Damir Bojanic a nagyszerű Klaus Kinskiből ezen a lemezen akkorát csinál, amitől nehezen lehet egyenesen állni. Tegyük félre, hogy néha kivérzik egy-egy szinti, hogy nyekereg pár fúvós, hogy az egypercesek is kanyarognak az agyadat kavarva, hogy baszós őrültség van határokra szarva, hogy…

És ha már volt a Ladybird, akkor álljon itt az idei termésük. Egyik betegebb mint a másik, de ahogy tőlük el lehet várni. Zaj, techno, ritmikus recsegés, káosz, halott rock, tánc, hangok, amikről fogalmunk sincs, kajak szarrácsapás, elkattanás, kísérleti faszságok, mélyfúrása…

Idén 10 éves az egyik kedvenc lemezem.  Egyszer még ezer éve toltam egy Shit and Shine összeset, abban le is írtam: egy dal, egy riff, 41 perc, 4 dobos, 2 basszusgitár, és egy játékszinti.  Ennél gonoszabb transzlemez nincs.

Rég baszott ilyen súlyos lemezt a magyar könnyűzene. Leszeded mert tök ingyen van, felkúrod a hangerőt, és érzed, ahogy molekuláira hullik szét a hülye fejed. Kíméletlen morzsolás, ráadásul…

Valaki egyszer kérte a Triclops! újrázását. Ami késik, nem múlik, szóval tessék, legyél bárki is, kedves zenekedvelő. Amúgy meg a Triclops! hatalmas dolog volt, ma is mérföldekről kiszúrható a zenéjük, és azok is, akikre hatottak. Párját ritkítóan dinamikus, összetett,…

Ha már van új Doomtree, legyen itt P.O.S legújabb mixtape cucca is. Van rajta minden, haveri közös vagánykodás, remixek, szóval vegyes, mint minden ilyesmi.

Tavaly év végén két hatalmas zenekar találkozott egymással. Szó nélkül letöltöd.

A Harvey Milk basszerosa végre kiadta első szólólemezét. Brutális lett, az év egyik legsúlyosabb szara. Hipnotikus, komor, gyászos és intim kísérleti sludge-pszichedelia, hosszan visszhangzó riffekkel és búgásokkal és váratlan pusztulattal. Megeszi a lelked, olyan…

Szóljon a dzsessz, buzikáim. Akkora lemez, hogy alig tudtam feltölteni. Hallga' csak!

Ez az új-zélandi banda egy ideje kikívánkozik ide, imádom tiszta szívemből. Műfajokkal körbeírni nem nagyon lehet, ezért olyan jó. Alapvetően poszt-indusztriális hangképekből, no wave öntörvényűségből és punk modorból, szétesett post-punk darabokból, és persze kitűnő…

Hatalmas lemez, és mint minden hatalmas lemez, ez is Ausztráliából származik. Pszichedelikus nyers drone gitárzaj, szédítő, észveszejtő építkezésekkel. Olyan, mintha a Barn Owl improvizációit tahó részeg aussie faszok próbálnák meg reprodukálni. Fájni fog, megőrülsz és…

Pusztítása az agynak.

Billy Corgan csinálni drone.  

Egy emberöltővel ezelőtt az első Stardeath and White Dwarfs lemez nekem szarrá robbantotta a fejem, azóta is simán az egyik kedvencem. Az új pedig. Kurva jó. Beszarás.

Ugyan ezt a lemezt emészteni kell, de megéri. Zajos, agyszétkapó, egymásra pakolt dallamokkal és összeakadó ritmusokkal kísérletező shoegaze durvaság, amitől jó sokszor lehet kényelmetlenül vergődni. Bemászik az ember koponyájába, elbarmolja azt, de a ködös-szállós shoegaze…

Legyen már itt újra. A Noxagt mirákulum, semmi egyéb, széttépi a tudatot. Turning It Down Since 2001 The Iron Point Noxagt Noxagt & Ultralyd Split

Csak szerintem nagyon komoly, hogy van új Noxagt? 

Hiánypótló split-válogatás Kátai Tamás korai munkásságából. Valamint van itt még Namtar is Juhász Jánostól és puritán Gire demo is. Letöltöd, akár ingyen, akár nem.

  A hazai csináld magad szobapszichedelia úrnője újra megpendíti a húrokat. 

Ez a lemez, ha nem beszarás, akkor nem tudom mi. Jakub Ziólek a dicsőséges lengyel underground - igen, megint lengyel - egyik zászlóvivője, olyan zenekaroknak a tagja, mint a csodás ambient-drone-jazz Innercity Ensemble, a shoegaze-ambient-blackmetal Alameda 3, vagy az eddig csak…

A Sleetmute Nightmute a no wave csúcskorszakának hithű követője volt. A Hosszú Kések Éjszakája az egyetlen nagylemezük, és nagynak is csak félve lehet nevezni, mert nem feltétlenül terjedelmes. Mondjuk, ha csak öt perccel is hosszabb lenne, mindenkinek örökre bedugulna tőle az…

  És ahhoz mit szóltok, hogy van új Tobacco nagylemez?

