"Gonosz gép setéten darálja végtagról végtagra csíra kis éned. Gerezdről gerezdre halad a lakodalmas hullahámozó. Csivaváddal együtt gyalul, lüktet, löttyint bürökkel nyakon. Sulyokbukszusok sarjadnak nyomában." (Vörösmarty Mihály: The Bug) Machine by The Bug

A zseniális kenyai Duma egyik fele. Fel nem fogod mi a fasz történik. Irdatlan pusztítás és téboly.  The Adept by Lord Spikeheart

Annyira jó ez megint. Vágjátok, döngölde, ahogy csak ez az ember tudja. Az Ancient Methods remixre pedig külön szeretném felhívni a figyelmet.  PI11 [π11] by JK Flesh

Ez a két brisbane-i fasz pár éve kezdte el megmenteni a rave-et, de nagyon ám. Édes pöcsöm, micsoda suttyó és mocskos és gonosz és gyönyörűen önfeledt pusztítás megy itt már. Ha nem vagy túl büszke arra az olyan baszottul kifinomult zenei ízlésedre, és szeretsz néhanapján órákon keresztül szarásig…

Az örmény származású brit Hagop Tchaparian 15 éven keresztül gyűjtötte felmenői szülőföldjének megannyi hangját, zaját, zenéjét (esküvők, utcazenészek, ilyesmi), a Bolts viszont szerencsére nem egy százezredik öncélú, dögunalmas field recording-lemez. A talált és összekukázott hanganyagok - tele…

A DNA Feelings annyira súlyos lemez volt, hogy alig bírta el a blog. Az elmém meg végképp. Na, a Death Is Home még súlyosabb. Ha tetszettek a korábbi dolgai, akkor ez is fog, sőt. Sőt! Nyilván nem kezdek el itt faszt se írni Devi finoman szólva is sajátos muzsikájáról, nem vagyok hülye, ehhez idő és…

Anthony Naples nagy király, az Orbs pedig simán a legjobb lemeze. Kifinomult, elegáns, letisztult, kifejezetten elmélyült és meglehetősen sajátos összemosása ez ambientnek, downtempónak, house-nak és technónak. Nem az a cumó, amire szétugrálod a táncparkettet, inkább csak merülj el benne, bólogass…

Idén a WV Sorcerer újra kiadta (vinylen) ezt a gyönyörűen rohadt, felzaklató, agymállasztó, kegyetlen és pusztító valamit, ami 2020-ban minden bizonnyal a legfaszább francia lemezek egyike volt. Ízlésesen kísérletező indusztriális zajhegyek, belező sercegések, sátándrone-hipnózisok,…

Hazaérek egy égbekiáltóan lesújtó The Bug feat. Flowdan koncertről, aztán ez fogad. Aki követi ezt a kislemez-sorozatot, az ezt a két mondatot el sem olvassa, csak feltolja a volumét a gecibe és hámlaszt.  Machine IV by The Bug

Jusztin haverunk szarrá roncsolt, rommá lassult, kíméletlen urbánus dub-technója megint olyan, hogy jaj lesz neked. A lényeg ott van a borítón, de amúgy is sejted, hogy miről van szó.  NO EXITS by JK FLESH

Remélem, hogy ez a kislemez-sorozat százrészes lesz. Mennyire sújt már.   Machine 2 by The Bug

Megérintő techno: szomorú vágyódás, nosztalgiaspazmusok, gyönyörű madártávlatok, himnikus, szívremászó ambientek és törzsien életigenlő bólogatás. Kinyitja a lelked. ("Ennyi tablát én még trensz-alapban nem hallottam" jeligére.)  Imagine This Is A High Dimensional Space Of All Possibilities by…

Yoooooooooooooooooooooooooo! Hát ez mekkora kúrászaaaaaaat! Meghalok! Nyár van, négereim! Kurva hangosan!  Pressure EP by DC Salas

  A barcelonai Semiotics Departent of Heteronyms első kislemeze után beszervezte Kris Bahát, aki akkorát dobott a bemutatkozó nagylemezükön, hogy amellett nem lehet elmenni seggrázás nélkül. Ez a lemez bazdmeg tánc. Tánc depressziósan, szorongva, búsan, de faszosan. Darwave, EDM, techno, némi…

Nyugodalmas nyarat kívánok.  Seeker by Carbon Based Lifeforms

Justin Broadrick nyers és gonosz és ocsmány és égbekiáltóan szemét nihilista zajmocska kizárólag a bátraknak tépi le a barom pofáját, de ezek a bátrak élvezni fogják a kínt, a gyötrelmet és azt a megmagyarázhatatlan, transzba taszító szépséget, ami ott rejtezik minden rommá toszott okádék hangja…

Anthony Child őméltósága megújult, de mégsem. Máshogy baszik tarkón, de mégsem. Értitek. Mindegy. Nagybetűs, mesteri, éjfekete, gyönyörű tagló.  Crash Recoil by Surgeon  

A Sleaford Mods-szal közös dal már kijött korábban egy zseniális klipben is, meg a középkori járványhimnuszt feldolgozó Ringa Ringa című új dal is, ami a bónusz cd-n található, de most itt a teljes album is végre, ami az Orbital fénykorát idézi az előző két - szerintem gyengébb - albumuk…

Ezt gondolom az életről.  2023-1 by Sleeparchive

Henrik és Vincent megmentik az évet ezzel a szépséggel.  Terrene by LAUGE & AES DANA

