Mennyire nevetségesen jó együttes már ez. Fejem leszakad.  WAR. by Whores.

Az egyik kedvenc brit punkbandám tavaly megjelent első nagylemeze (a kislemezeik is itt vannak valahol, rájuk keresel) akkora mocskos móka és kacagás, hogy abba Boris Johnson és Theresa May remélhetőleg egyszer belehalnak. Figyeled a tűpontos szociológiai mélyfúrásként értelmezhető dalszövegek…

Sokszor elmondtuk már itt, hogy a Cherubs minden idők egyik legjobb zenekara, mert az. Ez itt az első, 1992-es klasszikus dörgedelmük tupírozott és kipirosított verziója, amire azt hitted, hogy nincs szükség, de van. Mekkora kibaszott nagy lemez már.  Icing (2023 Remaster) by CHERUBS

Korai bardótó, amikor még olyanok voltak, mint a Sun City Girls vagy a Dead C: penész-szagú garázsokban (remizekben, vágóhídkabinokban) tolt, érzelmesre szívott zajrokk-görgetegek, végtelen visszhangragerjedés, mocskos, paranoid, pénztelen nyugalom (1993-ból). A kedvenc sulizenekarotok!…

Közel sem az első lenyűgöző lemezük. Manapság a világ egyik legjobb zenekara ez a zenekar.  Still Life In Decay by FACS

Élnek! Oxbow zúzza a régi számokat, Brötzmann (a még mindig elemi erejű free jazz díva, medveölő kabátjában) fúj, végeredmény: eső- & átokverte tombolás, mégis, fojtott, balladisztikus, sokszor kifejezetten blues-os, film noir-os éjszakában - az a fajta holdraugató blues, ami belemetsz a…

Számomra ez az év lemeze tavalyról: gomolygó, fortyogó, iparvárosi nojzrokk és karakán "spoken word"-rádumálás, hasít és omlik, dühöng és réved, az egész baszottfluid és gonosz, tömör egyszerre, ruganyos-tempójú, változó hosszúságú, öntörvényűen, sötéten és amőbaszerűen mozdulnak a dalok…

A világ legjobb zenekarának tavaly év végén megjelent új lemezén is zengedez a trombita.  Death Party by Nearly Dead

Végre valahára.  Leisure Centre by Blacklisters

Az osztrák Petrol Girls mindig is kurva jó zenekar volt, új lemezük pedig baszik rendesen. Vérmes, kegyetlen, irdatlanul harapós és mégis cinikusan játékos (óriási zenélés van itt) feminista riot grrrl durvulásukban van minden, ami kell, retekmód tömören: anarchista-politikai punk, hardcore,…

Százezer éve volt róluk szó (a linket frissítettem), akkor is kurva jók voltak. Most talán még jobbak is. Nem is talán, jobbak és kész. Rohadtul át van ez most gondolva. Olyan, mint egy sötét lyuk, tele poshadt esővízzel. Lehúz, szétbasz, elsodor és fullaszt. Nagy hangulat, nagy ötletek, nagy…

Ezek a görögök továbbra sem tréfálnak. Harmadik lemezük is a zaj és a kosz és a gány és a faltörőkos-riffek ocsmány melegágya lett.  The Art of Fatigue by KRAUSE

Aki nézi valamennyire ezt a blogot és még egy Gnod-lemezt se hallgatott meg a tízezer közül, az kapja már be. Másfél hetente adják ki a baszásban egymásra licitáló remekműveket és még senki nem emelt nekik szobrot. Ez is mi a fasz már. A kibaszott Spotlight negyed órája, istenkém. A Gnod simán a…

A világ nagyjából egyetlen valamire való úgynevezett supergroupja (a másik mondjuk az USA/Mexico) idén nyáron új lemezt adott ki, amit akkor elfelejtettem körbeszopkodni, ellenben majd most. Egy kicsit most mellőzik az improvizációt, ami nem baj, ettől még nem változik semmi: kegyetlenül és…

Ez az együttes, édes istenem. Hát mit riffelgetnek már megint. Annyira kár, hogy csak 4 szám, ebből a kíméletlen szennyes gyilokból órák kellenek, hosszú órák.  Exigent Circumstance by Eye Flys

