A walesi Kelly Lee Owens első lemeze bámulatosan ki van találva. Egy felesleges hang sincs rajta, lecsiszolt, művi, mesteri. Lényegében egyfajta dreampop és ambient és minimal techno hibrid. Egyszerű számok, de mélyre másznak, sok-sok fogós ötlettel, finom nosztalgiával, ütős és súlyos ütemekkel, elszállós és komor és hideg és meleg és pszichedelikus textúrákkal, levegős és puha énekkel. Kibaszottul nagy munka, de egyben kell letolni ahhoz, hogy ellopja az elméd. Figyelni kell rá, és elvisz a fejedbe, gyönyörű az egész.