Amikor a The Austerity Program még nem volt The Austerity Program, a két őrült Polonium néven zenélt. A felállás nem volt más akkor sem: gépdob, basszus, gitár. A zene viszont más volt. Nincsenek itt kattant metrumok, elmebeteg tördelés, nincs pszichotikus öntörvényű noise-rock - vagy csak annyira…

Örök kedvencem. Böszme, brutális, málhás, dörrenő noise-rock zúzás. Vágtató bölények taposása, alvadt vér a baseball-ütőn, lángoló autóroncsok, húsevő baktériumok, összevont szemöldökök és reccsenő koponyák. Rettenetesen vészjósló hangvételű pusztulat árad ezen a 2013-as lemezen, nehéz is szabadulni…

Túl sok mindent nem tudtak kezdeni 1985-ben a Power of the Spoken Word lemezével, és ma sem nagyon lehet. Szétsavazott, megalázott, fonákra fordított nevetségesen szabadelvű pszichedelikus hardcore-punkjuk a pogány sámánok spirituális káoszának értelmezhetetlen nagymiséje. Sokkoló programzenéje ez a…

Egy nagyon kiakadt faszi óbégat lassan hömpölygő, nyekeregve vánszorgó, imádni valóan kábítószeres fattyúdallamokra. Olyan, mintha ausztrál lenne, és az is. Baszottul ijesztő és valahol gyönyörű.     <a href="http://nailhouse.bandcamp.com/album/nailhouse">Nailhouse by…

Nagyszerű idei bemutatkozás, ami punk ugyan, zajrock is, mégis inkább amolyan '80-as évekbeli sötét post-punk szagú, nagyon szabad szellemű rocknyúlványnak lehetne talán nevezni, már ha kellene. De nem kell. Szóval tessék, kezdjetek vele bármit, csak hallgassátok sokszor, mert azt bőven lehet.…

Ez az 1984-es kultikus, obskúrus, mifaszomos lemez a Spike in Vain egyetlen kiadványa. Akkora munka, hogy az alatt csak megtörni lehet. Szabadon áramló, szabályszegő, határbaszó, pszichotikus, torz és organikusan vonaglik. Folyékony féreg, ami megfertőzi a szervezeted, megüvölt, megkésel, és…

Kedvenc alműfajom az aussie swamp/noise/rock/punk, biztos említettem már. King Snake Roost, Lubricated Goat, Birthday Party, Venom P. Stinger, Grong Grong, tágabb értelemben még Feedtime és Cosmic Psychos is. Nincs párjuk, csak követőjük. Mondjuk Argentínában. Lássuk csak.

<a href="http://hexmere.bandcamp.com/album/hexmere">HEXMERE by HEXMERE</a> A legszebb az ausztrál bugyborékoló csúnya szar, vita nincs.

A belgrádi Repetitor lenyűgöz. Olyan, mintha a Fugazi, a Hot Snakes, a Sonic Youth, és Loudspeaker leköltözött volna ide a határra. Kirobbanó, mindent szarrátoszó energia ömlik eszelősen összerakott, ezerrel pumpáló dalaikból. Igazi, kompromisszumot nem tűrő erőtrió, nem szarakodnak, a kőkemény - és…

Ez a három csajszi tavaly lerakta a Confettit, én meg azóta nem tudok betelni vele. Sokan sok zsánert próbáltak már rájuk húzni, én nem igazán érzem ezeket a próbálkozásokat értelmesnek, de nem is kell próbálkozni, csak meghallgatni, ahogy Erica, Erika, és Mandy fél óra alatt legyalul mindenkit…

Tessék, itt van az év egyik legkeményebb lemeze. A tagok más együttesekben is tagok. Faszt sem érdekel. Nem viccelnek, nem pózolnak. Letépik a fejed, és kész, ráadásul ingyen.  Én javaslom ismerkedés gyanánt a Goliath című számot szarásig felbaszott hangerőn.  <a…

Az mondjuk, hogy ez eddig miért nem volt ide jól kirakva, rejtély. Mindenesetre a feedtime az egy zenekar, a többi zenekar pedig már nem lehet az. 

Itt az új Pigs. Dagonyázás. Unsane és Players Club tagok, vágjátok, 2012-ben kiadtak egy akkora lemezt, amitől ma is reped a plafon. Ez sem különb, az anyabandák kedvelői hatalmasat fognak meredni. Ja, és Julie Christmas is énekel a lemezen.

