Gondoltam, hogy majd egyben dobom fel a három részt, de igazából meguntam a várakozást a harmadikra. FB.

Keiji és a SUMAC harmadik együttműködése, tavalyról, láttam, még nem volt itt, gondoltam, eléggé megfelelően zajongnak, érzelmes visszhangpedálozástól skalptrancsírozó világvégegyártásig bejárják a sztyeppét, süt a nap,  szerintem, kurvára, tessék. Into this juvenile apocalypse our golden blood to…

Akárhány kibaszott változata lesz ennek a kibaszott lemeznek, mindet kibaszottul ki fogom rakni. Igazából azt sem tudom mi a fasz értelme van itt összevissza posztolgatni évek óta, amikor tulajdonképpen van ez a lemez, meg vannak az ennél jócskán szarabb lemezek. 

Fenícse Fenice by UFOMAMMUT

A mindenható Greg Anderson első szólólemeze. Riffmonolitok, monotónia, hegyomlás-drone, erősítőimádat, horror-himnika. Csihar Attila: van.  Forest Nocturne by The Lord

A kibaszott Shit and Shine újabb csúcsmunkája. Ennél ocsmányabb, gecisebb, rohadékabb szemetet nem baszol mostanság. Okádékszagú savas sátánzajba fojtott hipnotikus végítélet-sludge, leszedálva a picsába, lángolva a kurva nihil trágyadombján. Ketamin, abszint és fürdősó. A maga módján gyönyörű és…

Sokáig nyúlt ez a projekt, de megérte a spétet. Mathieu és Colin az Amenraból, Scott Kelly, és Igor Cavalera. Az emberiség pusztulása 36 percben. Szuterénhideg egy csík napfénnyel.  Plague God by Absent In Body

Viszonylag sok agyalás után arra jutottam, hogy DJ Speedsick 2020-as remekműve ragadja meg a legjobban mindazt, ami most van. De tévedhetek. Ez a lemez amúgy a kedvencem tőle, messze a legátgondoltabb és legközérthetőbb, de nyilván ez nem sokat jelent egy olyan ösztönösen és őszintén ocsmány életmű…

Igen, az a nevük, hogy Paprika. Lépj túl rajta. Hat (6) kőkemény percnyi okádék sludge-punk, nyers aggresszív zajba fullasztva. Velőtrázó, tiszta, zsigeri élmény.   Paprika (LUNGS-210) by PAPRIKA

A világ nagyjából egyetlen valamire való úgynevezett supergroupja (a másik mondjuk az USA/Mexico) idén nyáron új lemezt adott ki, amit akkor elfelejtettem körbeszopkodni, ellenben majd most. Egy kicsit most mellőzik az improvizációt, ami nem baj, ettől még nem változik semmi: kegyetlenül és…

A Grizzlor már rég az alapműveltség része. Aki nem ismeri őket, az szedje már össze magát. Ez amúgy megint egy tőröl metszett Grizzlor-lemez lett, ilyen szögletes, szemetes, szaggatott riffeket csak ők pengetnek ekkora csontig hatoló tonnás húgyszaggal. HAMMER OF LIFE by GRIZZLOR    

Judd Madden tavalyi, dicsőségesen deprimáló gecisége a lehető legszennyesebb ünnepe minden egyes gonosz, kegyetlen, szétkábózott, megborult, elszállt és kártékony riffnek, ami a Sátán szétrepedve kacsintó fosójából valaha kiömlött. Improvizatív, ösztönös, kiszámíthatalan zsigeri kíméletlenséggel…

A másfél évtizede létező, rohamtempóban vágtató vidám és kedves srácok (kiv. a dobos) végre kihozták első nagylemezüket még július közepén, tehát ha azóta nem hallgattad meg, most itt az ideje. Érdemes, mert valószínűleg a tíz legjobb hazai lemez közt van idén, ha pedig jövőhét hétvégén Belgrádban…

Igen, ezt a kétszámos splitet csak egy szám miatt rakom ide. Mert a kibaszott Chat Pile csodás korunk egyik legnagyszerűbb együttese. Mi az isten művelnek már megint.   portrayal of guilt / Chat Pile Split by Chat Pile Ha pedig nincsenek meg, akkor legyenek meg. A lehetőség adott, ingyen osztják…

