Aki nem lejt és ugrál és transzol erre a lemezre, az biztos az új Metallicát várja. Istentelenül fogós és vaskos izompop ez, a '80-as évek szintifetisizmusától megbabonázva. Techno, EBM, electropop, dance, new wave és sötét synthwave elemek gyúródnak egybe ezeken a kitűnő dalokban, melyektől a latex magától simul a seggekre, a neon pedig minden testnyílásból ömlik. Felemelő, kimunkált, nagyon megszólaló, elragadó, Depeche Mode-on élősködő zene, felszedett táncparkettekre és lassú esti buszozásokhoz is tökéletes.