Korunk egyik legnagyszerűbb zenekara megint maradnadót alkotott.  Sympathy for Life by Parquet Courts

A Low sokadik fasza lemeze.  HEY WHAT by Low

A post-műfajok szinte bármelyike ráhúzható a Celestial Blues-ra, de kiálthatnánk doom-ot, és néhol még sivatagi szelet is. Egy a lényeg: a Kristina Esfandiari által alapított és énekesnői minőségében egyúttal vezetett King Woman valahol a Chelsea Wolfe, a Thou/Emma Ruth Rundle közreműködés, és a The…

A Chills a nagyszerű korai kiadványaival teljesen megérdemelten vált a Flying Nun Records által intézményesített új-zélandi indie gitárpop egyik legismertebb bandájává, és későbbi, immár nemzetközi kiadóknál megjelentetett lemezeiken még tovább finomítgatták ezeket a már amúgy is ábrándozós, de…

Ez a tokiói hölgy varázslatos. Elégikus, hipnotikus, letisztult, egyszerű és gyönyörű, finoman pszichedelikus kontemplatív hálószoba-gitározgatásában tombol az őszinteség, az egyén, és valami különös, folklórral vegyes misztikum. Pengetései jó helyekre visznek, éneke a szívedet öleli, közben meg…

Cassandra Jenkins ezzel a fantasztikus lemezzel nagy név lett. Egyszerű és mégis, minden hallgatással újabb és újabb rétegeket hámozol le róla. Tiszta, őszinte, gyógyít, szeret, tanít, szíve van és lelke és teste. Könnyed súly. Ékkő. Meg lehet ölelni, basszátok meg. Akárhonnan nézve is költészet. …

Az év egyik legkedvesebb post-punk lemeze, Amszterdamból. A hétköznapok banalitását nagyszerű szövegekkel és nagyszerű zenével emelik abszurddá. Áldásosan monoton, repetitív, szaggatott, slattyogó vagy épp feszes és szorongós ütemek, start-stop struktúrák, szellős-levegős szerkezetek tele bájos…

Szétcsúszott striciszerepkörből fogalmazó cockney-poéták előre! Várnak a mizantrópdiszkó kiégett angyalkái. 

Teljes érdektelenség mellett jelent meg tavaly új lemez ettől az egyébként eléggé fontos zenekartól. Hogy kik is ők, azt ebből a régebbi bejegyzésből megtudhatjátok.

A Sub Pop idei legnagyobb dobása valószínűleg az ausztrál Deaf Wish legújabb lemeze volt. A Lithium Zion mesteri, és nem csak azért, mert ott figyel rajta az egyik kedvenc idei számom, ami ez: Fasza, mi? Az egész lemez az, akárcsak a korábbi, szintén a Sub Popnál megjelent Pain. Van bennük egy…

A májusi ötszámos kislemez - aminek az összes dala felkerült erre is, ő tudja miért... - után itt a szeptember végén (pár nappal ezelőttig viszont sehol nem futottam még össze vele) megjelent második Kandle Osborne LP, szeressétek. facebook

Christian Eric Beaulieu egy kibaszott szent ember, akit ha nem kensz azután, hogy a Triclops!, a Peace Creep és az Anywhere eszelősen fasza lemezeit rommá szoptuk a blogon és a Facebookon, akkor - már bocs - csak kicsit vagy okos. Az Anywhere második lemeze a semmiből jött a zseniális Peace Creep…

A Piano Magic dolgos emberek gyülekezete, ez már a tizenkettedik nagylemezük a '97-es debütálás óta. Rendkívül finom anyag, kóstoljátok meg ti is.

Oké, most mégis mi a fasz van? Komolyan feloszlott (ebben a felállásban) a kikúrt Peace Creep? Szinte még csak most (2015-ben) adták ki a messzemenőkig lenyűgöző bemutatkozó cuccukat, most meg fogták az új, idei lemezüket (rohadtul nem hiszem el, hogy januárban jött ki), és kibaszták a bandcampre…

Idén 10 éves az egyik kedvenc lemezem, a North Star Deserter a csodálatos Vic Chesnuttól. Ezért most iderakom szépen az összes lemezével egyetemben, amúgy is nagyon régóta tervezem, hogy ennek a szent és utánozhatatlan nyomoréknak a hibátlan életművét iderakom. Ja, ha valaki nem vágja, Chesnutt 18…

A kettedik Spectres, azaz a bristoli is beérte kanadai névrokonát, azaz kiadta harmadik nagylemezét. Habár még nem teljesen, mert a második lemezük csak egy remixalbum volt.

