Nem hibáznak. La Mort Du Sens by Gnod

Tirzah első lemeze úgy volt zseniális, ahogy. A második lemeze pedig úgy zseniális, ahogy.  Itt volt szó róla.

Nem sok szebb dolgot hallasz ennél idén.   Dream Interpretation by Kazuya Nagaya

Nem csak én vártam irdatlanul ezt a lemezt. A My Disco azt csinál, amit akar, most éppen egy súlyos, minimalista, hipnotikus, morózus, mély, lassan rád mászó komor ambient szörnyet szültek világra, ami nem feltétlenül lesz a mindig kísérletező együttes rajongóinak kedvence, de mégis ki a fasznak…

Egy ideje próbálkozok azzal, hogy a lehető legtömörebben összekapjam mindazt, amitől ez a londoni lány zseniális, de soha nem jött össze. Inkább csak kussban hallgattam, újra és újra. Tirzah érzékenyen, frissen, érdekesen és izgalmasan, szexin és kompromisszumok nélkül kapja darabokra a pop és…

Megan Mitchell idén két anyaggal mutatkozott be, mindkettő brutális. Sötét, intenzív, melankolikus, világtemető ambient, rád mászik és betemet. A katakomba-drone és a temetőszinti hipnotikus hangjaira, a halkan kalapáló sámánritmusokra (amúgy szó szerint, kalapáláshangok is vannak itt) Mitchell…

Nyman nem csak óriási filmzeneszerző, de óriási zeneszerző is, lehetne sorolni azokat a Greenawaynek vagy mondjuk Campionnak (és folytathatnánk a tököm tudja meddig) írt munkáit, melyek a filmek ismerete nélkül is szétlapítanak, szórakoztatnak, elérzékenyítenek és felemelnek, de most egyelőre…

Steve Reich mesterműve 40 éves idén. Tegyük fel, hogy senkit nem célom megbántani, de segghülyén hal meg az, aki nem ismeri.