Az Algiers fele a zseniális Nun Gun. A Nun Gun fele a Dead Meat. Tehát egy ember, Ryan Mahan. Nem egyszerű körbelőni, hogy mit csinál, de ettől még kurva jó, vagy ettől kurva jó. Kemény, málhás, feszes, súlyos ütemek, tördeltség és tonnás zaj, horrorzeneszerű szintitémák szétpusztítva, kísérletezés…
A Front Line Assembly kiadója, az Artoffact Records még novemberben adta ki Jeremy Michel Neville Inkel posztumusz lemezét. Inkel a Left Spine Down oszlopos tagja volt, turnézott a Ministry és a Skinny Puppy igriceivel és már régóta nyomkodta a gombokat és billentyűket a Front Line Assembly lemezein…
A Years of Denial idén kiadott egy brutális kislemezt és az első, hasonlóképpen baszós nagylemezük is idén jelent meg, szóval ez az év elég jól összejött nekik. A nagylemez címe magáért beszél: rideg, hideg, gonosz, depresszív nihilveretés van a Sátán szintijének csábító, szexi, gyönyörű hangjaira,…
Fogalmam sincs ez mi a halál, de kurva jó. Beteg, de bőven táncolható lüktetésű kísérleti, drogos punk elektronika, ami erősen no wave és indusztriális ihletésű dekadenciával teszi fel a polcra az elméd. Baszott nagy basszusok, szent és sötét monotónia, tömegoszlató, steril és latexszagú zakatolás,…
Ancient Methods másik idei lemeze. Úgy döntöttem, hogy apránként kicsurgatom a cuccait. Keményebb, pőrébb, nyersebb, és aszociálisabb mint a The Asking Breath Comes to Each, légkalapáccsal vési a homlokodba a harmadik szemet. Mondjuk, lesz ez még így se, ha időrendben visszafele haladva posztolgatom…
Aki nem lejt és ugrál és transzol erre a lemezre, az biztos az új Metallicát várja. Istentelenül fogós és vaskos izompop ez, a '80-as évek szintifetisizmusától megbabonázva. Techno, EBM, electropop, dance, new wave és sötét synthwave elemek gyúródnak egybe ezeken a kitűnő dalokban, melyektől a latex…
Ez egy hihetetlenül súlyos zenekar, persze nem a szó metálos értelmében. A korai indusztriál úttörők monoton ütései bújnak itt fekete dark wave bőrbe és szürke szinti-pop latex jelmezbe, gyakran törzsi ritmusok zavarják meg a vészjósló nyugalmat, hogy aztán az egész valamiféle vérzivataros post-punk…