Jason Köhnen, Dimitry El Demerdashi és Horváth Martina újra együtt, a Temple és a Karma után most egy élő improvizációval löknek mitikus labirintusokba. Sötét elektronika, drone, folklór ihlette hipnotikus témák lassú folyamai mossák át a fejeket az ambient és a doom csodálatos…

Guillaume Cazalet, a Neptunian Maximalismból. Erősítőbe dugott szitár és kemény, sötéten hullámzó, hipnotikus drone szól 40 percen keresztül. Amolyan poszt-indusztriális, rituális és pszichedelikus, doom-jellegű sátáni világtemetés. Úgy szól, hogy rá lehet könyökölni. Durva, nyers, nem igenli az…

Brazilia két kitűnő zenekarának két kitűnő embere, egy lemezen. Paula Rebellato a Raktából és Douglas Leal a Deafkidsből spirituális-rituális utazásra hív. Mindenféle szirszar, soha nem hallott tradicionális hangszer, elektronikus zaj és manipuláció, dörgedelem és kántálás és nyenyerészés a homlokod…

Meditatív-hipnotikus elektro-akusztikus kísérleti-pszichedelikus ambient-hangfolyam, aminek mélységesen tudattágító, transzcendenst vastagon közelítő transzformatív erejét valószínűleg csak további kötőjeles szókapcsolatokkal lehetne leírni. Fülhallgató, masszív hangerő, fekvés, sötét, kuss. Amikor…

Ez most nem 3 órás, ez most csak egy 52 perces dal. Mármint "dal". Solar Drone Ceremony by Neptunian Maximalism

A krisztusi korba lépett brit The Telescopes sokadik nagylemezén cipőbámuló zajfüggöny mögül modulálja a különböző frekvenciájú susmorgásokat. Hiperfrankóság. Songs Of Love And Revolution by the telescopes 

Az új, egyetlen szerzeményből álló Nadja album becsületkasszás. Seemannsgarn by Nadja 

Kozmikus súllyal terpeszkedő doom, csak éppen gitárok helyett szintikkel. Ha a Stars of the Lid rettenet rosszkedvvel ébredt volna, vagy John Carpenter a Sunn O)))-val turnézna. Gyönyörűszépséges úthengerek. Plague Notes, Unnamed, Unknown, A Finger Dragged Through Dust by My Heart, an Inverted…

Az ausztráliai Divide and Dissolve anarcho-zajdoom duója visszatért, és nehezebbek, mint valaha. Az őslakosok szuverenitása mellett vastag, gonosz, sötét, mélyről felbugyborékoló, hipnotikus riffmonolitokkal, valamint az azoknak megágyazó torokmetsző vonósokkal (esetenként pedig fúvósokkal és…

Az egyik kedvenc idei lemezem. Szarrá roncsolt, rommá mocskolt próbatermi hangzásvilágban torzulnak bizarr, szürreális, életképtelen szörnyeteggé a feltűnő-eltűnő, nyúlánk, lebegős, nyers, improvizatív, '50-es évekbeli rockmelódiák mutáns, felismerhetetlen torzói. Erősítők halnak csendes halált,…

A tavaly elhunyt Ruth Anderson legfontosabb mikrotonális darabjai, egy helyen, némi költészettel. Nem csak az elektronikus zene egyik alig megénekelt úttörőjének kedvelői-tisztelői találhatják itt meg maguknak a jót, hanem azok is, akik szeretik az öregsulis tiszta és letisztult drone-ambientet,…

Egy portugál-brit csaj poszt-minimalista elektronikus-experimentális folkszerű hálószobazenéje. Őszinteség és intimitás, zavarba ejtően. Szép, szomorú, misztikus, lesújtó, önfeledt, és főként személyes. Brutális. Minden bizonnyal le fog tenni az életről, de ez a dolgok rendje.      Could Divine by…

Noha nem az, én ezt a lemezt nem tudom nem gyönyörűnek hallani. Letaglózó, hámlik tőle az arc, a fal, a levegő, a világ. Kibekúrt hangosan kell hallgatni, meztelenül, üvöltve.  2R0I2P0 by Boris & Merzbow

