Az éjsötét brit techno és elektronika egyik legkevésbé emlegetett úttörői idén két lemezt is kiadtak, és nincs is jobb dolog, mint egymás után meghallgatni őket. Ahogy a Black Daisy Wheel komor, súlyos, lehúzós és minden hallgatással egyre velőtrázóbb élménnyé váló zseniális ambientje után a Post-Truth kíméletlenül borúlátó militáns technója megmássza az agyad, azt soha nem felejted el. Utóbbi amúgy egyrészt az egyik legjobb lemezük (bár, ez nehéz ügy), másrészt meg az év egyik legjobb lemeze (ez kevésbé). Aki szereti Dominick Fernow munkásságát, az Ancient Methodst, vagy Orphx cuccait, az örülni fog és baszatni. Félhangosan, sötét szobában, késsel a kezedben vagy nyilvános akasztásra menet kell hallgatni őket. 

Black Daisy Wheel

Post-Truth