Nem hibáznak. La Mort Du Sens by Gnod

Le lett már itt írva párszor, hogy miért egetrengető zenekar a The Gluts. Senki nem csinálja ezt, csak ők. Épp ezért basz fel, hogy alig beszélnek róluk. A kurva életbe, komolyan, hát mit csinálnak már megint. Ilyen masszívan, nyersen, pszichotikusan, ösztönösen és ésszel ki tudja még úgy összemosni…

A Grizzlor már rég az alapműveltség része. Aki nem ismeri őket, az szedje már össze magát. Ez amúgy megint egy tőröl metszett Grizzlor-lemez lett, ilyen szögletes, szemetes, szaggatott riffeket csak ők pengetnek ekkora csontig hatoló tonnás húgyszaggal. HAMMER OF LIFE by GRIZZLOR    

A Cherubs nyilván nem tud hibázni. Pár dal, két verzióban. Egyik jobban toszik a másiknál. Annyire retekmód hangosan kell baszni neki, amennyire csak képes vagy ilyesmire. SLO BLO 4 FRNZ & SXY by Cherubs

Ez itt a kanadai Dishpit első lemeze, márciusban jelent meg, azóta halogatom ezt a bejegyzést. Megvettem, és nem voltam biztos benne, hogy méltók vagytok rá. Bocs. Elgyengültem, szóval íme. Olyan, mintha a Breeders, a Pixies, a Come, a Nirvana és a Shellac együtt menetelne a nők jogaiért. Apropó…

A kibaszott Bummer új lemeze. Meg se kell hallgatni. Szimplán a tudat, hogy létezik, elég ahhoz, hogy kórházba szállítsanak belső vérzéssel. Mennyire nevetségesen gyilkos egy retekség lett ez is.    Dead Horse by BUMMER

A zseniális Change is Bad után egy évvel újra itt vannak ők, akiket rendesen körbeszopkodtam itt.  Content That Makes You Feel Good by Stuck

Ezek az ausztrál szemetek utoljára 2013-ban adtak ki két csodálatos cuccot, aztán kussoltak, egészen eddig. Nyolc évvel a lenyűgöző Trough és Home Brand után fantasztikus újra hallani őket. Ezt a lerúgott, leszedált, részegen őgyelgő, sikátorokban melankolikusan rejszoló, bűzös szájszaggal kötekedő,…

Hat évvel az első, bámulatos döngölésük után itt van végre a második bámulatos döngölésük. Hatalmas zajrock-ünnep, lehugyál, bekap, megrág, kiköp, aztán újra lehugyál és elmegy felpofozni a szeretteidet. Ennél gyönyörűbb rockzene nincs. A T-Tops amúgy ezzel a végtelenül dühös és kattant és…

Igen, ezt a kétszámos splitet csak egy szám miatt rakom ide. Mert a kibaszott Chat Pile csodás korunk egyik legnagyszerűbb együttese. Mi az isten művelnek már megint.   portrayal of guilt / Chat Pile Split by Chat Pile Ha pedig nincsenek meg, akkor legyenek meg. A lehetőség adott, ingyen osztják…

A bécsi Modecenter első nagylemeze óriási. A bonyodalmakat megelőzendő legyen elég csak annyi, hogy van itt minden: punk, post-punk, post-hardcore, grunge és persze noise-rock, tömören, egyben. Dörgő basszus, szenvedélyes és felkúrt pszichotikus kiabálás, feszesen zakatoló monoton ritmusok,…

Továbbra is fantasztikus zenekar.  Hologram EP by A Place To Bury Strangers  

Talán az eddigi legjobb lemezük. Ami mondjuk nem jelent semmit. Rohadtul remélem, hogy sokaknak nem újdonság, mert röviden és tömören nehéz megfogalmazni, hogy mégis mit csinálnak ezek hárman. A megúszós verzió az, hogy olyan, mintha az újhullámos Young Widows, az újhullámos My Disco, a kísérletező…

Szóval. A Part Chimp minden idők egyik legjobb zenekara. Nélkülük ez a blog sem lenne annyira olyan, amilyen. Én legalábbis biztos, hogy nem. Mérföldekről fel lehet ismerni azt a tömör, vastag, nehéz, feszes, hipnotikus-pszichotikus, rohadtul lényegre törő és mégis elképesztően kreatív sludge-rock…

Ezermázsás kőkemény dúvad noise-rock. Unsane, ugye. Ilyen rffeket ingyen adni bűn.   Ozone 2 by Ozone (Az első, szintén vadkan kislemezük is ott van a Bandcamp-oldalukon, vihető nulláért.) 

