A barcelonai Semiotics Departent of Heteronyms első kislemeze után beszervezte Kris Bahát, aki akkorát dobott a bemutatkozó nagylemezükön, hogy amellett nem lehet elmenni seggrázás nélkül. Ez a lemez bazdmeg tánc. Tánc depressziósan, szorongva, búsan, de faszosan. Darwave, EDM, techno, némi picsarisza a '80-as évekből, gonosz és sötét és dögös és szexi és csábító modorban, iszonyatosan markoló dallamokkal. Amikor csak zsebre tett kézzel, tettetett kúlsággal bólogatsz az ocsmány klub sarkában, de legbelül szétbasz az eufória. Gyönyörű, megmozgató, minden komorságában is felemelő és végtelenül farokmeresztő lemez (hölgy olvasóink valahogy fordítsák ezt le), amitől erőre kapsz és sokkal menőbbnek érzed magad, mint amilyen vagy.