A világ nagyjából egyetlen valamire való úgynevezett supergroupja (a másik mondjuk az USA/Mexico) idén nyáron új lemezt adott ki, amit akkor elfelejtettem körbeszopkodni, ellenben majd most. Egy kicsit most mellőzik az improvizációt, ami nem baj, ettől még nem változik semmi: kegyetlenül és…

Judd Madden tavalyi, dicsőségesen deprimáló gecisége a lehető legszennyesebb ünnepe minden egyes gonosz, kegyetlen, szétkábózott, megborult, elszállt és kártékony riffnek, ami a Sátán szétrepedve kacsintó fosójából valaha kiömlött. Improvizatív, ösztönös, kiszámíthatalan zsigeri kíméletlenséggel…

A két évvel ezelőtti bámulatosan rohadék Matamoros után ez a zenekarnak nevezett ótvar gecis féregnyúlvány végre új lemezt adott ki, amin még szélsőségesebb sarkokba basszák be azt az úgynevezett rockzenét, amit értelmes ember már rég szarráunt. Három nevetségesen meghágott és hülyére szipuzott…

Noha nem az, én ezt a lemezt nem tudom nem gyönyörűnek hallani. Letaglózó, hámlik tőle az arc, a fal, a levegő, a világ. Kibekúrt hangosan kell hallgatni, meztelenül, üvöltve.  2R0I2P0 by Boris & Merzbow

Nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire szeretem ezt a lemezt. Most itt van, 10 év után, megfiatalodva. Ja, és akár ingyen, mint mindegyik kiadványuk.  Satan Worshipping Doom (2020 Remaster) by Bongripper

Név. Albumcím. Borító. De a zene se rossz.  MIND PALACE OF THE MUSHROOM GOD by DUNGEON WEED

Őszintén szólva a faszom már az összes kurva Black Sabbath-feldolgozásba. Azért a Thou nyilván nem csinálja szarul ezt se. A Soundgardennek meg nagyjából csak így lenne értelme, ahogy a Pearl Jamnek is. Az Alice in Chains oké, nagyon. A Shellac- és a Minor Threat-feldolgozás már gesztusként is…

A Boris ma kiadott egy kifejezetten kurva nagy sludge-crust-punk miafaszt.  Imádom.  NO by Boris  

Végre bazdmeg.  Amit ide írtam, az van. Twitching, as Prey by WOORMS

Ezek a faszok tavaly kiadták ezt a bámulatosan nehéz, rút, gecis, rohadék lemezt, idén márciusban pedig már jön is az új. Olyan, mintha a Melvins, a Killdozer és a Sons of Otis egy széthugyált sikátorban éppen szarrá verné azt, aki számodra a legfontosabb. Ezeket a málhásan omladozó, pszichedelikus,…

Még a fülemben cseng a tavalyi To the Night Unknown, és máris itt van az újabb Morne korong - de a gyanúsan gyors tempó miatt egy keresés segítségével kiderültek a részletek. A kiadvány első három tétele a 2009-es Morne/Warprayer split anyaga, az utolsó két dal pedig a 2008-es Morne demoról lehet…

Ocsmány sludge-doom, ahogy azt kell, ocsmányul, ugye. Lassú számok, nagyon lassú számok, gyorsabb számok, hosszabbak és rövidebbek, vágjátok. A lényeg az, hogy irdatlanul gonosz, hogy öncsonkítasz a világvégébe bámulva, haragos vicsorral a hülye fejeden, felemésztve az üdítő nihil pállott…

Ez még tavalyról maradt. Nevetségesen nehéz. Kibaszottul gonosz és mizantróp szenny, az első hangjától az utolsóig árad belőle a maró nihil és a savanyú epe. Katartikusan rosszindulatú és haragos és végtelenül sötét doom-szagú, sludge-jellegű tiló, ami vagy lassan vagy gyorsan emészti fel az…

Sludge-doom rombolás a sógoroktól, Grazból. Mindeközben lassan közelít a vég.  ABYSS:LIGHT by LEHM

Kijött az új USA/MEXICO, ami óriási esemény. Akkor is, ha nem vágjátok, hogy mi van. De vágnotok kell. Mármint baszki, a Shit and Shine gitárosa, a Butthole Surfers dobosa és a When Dinosaurs Ruled the Earth basszusgitárosa csinálja, mi kell még. Sok sikert a zenéjük műfaji keretek közé…

Női énekkel megtámogatott sludge-doom a lá Conan és Ufomammut. A szövegek ékes welsh nyelven szólalnak meg, de csak azért, hogy ne értsd, amikor Jessica Ball azt énekli a lemezzáró Five Days in the Abyssben, hogy "és most mindenki nyalja meg a saját könyökét". Persze lehet, hogy nem, de a Bing a…

A korábbi Electric Wizard-, Ramesses- és Capricorns-tagokból állló 11Paranoias negyedik lemeze is a postaládában landolt március idusán. A tőlük már megszokott apokaliptikus sártapicskoláson ezúttal sem változtattak. Bandcamp.  

Judd Madden egy jó ideje pakolja ki saját neve alatt az ocsmány riffeket tök ingyen, a melómániás ausztrál dúvadnak azonban az idei Dead End Thoughts az igazi nagy húzása: rothadt, végtelenül sötét, improvizatív, leszedált sludge-doom, vágatlan, zsigerből kibuggyanó éjfekete geciség, a lehető…

Egy újabb jól sikerült év végi bemutatkozás, ezúttal Torontoból: a Sundecay félórás EP-je alaposan betalált nálam. A banda nagyon érzi a sludge-stoner-doom zenék lényegét, annyira, hogy hihetővé teszik, hogy van még új a Nap alatt ezekben a szubzsánerekben. Több bandára is emlékeztetnek: a korai…

Ezt szeretem leginkább a Bandcampben: kis kereséssel még az év végén is könnyedén lehet olyan, intenzív hallgatói élményt nyújtó albumokat találni, amitől az ember eldobja a haját . Annak ellenére, hogy a sludge kimondottan nem az a mulatós, sokszínű változatosságáról elhíresült műfaj, a brit…

Brisbane egyszemélyes doom csodája az elmúlt évek során szarásig tolta ki a jobbnál jobb kislemezeket tök ingyen, idén augusztusban pedig végre előjött az első kurva nagylemezével, ami mi a fasz már. Geordie Stafford egyedül lezenéli a legtöbb felszopott dögunalmas sludge- és doom-sztárszarságokat.…

Termékeny időszak áll a Wytch Goat mögött: a Wytch Board az idei második nagylemezük. A csapásirány továbbra is a stoner-sludge-doom, a lá Sabbath-Sleep-Wizard.  Wytch Board by wytchgoat

Out of a Center Which is Neither Dead Or Alive (2005) Holnapután a Dürerben.  

Öt évvel a Shawods után megjelent a bostoni Morne ötödik nagylemeze, és a banda az eddigi legjobb munkájával rukkolt elő. Zenéjükből eltűntek a post-metal elemek, helyette a lemez első két dalában blackened témák tűntek fel, melyek később crusttá "szelídülnek", majd minőségi atmoszférikus…

Öt éve találkoztunk először a brooklyni Batillusszal, de eggyel előző 2011-es nagylemezük is alaposan fejbe somja az embert. A Kohón ugyanaz a kissé ipari, kissé doom-os sludge adja a munkamenet gerincét, mint a fél évtizede posztolt Concrete Sustain-en. Küldeném mindenkinek, akinek kiakasztó…

Kibekúrt nagy pusztítás New Yorkból. Végtelenül hangos, lassú, lecsupaszított, sludge-doom világégetés, megüvöltő, mocskos és ijesztő üresség, ami kíméletlenül rombol át rajtad. Rohadt nagy a nihil, kurva nagyok a málhák, a mellkasodra térdel és kibelezi a lelked. Irdatlanul kemény és brutálisan…

Adatik tudtára mindenkinek, hogy a mai napon Baton Rouge-ban zenés ördög- és hőségűzést tartunk! Távol maradni csak orvosi igazolással lehet!  Rhea Sylvia by Thou

Kísérleti zene Belgiumból szaxival, doom-sludge-jazz alapokon. Jóság. caligura by gura 

Azt mondják, nincs is jobb egy május eleji apokaliptikus öklözésnél. A Fister korábbi megmozdulásait pedig megtalálod a Bandcampen.  

