Tavalyi egyszemélyes csoda, sokat hallgattam. Kétlem, hogy arra lenne kitalálva, hogy az ember olyan állapotban merüljön el benne, hogy másnap emlékezzen is rá, ennélfogva most rakom ide. Tök mindegy. Amikor először futottam bele, csak annyit mondtam ki hangosan, hogy bazdmeg. Melankólikus,…

Lenyűgöző lemez. Sötét techno, ésszel és érzéssel és stílussal. Fejeket ver falakba és euforizál. Reptet és elás. Baszik és szerelmeskedik. Világot éget és fát ültet. Áthatolhatatlan hangulat és önkifejezés a köbön. Egyben kell lenyomni, fergeteges íve van. Az egyik legszexibb és legfaszább…

A világ nagyjából egyetlen valamire való úgynevezett supergroupja (a másik mondjuk az USA/Mexico) idén nyáron új lemezt adott ki, amit akkor elfelejtettem körbeszopkodni, ellenben majd most. Egy kicsit most mellőzik az improvizációt, ami nem baj, ettől még nem változik semmi: kegyetlenül és…

Kevés fontosabb - vagy mondjuk transzformatívabb - lemez jelent meg idén ennél. Használjátok, ne csak hallgassátok.

Nem hibáznak. La Mort Du Sens by Gnod

Fantasztikusan dögös disznó beatek, életigenlés, rave és vigyor és megállíthatatlanság. Óriási.  Quivering In Time by Eris Drew

Le lett már itt írva párszor, hogy miért egetrengető zenekar a The Gluts. Senki nem csinálja ezt, csak ők. Épp ezért basz fel, hogy alig beszélnek róluk. A kurva életbe, komolyan, hát mit csinálnak már megint. Ilyen masszívan, nyersen, pszichotikusan, ösztönösen és ésszel ki tudja még úgy összemosni…

A Grizzlor már rég az alapműveltség része. Aki nem ismeri őket, az szedje már össze magát. Ez amúgy megint egy tőröl metszett Grizzlor-lemez lett, ilyen szögletes, szemetes, szaggatott riffeket csak ők pengetnek ekkora csontig hatoló tonnás húgyszaggal. HAMMER OF LIFE by GRIZZLOR    

Judd Madden tavalyi, dicsőségesen deprimáló gecisége a lehető legszennyesebb ünnepe minden egyes gonosz, kegyetlen, szétkábózott, megborult, elszállt és kártékony riffnek, ami a Sátán szétrepedve kacsintó fosójából valaha kiömlött. Improvizatív, ösztönös, kiszámíthatalan zsigeri kíméletlenséggel…

Négy új szám, mindegyiktől vibrálsz és lüktetsz, kívül-belül, ahogy azt el is várod ettől a jó izlandi mesterembertől. Gyönyörű, szerető, békés és mély mozgásban vagy a világgal.  Always Maybe Tomorrow by Yagya

Nem hibáznak. Kurvára nem. Ez a lemez úgy letaglózó, ahogy. Rhinestones by HTRK

Ezek az ausztrál szemetek utoljára 2013-ban adtak ki két csodálatos cuccot, aztán kussoltak, egészen eddig. Nyolc évvel a lenyűgöző Trough és Home Brand után fantasztikus újra hallani őket. Ezt a lerúgott, leszedált, részegen őgyelgő, sikátorokban melankolikusan rejszoló, bűzös szájszaggal kötekedő,…

A második menet. Az első modorában. Basszák neki rendesen. Ráadásul akár nulla pénzért.  Echology Vol 2 by JK FLESH vs ECHOLOGIST

A bécsi Modecenter első nagylemeze óriási. A bonyodalmakat megelőzendő legyen elég csak annyi, hogy van itt minden: punk, post-punk, post-hardcore, grunge és persze noise-rock, tömören, egyben. Dörgő basszus, szenvedélyes és felkúrt pszichotikus kiabálás, feszesen zakatoló monoton ritmusok,…

Amikor évtizedekkel ezelőtt, a '60-as és a '70-es évek határán kijöttek ezek a dalok, senki le se szarta ezt a szentet, aztán a 2000-es évek elején előkerültek, végre kiadták őket és be is találtak minden gyönyörű embernél, aki valaha volt hippi, vagy azt hitte, hogy volt hippi, vagy látott már…

