Face

Basic Pain Basic Pleasure

Hunter's Moon

Kultúrzaj sorscsapás a kilencvenes évek elejéről. Morózus, monoton, dzsuvás, harapós, de a lila szürreál képekig forduló alapos és kíméletlen menetelésük, a folyamatos zenei keresgélésük már utat enged az elvontabb new wave és post-punk értelmezéseknek is. Lopózva bassza szét a fejeket a bizarr törzsi ritmizáltság, a rogyott és ingatag gitárokból áradó pszichedelikus transz. A beteg dalvezetések és struktúrák, a nyeglén belőtt énekdallamok, a megfoghatatlan hangképek sorai pedig bőven kiemelik őket a tucatból. Mindegyik album más-más felhangokat enged előtérbe (ez a folyamatos tagcseréknek is köszönhető), hol drogbűzzel üvölt meg, hol nyúlós és transzcendens zajrock elfolyással derviskedik, hol sötét és lehúzós, és lehetne folytatni. Eklektikus, kísérletező, nyughatatlan pöcsség, és ez benne a legjobb. Kezdők számára bármelyik nehéznek fog tűnni.