Derült égből hopp! Egy hatszámos EP nyár közepén az Ulvertől. Hollywood Babylon by Ulver 

Hűsító darkwave szintihulllámzás és -habzás, egyúttal a közelítő ősz megérzése. Manapság ilyen egy bemutatkozó album a ködös Albionban. SinBook.  Rites of Sin by Rites of Sin

Nem mestermű, de majdnem - ami azt jelenti, hogy ma ez az e heti évlemeze a lejátszómban. Carpenter Brut az új albumával bebizonyítja, hogy gitárok nélkül (avagy: helyenként háttérbe kevert gitárokkal) is lehet feszes és rokkmetálos súlyú muzsikát alkotni. Szintihullám zenéjének spektruma az ipari…

A hetvenes-nyolcvanas évek imádatára figyelmeztet az új Hail Spirit Noir album borítója, és a sejtést csak igazolja a hanganyag. Sötét hullámok és szintihegyek állják útját a hallgatónak, feketefémnek pedig nyoma sincs a szerzeményekben. A kellemes hangulatfestésen túl majdnem beleestem a "régen…

Most komolyan: ez a banda sosem alszik? Mert akkor kérem a receptet! A Butterfly 3000-en egyébként a nyolcvanas-kilencvenes évek független zenéit idézik meg a tőlük megszokott magas színvonalon. Butterfly 3000 by King Gizzard & The Lizard Wizard 

Ha nagy szavakat akarnék használni, azt mondanám, hogy megszületett az új Mike Patton. Vagy másképpen: Greg Puciato első szólólemeze egyszerre érdekes, felkavaró és megrázó. Child Soldier: Creator of God by Greg Puciato 

A Farkasok elhozták nekünk a Gonosz Virágait.  

Földöntúli álompopból, a The Bug-féle ipari ütemekből, mindenféle elektronikás kluttyogásból, és saját éteri énekhangjából gyúr össze egy szinte mindent felölelő zenei univerzum-kevercsbe a Grimes művésznevet viselő hölgy. Csekira: Miss Anthropocene [Explicit] by Grimes 

Van egy sztorim. Ez a zenekar - ami tulajdonképpen egy ember - adott egy olyan koncertet Amszterdamban, mittomén mikor, hogy majdnem elbőgtem magam tőle. Erre emlékszem az estéből egy csajt leszámítva, aki amúgy a koncertre hívott, és akinek tulajdonképpen ezt a posztot köszönheti az örökkévalóság.…

Kábé két hónapja ülök ezen az albumon: először nem tudtam hová tenni, aztán rájöttem, hogy míg az előző két nagylemeze (Morning Phase 2014, Colors 2017) leginkább csak elment mellettem, illetve az utóbbit rosszul sikerültnek gondolom most is, addig a Hyperspace egyszerűen csak unalmas. Kár érte,…

A krétafehérre mázolt Deb DeMure (Andrew Clinco,The Marriages) és Mona D. (Alex Nicolaou) felcsapták a vizorokat, hogy a VHS-korszak szintihullámjából merítkezve egy harmadik lemezt is gyúrjanak, ami a két évvel ezelőtti The Demonstration-nél némileg dreampoposabb és könnyebb hangulatú korong lett,…

Itt az új háromdalos Ulver EP, rajta egy kiváló The Power of Love feldolgozással és két szintén kiváló saját dallal, amik abszolút nem ütnek el a Frankie Goes to Hollywood slágertől. Megmondom őszintén, nekem a Nattens Madrigal óta semmi nem tetszett tőlük ennyire mint ez, bár ez inkább betudható a…

Az évtized rejtélye, hogy az izlandi LEGEND eddigi egyetlen, 2012-es lemeze miért tölthető le ingyen a bandcamp oldalukról, amikor egy komplett vagyont érő zene van rajta. Egy ideje próbálom megfejteni, hogy miért ilyen jó fej ez a banda, de inkább csak adtam nekik pénzt, mert ez a lemez régóta…

Két napja múlt húsz éves a számomra legkedvesebb Depeche-album.  

Négy év után új lemez.  

A Drab Majesty egyszemélyes projekt, melynek kiötlője és megvalósítója a fura nevű Deb DeMure (született Andrew Clinco). Zeneileg a nyolcvanas évek totális imádásáról van szó, második nagylemeze olyan előadók hangulatait idézi fel, mint a Cocteau Twins, a The Cure, a Sisters of Mercy, vagy a Clan of…

Aki nem lejt és ugrál és transzol erre a lemezre, az biztos az új Metallicát várja. Istentelenül fogós és vaskos izompop ez, a '80-as évek szintifetisizmusától megbabonázva. Techno, EBM, electropop, dance, new wave és sötét synthwave elemek gyúródnak egybe ezeken a kitűnő dalokban, melyektől a latex…

Huszonhat éve jelent meg.

Pár hete tölthető a kaliforniai Cold Showers új lemeze, amit Dávid leírt két éve az előző lemezről, körülbelül az áll erre is, bár mintha a szinti most dominánsabb lenne. facebook