Az van, hogy Annika Henderson első, 2010-es lemezét nem sikerült megszeretnem. Az azóta eltelt 11 év viszont használt, a Change kifejezetten más lett. Igazi járvány-pop, így vagy úgy, de az elmúlt másfél évről szólnak ezek a nagyszerű, sötét, dögös, fülbemászó, pszichedelikus, trippy popdalok, vagy…

Aki nem a világ egyik legjobb lemezeként élte meg a Nicolas Jaar és Dave Harrington mai napig simán zseniális 2013-as bemutatkozását, az nem vall ésszerű életvitelre. A minimum különösnek nevezhető páros napokban megjelent csodálatos második cucca szerencsére nem merészkedik távol a debütálás…

Továbbra is fantasztikus zenekar.  Hologram EP by A Place To Bury Strangers  

Hé. Miért nem szólt valaki, hogy egy hete megjelent az új Aes Dana. Ami nyilván megint fasza. Rég volt már ilyen mozizós, filmzene-jellegű lemeze, a dallamai és textúrái pedig továbbra is gyönyörűen mélyek.  (a) period. by AES DANA

Kifejezetten vártam ezt a lemezt, ez az anatóliai pszichedelikus pop-rockot játszó csodazenekar ugyanis engem is (meg még sokezer embert) elvarázsolt selymes, egetverően dallamos, nagyon cool és rettentően fogós zenéjükkel, ami őrzi a hagyományt, bassza a kecskét, főzi a teát, tömi a vízipipát, de…

Ben Chasny körbegitározza a végtelen belső űr legszebb és legótvarabb szegleteit. A 20. lemezük. Igazából azt csinálnak, amit akarnak, jó lesz. Türelem, odafigyelés, nyitottság. Egyben kell hallgatni, nem egyszerű, de meghálálja.    The Veiled Sea by Six Organs of Admittance

Mekkora lemez lett ez már.  The Only Place by Scorn

Alon Brilant nem sieti el, a 2009-es Inside után 12 évvel elő is jött második nagylemezével, ami tökéletes aláfestőzenéje ennek a kibekúrt pokolnak, ami most az időjárás. Forró nyár, forró trance. Amúgy rohadtul megcsinálta, tele van itt minden élettel, gondolattal, érzelemmel, a végtelenül dögös…

Manni Dee második lemezétől kórházba kerülsz, nyílt töréssel, agyrázkódással. A veséd valahol leverve hever, nem találják a helyszínelők. Az izmaid elsorvadnak a kegyetlen, világtemető, brutális tonnák alatt. Böszme, szemét, rohadék, agresszív, disztópia-techno, ahogy azt ő kurvára tudja. Szarrá…

Szóval. A Part Chimp minden idők egyik legjobb zenekara. Nélkülük ez a blog sem lenne annyira olyan, amilyen. Én legalábbis biztos, hogy nem. Mérföldekről fel lehet ismerni azt a tömör, vastag, nehéz, feszes, hipnotikus-pszichotikus, rohadtul lényegre törő és mégis elképesztően kreatív sludge-rock…

Jason Köhnen, Dimitry El Demerdashi és Horváth Martina újra együtt, a Temple és a Karma után most egy élő improvizációval löknek mitikus labirintusokba. Sötét elektronika, drone, folklór ihlette hipnotikus témák lassú folyamai mossák át a fejeket az ambient és a doom csodálatos…

Ez a tokiói hölgy varázslatos. Elégikus, hipnotikus, letisztult, egyszerű és gyönyörű, finoman pszichedelikus kontemplatív hálószoba-gitározgatásában tombol az őszinteség, az egyén, és valami különös, folklórral vegyes misztikum. Pengetései jó helyekre visznek, éneke a szívedet öleli, közben meg…

Guillaume Cazalet, a Neptunian Maximalismból. Erősítőbe dugott szitár és kemény, sötéten hullámzó, hipnotikus drone szól 40 percen keresztül. Amolyan poszt-indusztriális, rituális és pszichedelikus, doom-jellegű sátáni világtemetés. Úgy szól, hogy rá lehet könyökölni. Durva, nyers, nem igenli az…