Leszeditek és meghallgatjátok. Sokszor. Mindig.

Egy  Kettő Három Négy Kötelező tananyag, kikérdezem.

Ezen a lemezen zajra rappelnek. Rajta volt a listámon.

Ezzel a mára talán már kultkedvencé érett lemezzel szeretnék mindenkinek boldog új évet kívánni. A lemez - mint azt a borító is diktálja - a Young God kiadónál jött ki, szóval mellé nem lehet vele lőni. Michael Gira azonban nem csak kiadta, hanem énekelget is két nagyon…

Patrik Fitzgerald punk költő és énekes-dalíró ott dalolt a punk születésénél. Szarkasztikus, ironikus, sötét dalai kiköpött punk himnuszok voltak, mégis alig ismerik a nevét. Nekem személy szerint ez a kedvenc lemezem tőle. Letaglózó, gyászos, rebellis, mégis megérintő és…

Rohadtul nem nézem a levelezésünket.  Ezen a szaron viszont nagyon jól szórakoztam. Köszönöm Kaszás Sándornak (Flexible Juice) és Sinnemann Péternek. 

Megértem én azokat, akik szerint Fernow túlzásba viszi, de én erre személy szerint szarok. Annak ellenére, hogy van rajta pár ismerős (de retusált) nóta, a Remember Your Black Day kislemez-párja is nagyon szép munka.

Ez a lemez lenyűgöző. A Black Eyes egyik dobosa tolja, és nyilván valami köze hallhatóan még a Mi Amihoz is van, meg ugye Dischord, de ki a szart érdekel mindez, mikor olyan megmagyarázhatatlan dolgok történnek ezen a debütáláson, amitől borsódzik a hát. Égbekiáltó basszusok…

A hétvége a klasszikusoké - nekem most ők jutottak eszembe.  Howard Devoto (Buzzcocks, helló) a post-punk szoborérett hűbérura. A Magazine nélkül pedig még mindenki a kukában kotorászna.    Real Life Secondhand Daylight The Correct Use of Soap Magic, Murder, and…

Ha úgy vesszük, hogy a Wölfbait címtelen első lemeze idei - márpedig úgy vesszük - akkor minden bizonnyal az 2013 egyik legkeményebb, leghangulatosabb, legfelemelőbb pusztítása. Egyszerűen fergeteges. De ezek a dublini sátánfattyak kiadtak idén egy olyan acsargós, tonnás,…

Ez a 22 éves csodálatos leányzó be fog mászni a bőröd alá. Lesikoltja a húst a csontjaidról, elszárítja a szobanövényeidet, szuvas lesz tőle a fogad, és komor a kedved. Büntető fémes-karcos drone- és dark ambient kamrazaj, mely a finom Swans reminiszenciáknak köszönhetően…

Face Basic Pain Basic Pleasure Hunter's Moon Kultúrzaj sorscsapás a kilencvenes évek elejéről. Morózus, monoton, dzsuvás, harapós, de a lila szürreál képekig forduló alapos és kíméletlen menetelésük, a folyamatos zenei keresgélésük már utat enged az elvontabb new wave és…

Egyrészt, milyen retek fenomenális már ez a borító. Másrészt meg, a zene olyan, mintha a Rembrandt Pussyhorse garzon-demó verzióját hallgatnád, csak belassítva. Mégis, leginkább talán a Not Not Fun elszállt varázslataihoz lehet köze. Mondjuk. Garázs, lo-fi, new wave, szoba,…

Idiots THUNDAAAAAH! A Fire Witch, a Goat Witch, a Fangs of a TV Evangelist, és az Inappropriate Tough Guy Behaviour a bizonyíték arra, hogy Ausztráliában él és zenél pár bitang, akiket nem lehet megfogni. Sehogy. A We Empty Rooms bandcamp oldala viszont szépen összefogja őket,…

Hogy az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb együttese eddig miért nem szerepelt a blogon?  Fogalmam sincs.  Remélem senki nem érzi majd szükségesnek, hogy a Capitol Records-nál megjelent lemezeikért basztassa őket. Butthole Surfers - Live PCPPEPPsychic ... Powerless ... Another…

1990. A Butthole Surfers épp távozik - csúnya körülmények között - a Touch and Go kiadótól. Haynes és Pinkus pedig felfedezi az elektronikát. Az eredmény egy őrült és komolytalan - mégis frankón trippy - kísérletezgetés a sample- és a copy-paste vidékeken. Szerintem sem…

Totálisan széjjelszabott valami Torontóból. Mintha a '90-es évek kiközösített "weird rockja" és a jó zsaru szerepét játszó noise rock egymás fitymáját csapkodná húggyal írott testes avantgarde enciklopédiákkal. Megfoghatatlan, kevés a kapaszkodó is, de ha valaki rá tud…