Nem csoda, hogy boszorkányok élnek az oregoni Salemben, hiszen ott van a Pokol is. A stúdióban szerényen csak MSW művésznév alatt alkotó úriember egyszemélyes projektje engem legalább is erről győzött meg. A Hell muzsikája a doom, az alap tehát a lassúság és a fejpasszírozás, amire olyan plusz rétegek épültek rá, mint a drone, a sludge, és a jó kis black. A hét szerzeményben emellett hallható még démonfattyak és gyermekeik sipítása, rikoltozása, és hörgése, ami teljessé teszi otthonuk rémisztő és nyugtalanító hangulatát. Középút nem nagyon van: ezt a lemezt vagy szereted, vagy pár perc után kikapcsolod és törlöd.