A Harvey Milk basszerosa végre kiadta első szólólemezét. Brutális lett, az év egyik legsúlyosabb szara. Hipnotikus, komor, gyászos és intim kísérleti sludge-pszichedelia, hosszan visszhangzó riffekkel és búgásokkal és váratlan pusztulattal. Megeszi a lelked, olyan setét.
Amúgy Jerry Fuchs halála inspirálta, aki Tanner barátja volt, és itt is sokan nagyon szerettük.
Ja, és természetesen a Thrill Jockey adta ki, szóval már le is szeded, gondolkodás nélkül.
