Ez a két brisbane-i fasz pár éve kezdte el megmenteni a rave-et, de nagyon ám. Édes pöcsöm, micsoda suttyó és mocskos és gonosz és gyönyörűen önfeledt pusztítás megy itt már. Ha nem vagy túl büszke arra az olyan baszottul kifinomult zenei ízlésedre, és szeretsz néhanapján órákon keresztül szarásig…

A DNA Feelings annyira súlyos lemez volt, hogy alig bírta el a blog. Az elmém meg végképp. Na, a Death Is Home még súlyosabb. Ha tetszettek a korábbi dolgai, akkor ez is fog, sőt. Sőt! Nyilván nem kezdek el itt faszt se írni Devi finoman szólva is sajátos muzsikájáról, nem vagyok hülye, ehhez idő és…

Beck Zaza és Kovács Marcell lemeze simán az egyik legjobb dolog, ami ebben az amúgy eddig meglehetősen unalmas évben történt. Egyszerre málhás és mocskos, nyers és szexi, öntörvényű és mégis kimunkált, tudatos. Raklapnyi az íz, a szín, az ötlet, elsőre akár eklektikusnak is tűnhet, a mindenre…

Fantasztikusan dögös disznó beatek, életigenlés, rave és vigyor és megállíthatatlanság. Óriási.  Quivering In Time by Eris Drew

A brit Double Trouble egyetlen, 1990-ben megjelent méltán kultikus nagylemeze nem csak a viszonylag rövid életű hip-house színtér, hanem úgy általában a világegyetem legjobb lemeze.   As One by Double Trouble

Rave bazdmeg, de milyenül már! Kislemez, nagyon nagy gyilok. Akármikor ki képes sikálni bármit a fejedből. Az Another Day sláger és veretes zenemű egyben. Ha még nem utáltad meg a blogot, majd most meg fogod. Sharp Like A Razor by Clouds

Férj és feleség. Akkora lemez, baszki. Mélyföldszinti éjfekete kamra-techno, elhaló visszhangú breakbeat, sámántánc a végkimerülésig és dubosított törzsi ritmusok, leszedált rave, üvöltve távozó '90-es évek gonosz drum & bass gyilokja. Kegyetlen hangulata van, benyomod és kialszik az összes…