Improvizációs gyakorlatok három norvégra, és hangszerekre.

A Sex Swing nagyon nem semmi. Gyönyörűen és pusztítóan építkező, nehéz, rituális-hipnotikus pszichedelikus dalaikban van egy jó adag post-punk, zajrock, krautrock, de ez tök mindegy, a lényeg az, hogy gyógyító, katartikus, végtelen dervistáncba taszító csodálatos hangfolyamaik kivarázsolnak a…

A német Űrurak a kezdetektől fogva mind a mai napig súllyal megkent, improvizatív hatású, kicsit zöldes füstben pácolódó space rockot játszanak. Másrészt viszont mesterei a dolognak, így miért is változtattak volna a nyerő formulán?  Spaceflowers by The Spacelords

Kedvenc melbourne-i sztahanovistáink természetesen a zárlat alatt sem állnak le a lemezkiadással. A Chunky Shrapnel több városban rögzített koncertrészletekből áll össze, mégis meglepően egységes. A 19 perces A Brief History of Planet Earth pedig Gizzardéknak a Grateful Dead Dark Star-jára adott…

Az egyik tavalyi kedvencem: horizontbámulás kánikulában, Roberth Ashley-t és Terry Riley-t idéző hangköltészet, orgonák, zongorák, föléhangolt szintik, szétterített gitárszőnyegek huzalozódnak egymáson át, és Cyro Baptista perkázik, zörög, hentyereg, hol Dél-Amerikát, hol a Közép-Keletet odaidéző…

Tájékoztatjuk a tisztelt zenefüggőket, hogy a 2020. évi felemelkedések Nottinghamben kezdődnek.  Ascend! by cult of dom keller

Szétpunkolt pszichedelikus rockgyönyör, egészen elképesztő húzással, transszal és döggel. Csináltak közös cuccokat a Bruxa Mariaval és a Luminous Bodies-zal is, ami elég jó támpont lehet azoknak, akik értik és érzik az ilyesmit. Ezerrel örvénylő és kirobbanó gombariffek, egekbe nyúló gitárfutamok,…

Mike Vest (Drunk in Hell, Melting Hand, 11Paranoias, Bong), Karl D Silva (szintén Drunk in Hell) és Graham Thompson (Ballpeen). Mindenkinek jó utat a szétcuccolt világegyetem legmozgalmasabb szegleteibe. Improvizáció, örömzenélés, mesterien. Szakító tempók, nagy dobolászat, dörgedelmes autoritással…

Az Elephant9 tavaly két überzsír koncertlemezt is kiadott. A második albumon pedig ismét közreműködött Reine Fiske gitáros.   

2020 - Live in Adalaide '19 A világ egyik jelenlegi legjobb bandája két hivatalos koncertlemezt is kiadott a napokban (és elvileg még várható tőlük egy harmadik, brüsszeli fellépésről készült élő felvétel is), és mondanom sem kell, hogy mindkettő a kollektíva hírnevét öregbíti. A két hanganyagot…

A Kombynat Robotront tavaly ősszel fedeztem fel, amikor a Junzo Suzuki/Snakes Don't Belong in Alaska kollaboráció megismerése után elkezdtem a két előadó dolgai után kutatni. A Snakes... tavaly kiadott egy, a Kombynattal közös ambi-drone-industri-kraut-post-rock splitet is - innen már csak egy lépés…

A 2000 óta alkotó Soundwalk Collective tagjai hangarcheológusokkként cimkézik önmagukat, amelynek lényege, hogy a zeneszerzés folyamata során különféle, az adott kompozícióhoz "szükséges" hangokat előre kiválasztott helyszíneken rögzítik. Dolgoztak így már az Arab-félsziget sivatagában, vagy éppen a…

Kihagyhatatlan remekmű azoknak, akik legalább egyszer már beleszagoltak egy marihuánás cigarettába, távolról, bizalmatlanul. Biztos van olyan bájos nyomorult, aki tisztán is értékeli az ilyen és ehhez hasonlóan mesteri, súlyos, nyúlós, elszállt, kemény és mégis finom, lassan és szentséges…

