A War Moans óta már eltelt hat év, így itt volt az ideje a harmadik Mutoid Man nagylemez megjelenésének. Mutants by Mutoid Man 

Mekkora tevegelés már a délibáblepte homoksztyeppén, beszittyózva! Igazi oáziskereső, kísérleti sivatagi rock két dagályos tételben: lájvszett a kairói illetőségű haveroktól, köztük Alan Bishoppal, az ősabszurd pszichedélia és zeneetnográfiai esztrádhumor megvilágosodásfelelősével. Hömpölyögjetek,…

Spirituálék krónikus másnapra! Bill és Chris duója már többször bizonyított busongásban & free rock turbulenciában, Zoh pedig Albert Ayler mentén szaggatta a szíveket a szaxofonjával. Nagyon szépen így hárman, ahogy tanítják a virágokat nőni, hajladozni. The Flower School by Zoh Amba &…

A texasi Thunder Horse közel két év után ismét megörvendezteti a tisztelt hallgatóságot. Harmadik albumukon továbbra is nagyszerű Sabbath-imádatot művelnek, pont úgy, mint korábban a Chosen One-on. After the Fall by Thunder Horse 

Korai bardótó, amikor még olyanok voltak, mint a Sun City Girls vagy a Dead C: penész-szagú garázsokban (remizekben, vágóhídkabinokban) tolt, érzelmesre szívott zajrokk-görgetegek, végtelen visszhangragerjedés, mocskos, paranoid, pénztelen nyugalom (1993-ból). A kedvenc sulizenekarotok!…

Lassan negyedszázada léteznek, és a Hollow a brit The River negyedik nagylemeze. A társulat önmagát zeneileg doom/post-metal kevercseként jellemzi, és bár nagyjából igaz ez a körbelövés, azért könnyen félrevezethet. Mert itt nincs gyomorkorgató hörgettyűzés, és vérnősző dúvadkodás, viszont van…

Ezer éve volt utoljára kérésposzt a blogon, de ami késik, az nem ér oda időben. A Zephyr viszont hazai banda, az Overdrive pedig a frissiben megjelent ötszámos bemutatkozó EP-jük. Muzsikájuk sztóner sludge, vagy sivatagos mocsárkodás, amit dallamokkal rendesen megpakoltak az alkotók. Ha a borítóra…

Kanadai önmorgoncok, szevasztok!  

A legstílusosabb trippy exotic jazzkombó a 2016-os Cultural Capital után rákalauzol titeket a rögös útra. Kísérleti kémfilmfunk, fura gépdobok és olajszőkítés zsebharsonával. The Hard Way by Sexmob

Előfordul, hogy nyár közepén még a Szerelem is szabira megy. Hat évvel a Thin Black Duke után megérkezett az új Oxbow nagylemez.  

Hamár sumák, álljon itt Aaron Turner tavalyi kollabja a dobos Jon Muellerrel. Igazi free improv rajság: setét és felemelő drónok, szinuszok, törzsi harang, csilingelés, halmoraj, napszél- & űrtörmelék-kórusok, pikkelyeid alá mászó hangvonulások. Elképesztő textúrák csúszkálnak egymáson, baszó…

Keiji és a SUMAC harmadik együttműködése, tavalyról, láttam, még nem volt itt, gondoltam, eléggé megfelelően zajongnak, érzelmes visszhangpedálozástól skalptrancsírozó világvégegyártásig bejárják a sztyeppét, süt a nap,  szerintem, kurvára, tessék. Into this juvenile apocalypse our golden blood to…

Remélem, hogy ez a kislemez-sorozat százrészes lesz. Mennyire sújt már.   Machine 2 by The Bug

Marcék jobb formában, mint valaha! A T. Rex-es rockslágereket, dévaj szabadimprovizációt, afro-kubai sugárhatást, ironikus beateket, jazzcore-t, spoken word-öt, végtelen blues-jamet és a punk rock / rockabilly protest-dühöngést lavinaként magukbaszoppantó triót továbbra is olyan szenzibilitás és…

