Mediterrán és közel-keleti hatásokat vegyít zenéjében a stoner doommal a görög Around the Fire. Így pl. az albumnyitó Kau Ano Meha a keleti Mediterráneumban használt három húros kemenche nevű hangszer hangjaival indít, és az eastern vonásokat minden dalban megtaláljuk. Egy újabb frankó görög…

Ritkán hallgatom a gitárhősök virgácsnyűvő lemezeit, de Reb Beach gitáros (Dokken, The Mob, Whitesnake, Winger) negyedik albuma nálam klasszul betalált. Lehet, hogy azért, mert Steve Vai '90-es Passion and Warfare-ére emlékeztet, de végül is nem ez a fontos. Hanem sokkal inkább: küldeném…

A Black Moon Circle az Øresund Space Collective norvég ikertestvére: space rockot impróznak ezerrel, évi két lemezzel a hátuk mögött kifejezetten termékenyek, és a pszichedeliára sem lehet panasz velük kapcsolatban. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a két társulat tavaly közös jammelésre vetemedett.…

Év vége felé közeledve elgondolkoztam azon, hogy van-e még olyan idén évfordulós album, amit másokkal együtt nagyon szeretek, nem is kapott még posztot, és nem a "nyilvánvaló" kategóriába esik? És mivel van még nem is egy, következzen az egyszerre agyament, zseniális, infantilis és halál komoly Mr.…

A holland Monomyth korábi albumai is a space/kraut/stoner határtágítások gyöngyszemei voltak, de a társaság a nemrég kiadott Orbis Quadrantisszal dobott egy igazán nagyot.  Orbis Quadrantis by Monomyth

Merlin Kansas City szülötte, aki nevéhez híven elvarázsolja a hallgatóságot. Öndefiníciójuk szerint heavy-space-doom a játék neve, de közelebb járunk a valósághoz, ha fúziós zenét kiáltunk. A banda ugyanis nem fél szaxofont, furulyát és mindenféle egyéb eszközöket bevetni zenéjében, ami…

Három évvel az Interludes for the Dead után megérkezett a Circles Around the Sun második nagylemeze. A csapásirány változatlan: a Grateful Dead nyomdokain jammelős fílingű, fúziós pszicho rockban utaznak továbbra is.  

Hazánk kontinentális éghajlatát jól érezhetően váltja fel a mediterrán/szubtrópusi időjárás, ezzel párhuzamban pedig felértékelődik a szieszta intézménye. Az andalúziai Eskorzo muzsikája viszont azoknak szól, akik a hőségben is buliznának: a Mano Negra, a La Selva Sur, vagy a Che Sudaka nyomán a…

Alig másfél évvel a Return to Sky után megérkezett az új Causa Sui nagylemez.  

Agyament bandák sorozatunk következő tagja a brit The Physics House Band, illetve az általuk játszott, pszichedeliából, és jazzes proggerkedésből komponált zene. Ráadásul pár nap múlva fellépnek az A38-on, egy ezres beugróért. FB / BC  

Új, de mégsem: a chicagoi psziho rockerek nyolc, 2007 és 2013 született, de nagylemezen még ki nem adott szerzemény megjelentetésével zárják az évet. Korábban

Azt gondoltam, hogyha összeeresztik Bill Laswellt a RHCP-dobos Chad Smithszel és a multi-instrumentalista Jonathan Batiste-tel, akkor abból valami ultragiga kísérletezés sül ki a végén. Pedig nagyon nem: a három fazon egy sor olyan, egymástól távol eső világot forraszt össze, mint az…

A chicagoi Cave-vel már kétszer is találkoztunk: először a 2009-es Psyhic Psummer, aztán két évvel később a Neverendless album megjelenésének idején. Sajnos a freeblog megint működésképtelem, így nem tudom őket rendesen linkelni. A korábbi albumokkal összehasonlítva a Threace…

A finn The Fërtility Cült idén kiadott albumán is kérődzök már egy ideje, mert több hallgatás után is nehéz jellemezni. A magukat pszichedelikus rockerekként meghatározó együttes egyéni módon fúzionáltatja egymással a sztóner, a doom és a jazz legjobb megoldásait. És itt nem valami bárjazzre kell…