gyorsan beette magát a lejátszómba. Lehet, hogy semmit nem találtak…

Pachy García Puerto Ricoban született, majd később Los Angelesben vált profi zenésszé. Ennek részeként a synth punktól a noise rockig terjedő műfaji skálán mozgó Prettiest Eyesban kezdett dobolni és énekelni, illetve teszi ezt a mai napig. Ezzel párhuzamosan az utóbbi öt évben a Pachyman név alatt…

A mindenbenutazó lengyel gityós melankolikus, keleteurópai, holzavaros-holszép (Odesszában szerzett) szólóimprovizációi helyenként Steven R. Smith munkásságát, azon belül is a Hala Strana projektet juttatták eszembe, a zúzmarás ködharangokat, máskor a Marc Ribot-féle Silent Movies gömbölyűségét és…

Számomra az év archív találata: eleddig eldugott eksztatikus free jazz próbatekercsek a legendás triótól, szólóban-duóban-hármasban, ugyanabból az évből, amikor Bäbi kijött (hetvenhat!). Dob / duplaszaxofon / nyakló nélküli, elszabadult perkázás / Glover többek között ködkürtön, és egy "vakcina" (?)…

Bevallom, hogy félve közelítettem meg az Empires of Euphrates bemutatkozó anyagát, mert a borító és az előadó neve azt sugallta, hogy amolyan Nile-féle keleties death/groove muzsikát fogok hallani. De nem így lett: tempós, rothadásszagú, penészes kilencvenes évekbeli halálmötált kap tőlük a…

Bárki bármit mond, van új megközelítés a Nap alatt: a szlovák Malokarpatan olyan elődök nyomán építkezik a dalaiban, mint a Maiden, a Mercyful Fate, emellett decens Quorthon-imádattal is rendelkeznek, és néha még a kelet-európai népzene dallamaiból is merítenek. Ha ez neked nem elég, akkor öleld meg…

Egy frankó idei koncertfelvétel a Khruangbintól: tizenhét szerzemény, mintegy nyolcvan percben. Tetszeni fog.  

Tom G. Warrior szokatlan módját választotta a Hellhammer zenei öröksége előtti fejhajtásnak, valamint néhai kollégájáról, Martin Eric Ainról történő megemlékezésnek: a Triumph of Death első nagylemeze élő felvételeket tartalmaz. Figyelem! Csakis corpse paintben fülelhető hanganyag!  

Van itt ám egy ilyen is. Turn To Earth by CARLTON MELTON   

Mindig jó érzés, ha felfedezek egy kísérletező kedvvel megáldott bandát - és ilyen az Among the Rocks and Roots is. Hosszan lehetne sorolni, hogy a duó mit mivel kutyul össze, úgyhogy csak röviden. Van itt a free jazzes megoldásoktól kezdve a noise rockos és sludge-os borulatokon keresztül az…

Van új Mars Red Sky nagylemez is. A francia sivatag dalai újfent nagyon pöpecek.  Dawn Of The Dusk by Mars Red Sky

2006 már egy ideje elmúlt, úgyhogy ennek örömére a Giant Squid remekműve kapott egy újrakeveréssel egybekötött újrakiadást. Metridium Fields (2023 Remaster) by Giant Squid 

Jason Köhnen tavalyi találkozásunk óta nem üldögélt tétlenül a babérjain. Szintén még '22-ben megjelent az In Memoriam nagylemeze alapján született azonos című hangkönyve, valamint egy sorlemez Miserere címmel. Idén eddig egy Red Snapper-tribute korong (Image of You) került ki a barkácsműhelyéből,…

A francia cím nem árul zsákkbamacskát: akusztikus gityó & preparált zongora peng és zeng héttételben (nemérc & nemcimbalom). Szivarhamuréteg gyűlik a wolframizzószálon. Valahol harangoznak. Beledzsonkédzseződsz & beletarrbélázódsz a húrok túlvilági összhangzataiba. A csorbacsík felhangok…

A fémes durvulat és az álmodozó shoegaze (szinte) tökéletes fúziója. Nem gondoltam, hogy az ilyesmi lehetséges, pedig de. When No Birds Sang by Full of Hell, Nothing 

A mágikus-pszichedelikus borító mögött egy kiváló bemutatkozó album rejlik. Az Inherus tagjai olyan csapatokból verbuválódtak, mint a Forlesen, a Lotus Thief, a Swallow the Ocean, és a Witchkiss, zenéjük fő alapvetései pedig a post-metal és a doom. A jól megírt dalok emellett tökéletesen visszaadják…

Újrakeverve, nem rázva.    

Gleccserhipnózis az izlandi nepáliaktól, akik tizennegyedik századi perzsa szövegeket improvizálnak a plútóbolygón, szerelmi hegedű- és zsebharmónium-kísérettel. Csodálatos glisszandók, amik kimerevítik neked az időt, és mint egy puha pengét, beleéneklik a szívcsakrádba. Hűvösebbek és…