A New Orleans-i Anareta bemutatkozó albumán feketefémet kamarazenei hangszerelésben ad elő. Ez így leírva akár borzalmas végeredménnyel is járhatna, de szerencsére nem. Szó sincs semmiféle szimfónikus giccseskedésről, van helyette viszont újító kedvű avantgardizmusban fogant óriási jóság. Elsőre meglepő, de másodikra már zseniális, amit művelnek. Nem akarom ragozni, füleldoda erősen:
