Kibekúrt nagy pusztítás New Yorkból. Végtelenül hangos, lassú, lecsupaszított, sludge-doom világégetés, megüvöltő, mocskos és ijesztő üresség, ami kíméletlenül rombol át rajtad. Rohadt nagy a nihil, kurva nagyok a málhák, a mellkasodra térdel és kibelezi a lelked. Irdatlanul kemény és brutálisan röfögő, terápiás őrlés az egész. Nagyon egyben van és nagyon megmarkolja a torkod. A maga módján pedig, az eget rengető harag, depresszió és frusztráció mélyén, kifejezetten gyönyörű is. Aki ki akarja kiabálni magából a mindennapi szennyet és tolókocsiba akarja bólogatni magát, az imádni fogja. Amúgy meg jár nekik egy jó nagy köszönöm is, mert az ilyesmit azért nem szokás ingyen hajigálni.    

UNEXIST

Nihil Unbound EP

II