Idén a harmadik remeke. Lényegében a Nightcrawler párdarabja. Halott városok lassúnál is lassabb gyászzenéje. Csodálatos az egész. Sötét helyeken kell hallgatni, csúnya időben, fáradtan.   Downtown by Kevin Richard Martin

Mick Harris őszentsége Fret néven kiadott korábban két csodálatosan abuzáló kislemezt, nemrég pedig kijött az első nagylemeze is, amitől azóta nehezen tudok szabadulni. A hangfalak kivéreznek, hullik a vakolat, a koponyád pép, az érzéseid lángokban, mocsadék gonosz nihil kúrja seggbe a…

Második kedvenc Justinunk legújabb döngöldéje szokás szerint kúr.  Veneer of Tolerance by JK Flesh

Ez a két nagyszerű ember nemrég világra hozott egy kifejezetten addiktív, fergetegesen fogós és cefetül menő indusztriális techno-szörnyet. Mi mást, mondjuk. Naponta egyszer illik meghallgatni, hogy legyen valami ritmusa a szar életednek.  As Your Skies Are Fading Away by Orphx / Kareem

Viszonylag sok agyalás után arra jutottam, hogy DJ Speedsick 2020-as remekműve ragadja meg a legjobban mindazt, ami most van. De tévedhetek. Ez a lemez amúgy a kedvencem tőle, messze a legátgondoltabb és legközérthetőbb, de nyilván ez nem sokat jelent egy olyan ösztönösen és őszintén ocsmány életmű…

Bazdmegolások. NEW RELIGIONS OLD RULES by JK FLESH

Ez a nő bazdmeg. Rosen by Ellen Allien

Beck Zaza és Kovács Marcell lemeze simán az egyik legjobb dolog, ami ebben az amúgy eddig meglehetősen unalmas évben történt. Egyszerre málhás és mocskos, nyers és szexi, öntörvényű és mégis kimunkált, tudatos. Raklapnyi az íz, a szín, az ötlet, elsőre akár eklektikusnak is tűnhet, a mindenre…

Lenyűgöző lemez. Sötét techno, ésszel és érzéssel és stílussal. Fejeket ver falakba és euforizál. Reptet és elás. Baszik és szerelmeskedik. Világot éget és fát ültet. Áthatolhatatlan hangulat és önkifejezés a köbön. Egyben kell lenyomni, fergeteges íve van. Az egyik legszexibb és legfaszább…

Fantasztikusan dögös disznó beatek, életigenlés, rave és vigyor és megállíthatatlanság. Óriási.  Quivering In Time by Eris Drew

Az év egyik legnagyobb büntetése. Ezekkel a tagokkal mondjuk más nagyon nem is lehetne: Kevin Martin őszentsége (The Bug) és Goh Nakada (Gorgonn) indusztriális dub-techno duója, valamint ugye a mindenható Justin Broadrick. Csontok aprózódása lassított felvételen. Épületek dőlnek össze. Halántékok…

Négy új szám, mindegyiktől vibrálsz és lüktetsz, kívül-belül, ahogy azt el is várod ettől a jó izlandi mesterembertől. Gyönyörű, szerető, békés és mély mozgásban vagy a világgal.  Always Maybe Tomorrow by Yagya

Fantasztikus techno-lemez, ami remélhetőleg főként azoknak fogja elvinni a fejét, akik egy kicsit jobban elmerültek az Ancient Methods lesújtó világában. '90-es évek van, de mégsem: ízléses és visszafogott EBM-idézés, némi indusztrialitás, fenséges és maradandó szinti-dallamok, kifinomult témák,…

A második menet. Az első modorában. Basszák neki rendesen. Ráadásul akár nulla pénzért.  Echology Vol 2 by JK FLESH vs ECHOLOGIST

Klasszikus dob - basszus - gitár felállás, de nem Kispál, nem Police, nem ZZ Top, mégcsak Motörhead sem; és nem azért, mert instrumentális a zene, hanem mert jóféle technót tol az osztrák trió, a Magyarországra is el-elkalandozó Elektro Guzzi. Utoljára 2018-ban jött ki lemezük, arra 3 harsonást is…

Michael Andresen egy észbontó és kifejezetten meghatározó trance lemez és két szintén fontos, csodálatosan míves chillbient (vagy mi a töcs) mestermű után tartott egy komolyabb szünetet. Aztán most, 17 kibaszott évvel a HigherGrounds után megjelent az új lemeze. Ilyen magas szinten ezt csak a Carbon…

Mekkora lemez lett ez már.  The Only Place by Scorn

Alon Brilant nem sieti el, a 2009-es Inside után 12 évvel elő is jött második nagylemezével, ami tökéletes aláfestőzenéje ennek a kibekúrt pokolnak, ami most az időjárás. Forró nyár, forró trance. Amúgy rohadtul megcsinálta, tele van itt minden élettel, gondolattal, érzelemmel, a végtelenül dögös…

Manni Dee második lemezétől kórházba kerülsz, nyílt töréssel, agyrázkódással. A veséd valahol leverve hever, nem találják a helyszínelők. Az izmaid elsorvadnak a kegyetlen, világtemető, brutális tonnák alatt. Böszme, szemét, rohadék, agresszív, disztópia-techno, ahogy azt ő kurvára tudja. Szarrá…

Az Algiers fele a zseniális Nun Gun. A Nun Gun fele a Dead Meat. Tehát egy ember, Ryan Mahan. Nem egyszerű körbelőni, hogy mit csinál, de ettől még kurva jó, vagy ettől kurva jó. Kemény, málhás, feszes, súlyos ütemek, tördeltség és tonnás zaj, horrorzeneszerű szintitémák szétpusztítva, kísérletezés…