Az Algiers fele a zseniális Nun Gun. A Nun Gun fele a Dead Meat. Tehát egy ember, Ryan Mahan. Nem egyszerű körbelőni, hogy mit csinál, de ettől még kurva jó, vagy ettől kurva jó. Kemény, málhás, feszes, súlyos ütemek, tördeltség és tonnás zaj, horrorzeneszerű szintitémák szétpusztítva, kísérletezés…

Pőre, vastag techno, míves varázsszőnyegen. Olyan 20 perc, hogy utána újravakolsz.    Winter Mute by Julia Govor

Brazilia két kitűnő zenekarának két kitűnő embere, egy lemezen. Paula Rebellato a Raktából és Douglas Leal a Deafkidsből spirituális-rituális utazásra hív. Mindenféle szirszar, soha nem hallott tradicionális hangszer, elektronikus zaj és manipuláció, dörgedelem és kántálás és nyenyerészés a homlokod…

Akkora pszichedelikus űrrock megmenés Tajvanból, mint Makó Jeruzsálemtől. Egetrengető zajfalak, mindent kitöltő visszhangos tér, őrületes szólók torzulnak kozmikus ösztönüvöltésekbe, bongidéző misztikus folklór, asztrális síkok közötti apokaliptikus szörfölés, málhás sámánriffek, vad törzsi…

Meditatív-hipnotikus elektro-akusztikus kísérleti-pszichedelikus ambient-hangfolyam, aminek mélységesen tudattágító, transzcendenst vastagon közelítő transzformatív erejét valószínűleg csak további kötőjeles szókapcsolatokkal lehetne leírni. Fülhallgató, masszív hangerő, fekvés, sötét, kuss. Amikor…

Berlin lenyűgöző techno-nagyasszonya tavaly kiadott egy óriási lemezt, ami idén is baszik. A fergeteges Alientronichoz képest kevésbé lesújtó, érzékenyebb, pszichedelikusabb és a maga módján szebb, de mindez nem jelent sok mindent. Ugyanúgy le fogja szakítani a fejed, mert az a kreatív erő és…

Házi szerzőket nem állítja meg az utóbbi évekhez képest szokatlanul hideg tavaszi idő sem, és ő csak alkot rendületlenül. Legújabb dalai már az ismert boltokban kaphatók, emellett persze a Bandcampen is fülelhetők. A három szám hallatán bizton állítható, hogy az elektromos űrfunk a jövő zenéje - szó…

Egy több mint 40 perces karanténkoncert. Techno-improvizáció szintivarázslattal és loop-kísérlettel, mesteri játék a modulációval, neonszínű transz és örömzenélés az In Ferneaux introspektív csendje uán.   Mind Killer by Blanck Mass

Nagyjából be lehet lőni azzal, hogy: Gang of Four, STNNNG, Protomartyr, Happy Mondays, Talking Heads, Joy Division, Parquet Courts. Nagyjából. Ugyanakkor ez így kevés, megtévesztő és igaztalan: ez a kibaszottul mesteri lemez többet érdemel mezei hasonlítgatásoknál, mert több annál, ami eszünkbe jut…

Ez most nem 3 órás, ez most csak egy 52 perces dal. Mármint "dal". Solar Drone Ceremony by Neptunian Maximalism

A Mondo Decay messzemenőkig zsenális lemez, a kibaszott Nun Gun pedig nem szarozott, kiadott mellé egy társcuccot, ami, amikor megvettem még nem erre a névre hallgatott, de tök mindegy. Új számok, többnyire Mark Stewarttal, de milyenek, bazdmeg. Aztán ott van a Sankara Speaks, az mi már, bazdmeg? És…

Ő maga a Legendary Pink Dots, aki unalmasnak találta a brit zenei szcénát, és négy év után Amszterdamba költöztette a formációt 1984-ben. Tavaly a Robotban élvezhettük a zenekar 40 éves jubileumi koncertjét. Meg nem lehet mondani, mennyi lemezük van, emlékszem, olyan 1991 körül is már egy egész sor…