Nagyjából be lehet lőni azzal, hogy: Gang of Four, STNNNG, Protomartyr, Happy Mondays, Talking Heads, Joy Division, Parquet Courts. Nagyjából. Ugyanakkor ez így kevés, megtévesztő és igaztalan: ez a kibaszottul mesteri lemez többet érdemel mezei hasonlítgatásoknál, mert több annál, ami eszünkbe jut…

Jó pár éve olvastam egy interjút egy bizonyára jó zenekarral (nem emlékszem), akik valamiért megemlítették ezt a bandát (nem emlékszem), én meg természetesen rájuk kerestem. Ez az egyetlen lemezük, 2012-ben adták ki. Sokáig nem találtam sehol, ezért valamikor tavaly megvettem. Azóta jó párszor…

A két évvel ezelőtti bámulatosan rohadék Matamoros után ez a zenekarnak nevezett ótvar gecis féregnyúlvány végre új lemezt adott ki, amin még szélsőségesebb sarkokba basszák be azt az úgynevezett rockzenét, amit értelmes ember már rég szarráunt. Három nevetségesen meghágott és hülyére szipuzott…

Őszentsége Chris Spencer pápánk és mindenféle fasza zenekarokból ismert csodatevő püspökei kinyomtak egy single- és B-oldalas dalokból álló 43 perces gyűjteményt, amit ők kislemeznek hívnak, pedig hosszabb, mint a tavalyi lemezük. Amúgy nyilván jó.  EP01 by Human Impact A tavalyi nagylemez itt…

A Trigger Cut kibaszott jó abban, amit csinál. Abban, hogy Shellacot, Big Blacket és The Jesus Lizardot játszanak. Lehet akárhogy szépíteni, de ennyi. Retekmód faszán megírt, feszes, lendületes, agresszív, elragadó és kattant műfaji remekelés mindkét lemezük, elvétve még saját ötleteik is vannak, de…

Az egyik kedvenc tavalyi lemezem. Csak elfelejtettem. Amúgy szaggatott, epileptikus, pszichotikus, idiótán lüktető, vastag és dekadens noise-rock himnuszhegy. Olyan, hogy sokkal több embernek kellene beszélnie erről a zenekarról. Egyébként a Sorry State adta ki.  Decades of Breakfast by warm red  

Úgy tűnik, hogy ez a szofisztikált szókinccsel észt osztó énekbeszédes, ugató, kattogó, szaggatott, nagyokat robbanó és vehemens pogózásokba eszkalálódó post-punk van most, és nem is fog egyhamar tágítani. A TV Priest is egyfajta "Idles és The Fall után szabadon" együttes, de ez kurvára nem tesz…

Messzemenőkig zseniális lemez. Ideges, feszült, frusztrált, szorongó, remegős-vibrálós, kapálózós, szaggatott, matekolós, no wave-ből kinőtt, '90-es éveket idéző, disszonáns, zajos, punkos, nehéz indie-rock, vagy mittomén. Olyan, mintha a Brainiac és a Melkbelly akarna Talking Headst játszani, vagy…

Basszus, dob, szinti. Nagy, hosszú, nehéz, vastag, lassú riffek. Mázsás, kimért hipnózis.   Twin Sister by Twin Sister  

Az egyik kedvenc idei lemezem. Szarrá roncsolt, rommá mocskolt próbatermi hangzásvilágban torzulnak bizarr, szürreális, életképtelen szörnyeteggé a feltűnő-eltűnő, nyúlánk, lebegős, nyers, improvizatív, '50-es évekbeli rockmelódiák mutáns, felismerhetetlen torzói. Erősítők halnak csendes halált,…