A frankó borító mögött finom Mastodon-like muzsika rejtőzik. Becsületkasszás. Year Of The Hog by Üga Büga 

2006 már egy ideje elmúlt, úgyhogy ennek örömére a Giant Squid remekműve kapott egy újrakeveréssel egybekötött újrakiadást. Metridium Fields (2023 Remaster) by Giant Squid 

 A londoni Urne második albuma legalább olyan feszesre és zsírosra sikerült, mint a '21-es, Serpent & Spirit című anyaguk. A nyolc dalt tartalmazó második nagylemezüket Joe Duplantier (Gojira) brooklyni Silver Chord stúdiójában rögzítették. A szerzemények a betegség, halál és veszteség témáit…

Megérkezett az új Baroness nagylemez, ami most nem lett hallgathatatlanul rosszra keverve. A második, bónusz korongra élő felvételeket gyűjtöttek össze. STONE by Baroness   

A blogot a kezdetektől követők valszeg emlékeznek rájuk, a később csatlakozók pedig most kapnak egy nagyszerű lehetőséget az Obiat megismerésére. Tizenhárom év után ugyanis megérkezett a negyedik nagylemezük. Az öncimke: progressive sludge doom metal brushed by psychedelia. Fincsi, mi? Indian Ocean…

Négy és fél évvel az Emperor of Sand után. (Figyeldoda, FLAC!)  

A post-metal a londoni Tunguska zenéjének a fő csapásiránya, de dalaikban elkalandoznak más területek felé is, így a végeredmény egy frankó, szűk félórás hanganyag lett. Két EP után most már igazán következhetne egy nagylemez is tőlük, a potenciál ugyanis bőven megvan bennük a…

A düsseldorfi Massive Thunderfuck nevéhez híven súlyba mártott támadást intéz a hallgató hallójáratai ellen szűk háromnegyed órában, de persze némi prog befolyástól sem mentes a bemutatkozó album hét szerzeménye. Egyébként a sludge az alapvetésük, és erre húznak fel mindent: egy kis doom-ot, egy kis…

Egy bemutatkozó lemezen legyenek frankón megírt dalok, legyen legalább ugyanennyire jól megszerkesztve, és az sem baj, ha a hangzása húz, mint az éhes bivaly hazafelé menet. A londoni Urne első albuma pont ilyenre sikeredett, maga a zene pedig olyan nagy példaképek hatásait mutatja, mint a Mastodon,…

Húszhuszas feldolgozásőrület Inter Armáéktól. Decens válogatás, ahol békében megfér egymás mellett a Hüsker Dü, a Venom, és Prince. A cserkó a habostortán a dögönyözős blastbeatbe forduló Neil Young-átirat, amire az öreg is biztosan csettintene. Garbers Days Revisited by Inter Arma

A svéd Vokonis a Grasping Time után negyedszerre is egy nagyszerű proggerkedő sludge-stoner albumot alkotott meg. Emellett a lemezen Per Wiberg billentyűs (Spiritual Beggars, Kamchatka, Opeth) a vendégként fícsöringölt fazon. Nagyon zsíros. Odyssey by Vokonis 

Két évvel a Flood után megjelent a harmadik Domkraft nagylemez, ami egyúttal az eddigi legjobb munkájuk is. Ha valami, az Emperor of Sandhez hasonló zenére vágysz, akkor ez a korong neked szól.  Seeds by Domkraft

A tavalyi Omega Severer EP után megérkezett a skót sivatagi harcosok második, egész estés alkotása. Ami egyúttal az eheti évlemeze is. Etemen Ænka by DVNE 

Két megamonstre dal tizenhét percben, skót fremenek által prezentálva, post-metal, písz-láv-juniti, kőkóla? Ez a mai hét-epéje. Hosszú e-vel.  Omega Severer by DVNE

Sam Phulesh megelőzött, így páran már belefüleltek a vancouveri Császárnő saját maga által progger sludge-nak becézett muzsikájába.  Premonition by Empress

Esélyes, hogy már mindenkinek meghozta a postás az idei Mastodon-válogatást, de szerintem nem fogtok megharagudni, ha posztolom is.  

Tizenöt éve fedeztem fel a francia Gojirát. A bónusz dal: a Metallica Escape-ének az átdolgozása. A pontos évforduló pár nap múlva lesz, de egy hete ismét pörgetem. FROM MARS TO SIRIUS by GOJIRA 

Hónapok óta ülök ezen a lemezen, és tetszik is, meg nem is. Az új-zélandi Beastwarstól legjobban a második albumuk (Blood Becomes Fire, 2013) tetszett, és ugyanazt a minőséget többé-kevésbe hozták a következő korongjukon is. Aztán egyik tagjuk betegsége miatt nem működtek egy ideig, míg végül tavaly…

A Forming the Void 2020-ban is hozza a tőle megszokott magas színvonalú heavy-prog-psych-sludge-mötált, ami kb. olyan, mintha a Torche és a Mastodon szvingerkedve kopulálna a Pink Floyddal és a Soundgardennel. Negyedik lemezükhöz érve okosan, ügyesen megvalósították azt a bizonyos "tágítjuk a…

2020-ban Ravennában is fellendült a digitális irodalomórák tartása. Viccet félretéve: a négyesfogat továbbra is az ütős prog sludge-ot műveli, továbbra is igen frankó módon.  Metaphora by Void Of Sleep

A XXI. század első negyedében a kísérleti fizikában megtörtént az addig elképzelhetetlennek tűnő áttörés: több, mint két évtizednyi megfeszített munkával svéd tudósok kimutatták az univerzum mintegy 23%-át kitevő sötét anyagot. Könnyen kitalálható, hogy melyik város mondhatja magának ezt a…

A Tamam Shod überzsír polák banda, amelyik Mastodon-like progressive sludge-ban nyomul, és a két szó közül a progresszíven van a hangsúly. Bemutatkozó konceptlemez Varsóból, ami kábé "Az élet, a világmindenség meg minden" témaköreit feszegeti. Egzisztencialista sztónerek, szevasztok! Yek by Tamam…

Új arcok, ismerős hozzáállással: a dél-afrikai The Drift jóféle progressive sludge-ot művel, amibe szórványosan belekeveredik némi maidenes szólózás, viszont a grúvos megoldások és a post-metál tekinthető zenéjük alapköveinek. A fülelési tapasztalatok pedig így összegezhetők: a The Seer…

Küldeném mindenkinek, aki szereti Savannah Bárónőjét!  

A nagy brit Everest Queen zenéjét könnyű leírni: prog sludge a műfajuk, a lá Mastodon, Baroness, és lassúbb High On Fire.  Dead Eden by Everest Queen

Darabos, helyenként szintivezérelt sludgy zajrockban utazik a brooklyni Netherlands. Néha kissé kaotikusnak hangzanak, de még ezt is ügyesen, okosan csinálják - mintha a Mastodon jammelne a Dinosaur Jr.-ral. Ráadásul a végén van egy Blind Faith-feldolgozás is. BLACK GAIA by NETHERLANDS 

Egy ideje nyúzom már ezt a lemezt, de nem tudtam dűlőre jutni vele: alapvetően tetszik, néha azonban könnyen lefáraszt. A brit Desert Storm egy évtizede létezik, a Sentinel pedig az ötödik nagylemezük, és a Mastodon-COC-High On Fire szentháromság berkeiben mozognak, annak is részint a dallamosabb,…

Ez is befutott, reméljük izmosabb lesz mint a sárga-zöld dupla. facebook