Geneva Skeen legújabb remeke az összes eddigi remeke közül talán a legösszefogottabb és legsúlyosabb, de ez túl sok mindent nem jelent: a lassan hömpölygő, sötét, komor, zajos, zavarba ejtően nehéz, kísérletezős minimalista elektronika dekadens művészlelke eddig szart nem csinált. Sajátos, bizarr,…

A negyedik lemezük is olyan, hogy utána csak ülsz kussban. Aztán az egzisztenciális mélyválságból kilábalva felgyújtasz egy rendőrautót.   Visions of Bodies Being Burned by clipping.

Egy amcsi drón-noise zajász, aki Gog néven is jó nyomasztóakat szokott duruzsolni, a kilencvenes években egy olyan jótékonysági szervezetnek dolgozott, amely a kábítószer ellen folytatott háború jogtalanul vagy legalábbis igazságtalanul elítélt áldozatainak megsegítésén fáradozott. A munka során…

Csak úgy röpködnek a gondolatok Anna von Hausswolff új nagylemezén.  All Thoughts Fly by Anna von Hausswolff

Ez a csodálatos nevű londoni hegedűs asszony hegedált már a Radioheadnek is, valamint a London Contemporary Orchestrában is fűrészeli azt a bizonyos száraz fát. Simán játszik Brahmst, de első nagylemezén szerencsére inkább finom kísérleti elektronikával, baljós drone hullámzással, apokaliptikusan…

Tessék.  Persian Pillars Of The Gasoline Era by Vatican Shadow

Egy 39 perces, megszakítás nélküli blastbeat. Mindent felrúg, mert most lőtte be magát valami húsevő dizájnerdroggal egy patkányszaros, vértől ragacsos pincében. Gyomorból bőg hozzá vagy két tucat csuhás forma, és minden tizedik másodpercben valaki belerúg a basszusgitárba. Csak egyben, nagy…

Amíg meg nem érkezik az új Vatican Shadow, itt van egy elmaradásunk: Fernow tavalyi párás, sámáni, sötét esőzaja 42 kibaszott percben. Simulated Thunderstorm by Rainforest Spiritual Enslavement

Kelly Lee Owens első lemeze mestermű volt, ez meg talán még mesterebb mű. Zseni a nő, semmi egyéb. Amúgy alapvetően erre a csodára is egész jól illik, amit leírtam 3 éve.  Inner Song by Kelly Lee Owens  

A hangarcheológus Soundwalk Collective idén is kollaborált egy jót Patti Smith-szel. További közreműködők voltak: Anoushka Shankar, Charlotte Gainsbourg, Tenzin Choegyal. Peradam by Soundwalk Collective 

A kikujuk Kenya legnépesebb etnikai csoportja, a nyelvükön pedig az, hogy "duma", azt jelenti, hogy "sötétség". Minden nap tanulsz valamit. Az pedig csak egy dolog, hogy ennek a kenyai párosnak a zenéje valóban sötét. Nevetségesen súlyos, kompromisszumot nem tűrő, gyilkos szonikus lázadás mindennel…

Nemsokára jön az új Vatican Shadow, de addig is itt van ez a mesteri split, rajta többek között egy új dal Fernow-tól és a Salford Electronicstól, meg egy közös nóta. Erős anyag.    Temple Gas Mask by Vatican Shadow / Salford Electronics

Pink Siifu korábbi cuccai nagyon kellemes fekete protest-lötyögések voltak. A NEGRO kurvára nem kellemes, a hangvételbeli váltás kifejezetten drámai. Olyan mintha Moor Mother és a Death Grips torz szerelemgyereke lenne. Ijesztő, lázító, láncrázó kaotikus, öntörvényű sötét punk zaj- és hangfolyam ez,…

Madeline Johnston Midwife-világában szépen egybemászik az ambient-gitározás, a dreampop, a slowcore, a drone. Melankolikus, sötét, végtelen, introspektív és hipnotikus és érzékeny világvége-dalolászás, lassan és csendben és mégis böszme málhával. Aki szereti Groupert és a Jesut, az talán most képbe…