Négy szertelenül és szüntelenül improvizáló, összességében közel nyolcvan percre rúgó játékidejű szerzeményével megszületett a The Cosmic Dead eddigi legjobb nagylemeze. Scottish Space Race by The Cosmic Dead 

A holland Monomyth korábi albumai is a space/kraut/stoner határtágítások gyöngyszemei voltak, de a társaság a nemrég kiadott Orbis Quadrantisszal dobott egy igazán nagyot.  Orbis Quadrantis by Monomyth

Felhívták a figyelmünket egy égbekiáltó hiányosságra. Nincs értelmetlen évlemezézés úgy, hogy ezt nem hallottad.  Itt volt róluk szó. Maps And Territory by Juju

Teljesen egyértelmű, hogy a legjobb dolog, ami a rockzenével történt, az a kábítószer. Bármilyen kábítószer. Aki szereti a korai Skullflowert, a Butthole Surferst, a Terminal Cheesecake-et, a japán szipedelikus nagy öregeket, a krautrockkal vegyes, monoton - de mégis improvizatív - szarrá transzolt,…

Szóval, ez itt Steven Stapleton első válogatáslemeze, amin a kedvenc szarai vannak. Mindenféle. Akármik. Kurva jók, érdekesek, megváltják a világod, felnyitják a szemed, új irányokat jelölnek ki számodra. Francia dolgok, ennek ellenére jók. De nagyon. Nyilván nem várhatja senki, hogy…

Az új Föllakzoid album négy évvel ezelőtti elődjéhez hasonlóan a német-chilei Uwe Schmidt kooperációjával született meg, és egy újabb lépést tett a motorikus pszichó krautrock felől az elektronikus hangzások felé vivő úton. A  banda tagjai egymástól függetlenül vették fel a saját zenei sávjaikat,…

A Háromfülűek új játszótársukkal együtt öt szerzeményben és közel másfél órában mutatják meg, hogy milyen az igazi végtelenbe tartó űrbéli káposztával zamatosan zakatoló rögtönzés. Állati nagy jóság - mármint ha ők csinálják. Ear to Space by 3rd Ear Experience with Dr Space 

Elektronikába és krautos zakatolásba fojtott cipőbámulás az orosz Gnoomes zenei csapásiránya, és még némi agyas elszállást is sikerült beépíteniük a képletbe. Bevallom, amikor szembejött a lemezük, nagyobb volt a kíváncsiságom, mint a bizalmam feléjük, de kellemesen csalódtam bennük. A punnyadt…

A káposztakedvelő dánok a hatodik alkalommal is a saját fejük után mennek.  VI by Papir

Visszatértek, három évvel a Dandelion Sauce of the Ancients után, megint egy óriási lemezzel. Mármint, biztos az, még nem hallgattam meg. De amíg vannak a világon hangszerek és drogok, ők nem hibáznak. Le Sacre Du Lièvre by Terminal Cheesecake

Előre szólok, hogy fogalmam sincs arról, hogy a We Wild Blood mi a tökömet csinál. Leginkább azt, amit akar. Néha olyan, mintha az Oneida és a Mugstar bespurizott volna. Néha olyan, mintha a Lightning Bolt dalokat szeretett volna írni. Néha olyan, mintha a Terminal Cheescake agyonkábózott transza…

A telet azért szeretem, mert ilyenkor sokkal jobban betalálnak az atmoszferikus dolgok, főleg ha az a nyolcvanas évek hideglelős posztpunk mintáiból merít, de a kereteken túlmenve játszadozik a krautrockkal, a darkwave-vel, akár néhol shoegaze-es elszállásokba kikacsintva. A 2015-ben alakult német…

TOY sztori, negyedszer is. Tovább(ra is) a sárga téglás úton, azaz voltaképp semmi nagy változás sincs. Happy in the Hollow by Toy 