Megérintő techno: szomorú vágyódás, nosztalgiaspazmusok, gyönyörű madártávlatok, himnikus, szívremászó ambientek és törzsien életigenlő bólogatás. Kinyitja a lelked. ("Ennyi tablát én még trensz-alapban nem hallottam" jeligére.)  Imagine This Is A High Dimensional Space Of All Possibilities by…

Még nem telt el két év az Orcus óta, és máris itt van a Troll.  TROLL by DROTT

Yoooooooooooooooooooooooooo! Hát ez mekkora kúrászaaaaaaat! Meghalok! Nyár van, négereim! Kurva hangosan!  Pressure EP by DC Salas

Ők az új kedvenc zenekarom, komolyan! Három (+1) japán egy szobában fura lo-fi (konkrétzenébe hajló) post-punk haikukban fogalmazza meg, hogy a zene az műanyagzsák például. Köztük zhu wenbo, akit én a halláshatáron mozgó, elektroakusztikus zörejdzsemmjei miatt becsülök nagyra, most tömör,…

Minimalista kamaraelektronikus zsolozsmázás, megkísértő, bőröd-alá-mászó varázsige-kántálás. Ben Vida ambient-drone-rezgészuhataga mozgékony, vízrobajszerű költészetbe ömlik, egyszerű felsorolászuhatagok válnak nagyvárosi imamalommá, klausztrofób belső-csendszálakká, miközben nagggyon lassan futnak…

Ismeritek azt a viccet, hogy a körlégző, a üveghangbiciklista, a barázdagyáros meg a marimbás fölfedezőarc megy a tejúton, az egyik aszondja: "jazz dronecore funk metal - tessék!”, mire a többiek elkezdik nyakló nélkül pakolni a delfinpárbeszédekből, egzotikus hangtájakból, morózus funk-grúvokból,…

Múlt héten a kezembe akadt a 2010-ben vásárolt 4 GB-os SanDisk mp3-lejátszóm. Nemcsak működőképes, de az Interaxion Dub is rajta van. Egy újrahallgatás után eszembe jutott, hogy anno a freeblogos időkben posztoltam ezt a nagylemezt, egyúttal kíváncsi lettem, hogy mi lehet az előadóval? Így tudtam…

Indulhat a buli. 2222 AND AIRPORT by Shit and Shine

Új lemez a japán poliritmiacsászároktól. Egymáson átlapolódó, lomha minimáltechnó-lüktetések, hosszútávú ütemmutató- és tempójelzés-játszmák, gliccsek. Semmi kapkodás: lassan építkeznek, finoman másznak az agytörzsed alá. Fegyelmezett ritmushipnózisuk néha olyan, mintha egy James Brown alapot a…

Valentina Magaletti dobos-komponista és Zongamin dubos, post-punkos, gonoszan lüktető elektróduója olyan, mintha a Pop Group hegesztett volna giallo-horror filmzenét a kedvenc kánikuládhoz. Éteri magasságok és fortyogó (okkult) mélységek, lidérces húzás, kattogás, minimálos szenzibiltás &…

Nem csak azért érdemes követni Michael Girát, mert egy nagyszerű ember, hanem azért is, mert mutat neked új zenéket. Horn munkásságával eddig is tisztában voltam, hatalmas, Parkmant csak felületesen ismerem, de ez a bámulatos tavalyi lemez nem volt meg, amitől úgy érzem magam, mintha csak úgy…

Mennyire kibaszottul súlyos dolog ez még mindig. Sőt. Amit itt írtam, továbbra is helytálló. Ne csak szeressétek, tiszteljétek is őket.  Systemic by Divide and Dissolve

  A barcelonai Semiotics Departent of Heteronyms első kislemeze után beszervezte Kris Bahát, aki akkorát dobott a bemutatkozó nagylemezükön, hogy amellett nem lehet elmenni seggrázás nélkül. Ez a lemez bazdmeg tánc. Tánc depressziósan, szorongva, búsan, de faszosan. Darwave, EDM, techno, némi…

Basszatok széjjel valamit vagy valakit erre a 19 perces dögletes, szemét, nevetségesen keményfaszú (ugyanakkor szellemes), szarrá pusztító hardcore-punk gyönyszemre. Egészen mesteri cucc, úgynevezett riffekkel.  FSR67 - Concrete Cowboys by Buggin