Jó nagy Shellac-imádság 1995-ből. Fel van baszva, szaggat, lüktet, monoton, pumpálás, kifakadás, paszír, hülyeségek óbégatása, ahogy azt a Shellac csinálja. Talán haragosabb, talán pszichedelikusabb, néhol artisztikusabb is, de ez a lényegen nem változtat: a Shellac a világ legjobb együttese és mindenki, aki Shellacot játszik, az nemes ember. A lemez nagyját egyébként Steve Albini vette fel, aki bizonyára el volt ragadtatva és meg volt hatva ezektől a remek daloktól.