Két, összesen harminchat percnyi terjedelmű szerzemény alkotja a Forlesen tavalyi bemutatkozó albumát, amelyet részemről 2020 legjobb korongjai közé sorolok be. A dalok milliónyi (al)műfajon és hangulaton átívelő gigantikus gondolati egységet alkotnak, melynek végén borítékolható a katarzis. Mindezt…
A nápolyi Naga utoljára három éve, az Inanimate EP idején hallatta a hangját, most viszont meghozta a postás a harmadik nagylemezüket. A stílus változatlan: nagy intenzitással szólalnak meg éjkék sötétségből és kórokozóktól hemzsegő mocsári sárból komponált dalaik. A remek hétkezdés elképzelhetetlen…
Ékes francia és angol nyelven vezeti fel mötálját a kanadai Hands of Despair, zeneileg pedig a mindent-bele attitűd az alapvetésük. Összekevernek death-doom-sludge-stoner-black vonalon mindent, amit szeretnek, így az eredményt nyugodtan nevezhetjük akár progressive-nek is. Well of the Disquieted by…
A lassan veteránnak számító Dragonauta ötödik lemezéről gyakorlatilag eltűntek az előző évtized sztónerikus-dúmszter témái, helyettük jelenleg feketeszerű és progger megközelítéssel élnek a zenészek. Ami nem is csoda, mert mostanra az eredeti tagok közül már csak Daniel Libedinsky gitárost találjuk…