Dominick Fernow és Kris Lapke (mekkora zene már az Alberich) közös projektje. Kibaszottul zseniális. Pontosan olyan, mintha a Prurient, a Vatican Shadow és az Alberich találkozna. Hömpölygő, maró, nehéz és taglós zajfolyamok, minimális, de vaskos és ragadósan hullámzó hipnotikus dallamok, militánsan szegecses mélytechnós ütemek. Kevély, sötét, de megvilágosító nem evilági baszatás, ami epikusan monoton, felőrlő és gyönyörű morózussága ellenére is legbelül kibaszottul agresszív. Olyan templomgyújtogatósan, láncrázósan az. Bámulatos zene, ami kegyetlenül rá fog mászni arra, aki szereti és hajlamos szikével vakarni a penészt a szívéről. Van egy teóriám egyébként, miszerint, aki a The Sharp Lines That Delineate His Robes című lemezüktől nem tátja el a száját, az büdös és nem járta ki az általánost se. A szám- és lemezcímek - ahogy Fernowtól megszokhattuk - lenyűgözőek, amúgy.   

Enthronement By God as the First-Born of the Dead

Unmaking

The Sharp Lines That Delineate His Robes

 Which Echo Again and Again

Cadence Upon the Threshold of Judgement