Húszhuszas feldolgozásőrület Inter Armáéktól. Decens válogatás, ahol békében megfér egymás mellett a Hüsker Dü, a Venom, és Prince. A cserkó a habostortán a dögönyözős blastbeatbe forduló Neil Young-átirat, amire az öreg is biztosan csettintene. Garbers Days Revisited by Inter Arma

Akkora pszichedelikus űrrock megmenés Tajvanból, mint Makó Jeruzsálemtől. Egetrengető zajfalak, mindent kitöltő visszhangos tér, őrületes szólók torzulnak kozmikus ösztönüvöltésekbe, bongidéző misztikus folklór, asztrális síkok közötti apokaliptikus szörfölés, málhás sámánriffek, vad törzsi…

A két évvel ezelőtti bámulatosan rohadék Matamoros után ez a zenekarnak nevezett ótvar gecis féregnyúlvány végre új lemezt adott ki, amin még szélsőségesebb sarkokba basszák be azt az úgynevezett rockzenét, amit értelmes ember már rég szarráunt. Három nevetségesen meghágott és hülyére szipuzott…

Noha nem az, én ezt a lemezt nem tudom nem gyönyörűnek hallani. Letaglózó, hámlik tőle az arc, a fal, a levegő, a világ. Kibekúrt hangosan kell hallgatni, meztelenül, üvöltve.  2R0I2P0 by Boris & Merzbow

Nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire szeretem ezt a lemezt. Most itt van, 10 év után, megfiatalodva. Ja, és akár ingyen, mint mindegyik kiadványuk.  Satan Worshipping Doom (2020 Remaster) by Bongripper

Ilyen névvel mégis milyen zenét lehet játszani, ha nem ilyet. Ocsmány, gusztustalan, szemét, nehéz és gonosz pár perc: mintha egy nagyon izzadt meztelen kövér és büdös paraszt beleülne az arcodba és telefinganá apokalipszissel a fogközeidet. Őszinte, tőrölmetszett tahó sludge őrlés, ahogy kell. …

Amióta blog a blog, próbálom beleverni annak a pár embernek a fejébe, akiket érdekel ez az egész, hogy a mára már simán kultikusnak is nevezhető Sons of Otis a pszichedelikus stoner doom egyre lófaszabb műfajának legnagyobbja. Ha kiadnak egy új lemezt az ünnep, örülsz és füvet szívsz, ez nem vita…

Leeds kattant, gusztustalan, veszélyes féregpunkjai pár mérgező kis ocsmányság után végre kijöttek első lemezükkel (a Hominid Soundsnál), ami nehéz, gecis, csúnya, tiszta szemét, tahó és baszik ezerrel. Fogmosás szögesdróttal, gargalizálás üvegszilánkkal, smárolás vérző ínnyel, pogózás…

Név. Albumcím. Borító. De a zene se rossz.  MIND PALACE OF THE MUSHROOM GOD by DUNGEON WEED

Őszintén szólva a faszom már az összes kurva Black Sabbath-feldolgozásba. Azért a Thou nyilván nem csinálja szarul ezt se. A Soundgardennek meg nagyjából csak így lenne értelme, ahogy a Pearl Jamnek is. Az Alice in Chains oké, nagyon. A Shellac- és a Minor Threat-feldolgozás már gesztusként is…

A Shit and Shine tavaly kiadta az utóbbi évek egyik legnehezebb és leggecibb és legijesztőbb sludge-lemezét, most pedig ugyanez a helyzet. A Goat Yelling Like a Man (micsoda cím) a Doing Drugs, Selling Drugs párdarabja (ahogy a borítóból is kiderül), és nem ismer kíméletet. Anyádba széttorzított,…

Oké, a Thou baszott jó Nirvana, de ez bazdmeg, mi a csodálatos fasz már: Blessings Of The Highest Order by Thou Végem: Blessings Of The Highest Order by Thou

Kurva régóta hajtottam ezt a lemezt. Az egyik legfontosabb kiadvány eddig ebben az eltoszott évben. Minden, amit a fantasztikus The Whip csinált a 2000-es évek elején (2002-2003), egy helyen. Ha valaki nem ismeri őket, annak nagyjából annyit kell tudnia, hogy a mindenható Karp után szülte meg Scott…