Meg voltam róla győződve, hogy volt már Sun Dial posztunk, de mégsem - valszeg az még a freeblogon lehetett. De sebaj: a jelenleg kéttagú (Gary Ramon - gitár/ének, illetve Russel Barrett - basszus) banda Sula Bassana (aka David Schmidt) saját kiadójánál, a Sulatron Recordsnál alkot. Zenéjük amolyan…

Kedvenc brit űrkáposzta bandánk idén sem ment a szomszédba némi agyasságért. Az Earthling Society egy 1983-as (majd 2006-ban digitálisan felújított) thaiföldi kung fu horrorhoz, a The Boxer's Omenhez írt képzeletbeli filmzenét. A heti évlemeze. Mo - The Demon by Earthling Society 

A krautrock egyik alapzenekara idén ötven éves, és ennek örömére öt év után új nagylemezzel jelentkezett. A képlet változatlan: improvizációs-zakatoló káposztarockot tolnak ezerrel, és ha igazán megszalad a kezük, akkor áttévednek a progrock és/vagy a jazz rock területére is.  

Kedvenc horvát bandánk tavalyi trilógiazáró albuma eddig kimaradt a szórásból. The Death And Resurrection Of Krautrock: OMEGA by Seven That Spells 

Hatodik albumával jelentkezett idén nyáron az oaklandi Lumerians. Most éppen electro-krauto-pszichó-space a fő komponálási irányuk. Füleldoda: Call of the Void by LUMERIANS 

Egyetlen kompozíció 57 percben: az ambient jazztől a krautrockig és vissza.  Body by The Necks

A friscoi Oh Sees nem pihen: az Orc pont egy éve jelent meg.  C by Oh Sees

A megismételhetetlen, lophatatlan, megközelíthetetlen Gnod újabb sokkja. A keretező számok kőkemények (az utolsó szám minden jóravaló embert a földbe fog tiporni) a középső három meg elutaztat az anyád előtt időkbe.  Chapel Perilous by Gnod

Repetitív krautos zakatolás az alapja a finn Pharaoh Overlord pszicho-űrrockjának, emellett a trió akkor sem esik kétségbe, ha improvizatív dalaikban a sztóner felé hajlik el, vagy ha éppen kísérleti hangulatokat tolmácsol. Egyedül a nótafa helyenkénti büfögve beszélése furcsa kicsit, de egy laza…

Kozmikus elektro kraut drone - röviden talán ennyivel lehet összefoglalni a brit The Oscillation legújabb hanganyagának lényegét. Persze emellett megmaradt a pszichó rockos vibrálás és az improvizálós alaphangulat is, de az U.E.F. két monumentális darabjából legalább annyira kihallható a kilencvenes…

Dik mán, ezek romantikáznak! Oszt a borítóra meg csak firkákat csináltak!  <a href="http://oneida.bandcamp.com/album/romance" data-mce-href="http://oneida.bandcamp.com/album/romance">Romance by Oneida</a>

Londonból érkezett hozzánk a Dead Vibrations bemutatkozó lemeze, amely címére rácáfolva egyáltalán nem halott, de még csak nem is lassú. Olyan, a hiperűrbe transzportáló zajos space-kraut-pszichó rock hibridet prezentálnak alig több, mint fél órában, hogy minden leendő asztronautának leesik az álla,…

Elfeledett, vagy nem is ismert olasz pszichedelikus agymaszat a közelmúltból. Ősi űrlények dervistánca, erdei démonok neonszínekkel örvénylő szent italai, kozmikus méretűre tágult pupillák, meztelen gombaszedés bolygóközi jeges réteken, sámánok torz garathangjában elveszett megváltó bűvös igék…

 A RMFTM folytatja automatizált útját a kraut acélbeton sztrádáján. A korai riffelős vonal teljesen elmúlt, ez az album már igazán a sötét elektronikába mártott kimért matekozás jegyében iródott, így első hallásra viszont a Subversive trilógia legerősebb darabja. Bandcampról akármennyiért, vagy a…