Akkora kurva nagy obskúrus baszás, hogy attól mindenki elmosolyodik, aki szereti az obskúrus baszásokat! Lótoszó történelem kazettán! Mert az oké, hogy a '80-as évek közepén a Shithaust pont annyian ismerték, mint ma, és az is, hogy az egyik tag akkora punk volt, hogy elment az…

Most, hogy végre van a blogon New Brutalism, itt van a Manhandle is, ami a New Brutalism két tagjának a szörnyszüleménye. Mocsadék fémes noise-sludge hibridszerűség, monoton mély riffelés, puffogó dobogás, újfent remek megszólalással. Benne van a New Brutalism mentalitása, a punk…

A Guinea Worms a kortárs noise-rock egyik legelvetemültebb csodája. Aki eszi a műfajt, annak nem kell elmondani, hogy milyen kurva nagy valami az, amikor a Flipper nyers rókabőrébe a Cows pszichózisa és a Killdozer málhásan menetelő cinizmusa vegyül. Aki nem eszi a műfajt, az úgyse…

Jó nagy Shellac-imádság 1995-ből. Fel van baszva, szaggat, lüktet, monoton, pumpálás, kifakadás, paszír, hülyeségek óbégatása, ahogy azt a Shellac csinálja. Talán haragosabb, talán pszichedelikusabb, néhol artisztikusabb is, de ez a lényegen nem változtat: a Shellac a világ…

I Am Scared of Everything That Isn't Me Love Letters in the Age of Steam Andy Falkous kvázi-egyemberes zenekara. Azt nem mondhatjuk ezekre, hogy szólólemezek, mert Falkous valamiért utálja ezt. Egyébként meg nem tudom, hogy mit lehetne elmondani…

Az év egyik legsúlyosabb noise-rock lemeze, annak ellenére, hogy semmi köze nincs ahhoz az UT-hoz, akiket illene ismerni. Olyan, mintha a Shellac, a Tar és a Janitor Joe szarrá kristályozva átment volna baszatni az Amphetamine Reptile…

Új lemez a legnagyobbaktól. Egyelőre 128-as rátával, de hát a Hammerhead úgy is zseniális. <a href="http://hammerhead.bandcamp.com/album/new-directionz">New Directionz by Hammerhead</a>

Ez a mai noise-rock adagotok. Seggen keresztül kell megrágni, hogy a fantasztikus post-punk lüktetés mellett a punk gánya is felszívódjon. Részemről ennyi, ennek a lemeznek a tavalyi listámon lenne a helye, teljesen állat.  <a…

Ez is ausztrál társaság volt, állítólag ott sokan a mai napig gyászolják őket. Megalakultak, rettenetesen odabasztak, mindenki nézett, hogy mi a fasz van, aztán feloszlottak, és csá. Zenéjük meg olyan volt, mint a nevük. Kiszámíthatatlan, szaggatós, bekúrva ténfergő hardcore…

Itt a harmadik lemez, és továbbra is nagyon szeretem őket - sőt. Tegyetek ti is így - sőt.  <a href="http://flexiblejuice.bandcamp.com/album/22-v-gy-a-tenger-v-zlata">22 vágy a tenger vázlata by Flexible Juice</a>

Nagyon obskúrus cumó 1993-ból, a Bovine istállójából.  Bob Schaeffer basszerozik és dalol (Festering Rinyanons, Virgo Snakes), Tim Mescher is basszerozik, de nem dalol (Tar, Blatant Dissent), Todd Rittmann penget (U.S. Maple, Mercury Players, D. Rider), egy bizonyos Mike Waterman dobol,…

Böszme noise-rock és hardcore tömb. Kurvára nem szaroznak, széttépik az orcád és otthagynak kiszenvedni egy nyilvános vécé gecis padlóján. A JJ Paradise Players Club után szabadon, egyébként. Nemsokára új lemezük is lesz. <a…

Emberek. Újra beteszi a lábát az országba a Zeni Geva. Le fogják kaszabolni a hülye fejeteket.  Először Szegeden, utána Budapesten. Mindenki oda megy, ahova tud, de könyörgöm, menjetek és nézzétek meg őket. Nagyon fontos. Aki nem ismeri őket, az beljebb kattint eggyel, és…

Ez egy nagyon poén lemez. Instrumentális horror-surf Carpenter, Elfman, Morricone, és persze a Satan's Pilgrims nyomdokain, de nem szaroznak ám, karcos mocsári noise-rock, punk, és weird rock elemekkel ornamentálják a halloween-miliőt. Kicsit mintha az Agent Orange küzdene a kultikusan…

Ezen a gyűjteményen van egy Nirvana és egy Black Flag feldolgozás is. Ez pedig nagyjából le is írja, hogy mire lehet számítani. Zajrock, hardcore, grunge, punk egy fedél alatt. Baszott nagy leverése a veséknek, katarzis, extázis, kiakadás. Akkora svungjuk van. Vagy hát volt. Mekkora…

Az idei év egyik legjobb lemeze meg is érkezett. Az Enablers-t már bemutattuk, úgy nagyjából ezer éve, szóval akinek nem világos, hogy mi van, az szól a facebook-csoportban, és újrázom a lemezeiket, mert kurvára kár róluk lemaradni. Ja, amúgy meg post-punk, post-rock, és…

Az év egyik legjobb lemeze már itt is van.

Bámulatos noise-rock lemez '97-ből. Szarásig disszonáns, mégis hipnotikusan ringatja szét az elmét. Gyilkos és deviáns hupák, pszichedelikus matek morzsolás, irdatlan muzikalitás és lóhúgy egy tömör monolitba zárva. Briliáns. Azt azért még érdemes tudni, hogy a lemezt…

Egy kis segítség azoknak, akiknek fingja sincs arról, hogy miért kell lelkesedni a szegedi Vaz koncert miatt. Demonstrations in Micronesia  Dying to Meet You The Lie That Matches the Furniture Chartreuse Bull Visiting Hours