Daniel Avery acid house és techno-pápa és a Nine Inch Nailsből ismerős Alessandro Cortini szintiguru közös ambient-lemeze. Csendes nagyság. Grandiózus meditatív utazás hosszú hangokban, íves hangulatokban és bámulatos színekben. Elmélyítő, szép, hatásos dolog. Aki Avery savas ütemeit és nyúlós…

I am able to describe this album easily with four words: the autumn of life. Next time in town: 5th of April 2020., at Dürer Kert  We Love To Look At The Carnage by Wrekmeister Harmonies

Mick Harris pont úgy sétálgat új lemeze borítóján, mint aki tisztában van vele, hogy megint kurva jó dolgot csinált. Súlyos az egész, ismeritek, de azért amikor megszólal Jason Williamson (Sleaford Mods, ha ma születtél), az csúcspontja bárminek, bármikor.  Cafe Mor by Scorn

Nem tudom megunni. Mindig tarol az arc, most épp eddig ki nem adott durvaságokkal.  American Flesh For Violence by Vatican Shadow

A 2000 óta alkotó Soundwalk Collective tagjai hangarcheológusokkként cimkézik önmagukat, amelynek lényege, hogy a zeneszerzés folyamata során különféle, az adott kompozícióhoz "szükséges" hangokat előre kiválasztott helyszíneken rögzítik. Dolgoztak így már az Arab-félsziget sivatagában, vagy éppen a…

Ha már a FB-csoportban szó esett a post-punk/goth/cold wave bandákról, akkor következzen egy idei korong, ami minden post-punkernek tetszeni fog: a Sea of Worry a Have a Nice Life harmadik lemeze, és nemcsak én, hanem szerkesztőtársnőm is üldögél rajta egy ideje. A duó negyvenöt percben eljátszik…

Kihagyhatatlan remekmű azoknak, akik legalább egyszer már beleszagoltak egy marihuánás cigarettába, távolról, bizalmatlanul. Biztos van olyan bájos nyomorult, aki tisztán is értékeli az ilyen és ehhez hasonlóan mesteri, súlyos, nyúlós, elszállt, kemény és mégis finom, lassan és szentséges…

Justin Broadrick és Kevin Martin (és a szintén zseniális Moor Mother) a kibaszott Techno Animal után újra széttolja a hülye fejed. De nagyon. Fontos, értékes, zavarba ejtő, nehezen megismételhető tagló.    Wrecked by Zonal

Megérkezett az új Boris nagylemez, és a Tears EP J-Pop kalandozása után visszatértek a drone-os, post-rockos ambient metál szerzeményekhez. Már első hallásra meggyőzött az egyórás hanganyag, főként mindenki figyelmébe ajánlom a monumentális albumzáró Shadow of Skullt. De a többi dal is frankó…

Oliver Ho újra itt van, a White Rats fantasztikus folytatásával pedig újra szétkalapálja a nyomorult fejeteket. Nyilván kurva jó. White Rats II by Broken English Club  

Szóval, ez itt Steven Stapleton első válogatáslemeze, amin a kedvenc szarai vannak. Mindenféle. Akármik. Kurva jók, érdekesek, megváltják a világod, felnyitják a szemed, új irányokat jelölnek ki számodra. Francia dolgok, ennek ellenére jók. De nagyon. Nyilván nem várhatja senki, hogy…

A brutális Contact után két évvel Margaret Chardiet újra agyonvág. A lemezt élőben, egyben vette fel az egyik arc az Uniformból. Mind megszólalásában, mind a kurvára idézőjeles dalok tekintetében mesteri, csak legyen elég merszed és ideged hozzá. Mondjuk, magához képest ez egy egész slágeres cucc…

Kevés lemezt vártam jobban idén az új Blanck Massnél. Benjamin John Power a remek Fuck Buttons immár hat éve tartó hiátusa alatt egyre jobb és jobb lemezeket rakott ki, amikről hosszú oldalakon keresztül lehetne áradozni. Az új is olyan, hogy bazeg. Nincsenek műfajok, nincsenek korok és nincsen…