Most jelent meg a méltán népszerű nagylemez koncertváltozata.

Vérrel és velővel kevert rohadó tőzegből, csontrengető riffekből és lassan húzó pszichedeliából szövi szerzeményeit az oklahomai Vaskatedrális. A dalokban hol ez, hol az, hol pedig amaz összetevő a domináns elem, így a Sleep, a Red Fang, az Uncle Acid, az Electric Wizard, és nem utolsó sorban a…

Mormon duó, amely kitűnően ötvözi a doom-sludge vonalat a pszihódeli rockkal. Harmadik lemezükön mindezt négy, összesen negyven perces szerzeménnyel mutatják be. <a href="http://eagletwinsl.bandcamp.com/album/the-thundering-heard"…

A tróntalan svédek zeneileg a Conan és a Slomatics szerelemgyermekei. Ahogy mondani szokás: slow, deep and hard. <a href="http://thronelessdoom.bandcamp.com/album/cycles" data-mce-href="http://thronelessdoom.bandcamp.com/album/cycles">Cycles by Throneless</a> 

Két nagyon csúnya szám. Nyers, zajos, szaros, maró, erőszakos, perverz, rémisztő, az áradó, koponyapréselő nihilre meg rá lehet könyökölni. Valamiféle tetves, kábós, lo-fi sludge-rock garázsgedva a punkon innen és túl. Amúgy azóta penészedik a fal a nappaliban, amióta először beraktam ezt a…

Doom-vezérelt sludge? Sludge-alapú doom? Vagy nevezzük csak ósztrál sztóndult metálnak? Végül is mindegy: aki komálja a következő bandákat: Bongzilla, (az első három) Mastodon, Church of Misery, Sleep, annak a Yanomamo sem fog csalódást okozni. <a…

Kétemberes (dob és gityó) instrumötál japán banda bemutatkozó albuma, amely nem vált világot, de kellemes levezető lehet az ünnepi-újévi lábadozás során. Persze van egy acsarkodó tétel is: a második számban Mark "Barney" Greenway vendégmorgóként emeli a produkció fényét. Hiva.  

A kaliforniai Catapult the Dead súlyosan nihilista sármocsokkal keni össze az agyad minden szegletét, és ha ezt túlzásnak érzed, pörgesd végig az alig 38 perces albumot! Ami egyúttal a könnyed esti ralaxálás valódi garanciája is.  &amp;lt;a…

Feketés mocsári szörnyűségek érkeztek hozzánk Minneapolisból.  <a href="http://circadianritual.bandcamp.com/album/befallen" data-mce-href="http://circadianritual.bandcamp.com/album/befallen">Befallen by Circadian Ritual</a>

Ismeritek azt a viccet, hogy megy három argentín a Szaharában, és egyszer csak meglátják a fényt? Ha nem, akkor mindenképpen pörgessétek le ezt az ötszámos (plusz egy rövidke gitáros szösszenet) albumot, amely forró mint a júliusi hőség, és jóféle zsíros riffekkel van tele a lá Sleep. FB. &lt;a…

A bajor Obelyskkhről már lassan öt éve nem kaptunk hírt, most viszont megjelent a negyedik nagylemezük. A 2013-as Hymn to Pan óta új basszusgitárosuk van Seb Duster személyében, és emellett (vagy talán emiatt?) a hangsúlyok is máshová kerültek zenéjükben. Míg az első három lemezt az elszállós…