Hogy valami nincs rendjén a világban, azt az a kis apróság is jelzi, hogy majdnem lemaradtam a Bruxa Maria új lemezéről. Ilyennek egészséges körülmények között egyszerűen nem szabad megtörténnie, és ha nem kapok itt egy figyelmeztető lövést, akkor talán csak hónapok múlva eszméltem volna. De…

Végre bazdmeg.  Amit ide írtam, az van. Twitching, as Prey by WOORMS

A csodálatos és sajnos már néhai Meth Drinker romjaiból született a fantasztikus nevű Piggery, akik - ha a borító alapján nem lenne teljesen világos - irdatlanul gusztustalan sludge-crust-punkot játszanak nagy kegyelmükben. Olyan, hogy után le kell zuhanyoznod. Pöcelevek tajtékos hullámai,…

Ezek a faszok tavaly kiadták ezt a bámulatosan nehéz, rút, gecis, rohadék lemezt, idén márciusban pedig már jön is az új. Olyan, mintha a Melvins, a Killdozer és a Sons of Otis egy széthugyált sikátorban éppen szarrá verné azt, aki számodra a legfontosabb. Ezeket a málhásan omladozó, pszichedelikus,…

A Grizzlor még mindig parádés kortárs noise-rock szakramentum, ezzel meg tartoztunk már egy ideje a híveiknek.  COOLNESS FACTOR 6 by GRIZZLOR

Ocsmány sludge-doom, ahogy azt kell, ocsmányul, ugye. Lassú számok, nagyon lassú számok, gyorsabb számok, hosszabbak és rövidebbek, vágjátok. A lényeg az, hogy irdatlanul gonosz, hogy öncsonkítasz a világvégébe bámulva, haragos vicsorral a hülye fejeden, felemésztve az üdítő nihil pállott…

Egy évtizeddel a nagyszerű The Failed Convict után visszatért a kibaszott Cable, méghozzá, ahogy hallom, egy fergeteges lemezzel. Mekkora együttes már ez is. Amúgy én meg voltam győződve róla, hogy nekik kapáltak.  Take The Stairs To Hell by Cable

Ritka gusztustalan három szám ez. Pöcegödrökből felbugyogó repetitív, monoton, véget nem érő, zajos, szennyes, csulás, szaros riffkörök szédítenek ordenáré transzba. Olyan, mintha a korai Swans és a Brainbombs faszig beleragadt volna egy dögkútba. Megváltó erejű mocsok ez, félelmetesen rohadt és…

New York. A Nagy Alma. A város, ami soha nem alszik…. Ha ilyen zene van a lábad alá tolva, akkor jobb is, ha tartod a tempót, mert ez a banda nem laca-facázik. Alapjában véve hardcore punk gyökerekkel rendelkezik a galeri, de lehet a skatulyát tövig dugni jelzőkkel, mint példának okán indusztriált,…

Ez még tavalyról maradt. Nevetségesen nehéz. Kibaszottul gonosz és mizantróp szenny, az első hangjától az utolsóig árad belőle a maró nihil és a savanyú epe. Katartikusan rosszindulatú és haragos és végtelenül sötét doom-szagú, sludge-jellegű tiló, ami vagy lassan vagy gyorsan emészti fel az…

Kijött az új USA/MEXICO, ami óriási esemény. Akkor is, ha nem vágjátok, hogy mi van. De vágnotok kell. Mármint baszki, a Shit and Shine gitárosa, a Butthole Surfers dobosa és a When Dinosaurs Ruled the Earth basszusgitárosa csinálja, mi kell még. Sok sikert a zenéjük műfaji keretek közé…

Judd Madden egy jó ideje pakolja ki saját neve alatt az ocsmány riffeket tök ingyen, a melómániás ausztrál dúvadnak azonban az idei Dead End Thoughts az igazi nagy húzása: rothadt, végtelenül sötét, improvizatív, leszedált sludge-doom, vágatlan, zsigerből kibuggyanó éjfekete geciség, a lehető…

Brisbane egyszemélyes doom csodája az elmúlt évek során szarásig tolta ki a jobbnál jobb kislemezeket tök ingyen, idén augusztusban pedig végre előjött az első kurva nagylemezével, ami mi a fasz már. Geordie Stafford egyedül lezenéli a legtöbb felszopott dögunalmas sludge- és doom-sztárszarságokat.…