Feszes és kecsesen ívelő hidat ver a shoegaze és más indie műfajok közé a VVhile, amely sokféle téglát beépítő, önmagát ékesítő, mégis cicoma nélküli viaduktként magasodik ki Belgrád földalatti zenéinek sűrű folyójából, hogy onnan kápráztasson el minden csillingelős gitárzenére éhező zenebolondot.…

Járjatok csudájára ennek a lemeznek, mert kiváló termése a tavalyi évnek. Monokrómra hangszerelt gitárpop slágerek feszülnek rajta, amelyek épp annyira hajszolnak álomszerű pillanatokba, mint amennyire kísérői lehetnek a szombat éjszakáitoknak. Kilenc dal van rajta, mind a kilenc sláger, persze a…

Már megint Virginiában járunk, ám ezúttal nincs zaj, nincsenek csúnya zenét játszó csúnya bácsik, csak törékeny női hang és csodálatosan minimalista hálószobapop.

Íme Montreal túlhájpolt posztpunk gyermekeinek második albuma. Egyébként korrekt munka. Sokféle artisztikus punk/wave zenekartól merítenek ihletet, de a legjobban az áll nekik, amikor Mark E. Smith britfaszát szopkodják.

Az idegen nem tudja, hogy a forróság ellen nem egy takaróval, hanem a Zomes muzsikájával lehet védekezni. 1 / 2 / 3 / 4 Near Unison by ZOMES

Nálam eddig szimplán ez az év legjobb poplemeze. Ábrándozó, ám energikus svéd fiatalok mi mást csinálnának, mint a legnemesebb shoegaze hagyományokból alkotnak egy káprázatos dalfüzért.

Ez az a lemez, amit senki nem hagyhat ki. Viccen kívül, ez a lemez mindenkinek szól, aki szeret zenét hallgatni. Mert az olyan kurva sokat nem mond el, ha leírjuk, hogy a Triclops! agya nekiment a pszichedelikus elszállt folkzenének és a saját alakjára formálta. Keleties-szerű témák, drogos…

Folytatva észt sorozatom, ezúttal utat nyitok a Seksound underground kiadónak, akik egy rakás tallinni dreampop/shoegaze/ambient és rokon műfajok zenekarait támogatják. Érdemes ránézni a kiadó bandcampjére, szívesen jelentkezem magam is további kiadványokkal. Mind közül számomra a…

Kelet európai retro, nyugati pszichedélia, északi folk és kortárs vintage indie kísérlet észt nyelven. Popzene, ahogy még sosem hallottad. info / facebook

Akusztikus gyönyörűség, őszies hangulatok, intimitás, kellemes melankólia, csodálatos női énekhang, ezek jellemzik a Frightening Lights stílusát, komoly a kontraszt tehát a jelenlegi tavaszi napsütéssel. Orosz és lengyel folkhatásokat, valamint Marianne Faithfull és Rowland S.…

A virginiai shoegaze Ceremony már nagy kedvencünk, most kicsit foglalkozzunk a San Franciscóból származó, powerviolence-től a post-punkig ívet húzó Ceremonyval is. Az egykor még szélsebes iramot diktáló zenekar ma már szívesebben térdel a Joy Division oltára előtt, de úgy, mintha…

Megérkezett az UMO harmadik nagylemeze. 1 / 2 / 3

Örüljünk, örüljünk, örüljünk. Bandcamp.

Negyedik albumával rukkolt elő az Olympiából származó, tök jó gitárzenét játszó Broken Water.

Ez meg egy kanadai pszichedelikus indie/retro rock zenekar sok szitárral. Kiváló dalok, szimpatikus hangzás.  facebook / official Ezt meg nem tudom nem iderakni: az album nyitó dala egy szál szitáron. 100%

Szeretetreméltó őszinte dreampop debüt Manchesterből. Napok óta ez megy, nagyon addiktív. facebook / bandcamp

Prémium észt popzene. Talán még ismerősek is lehetnek, bő két éve jártak is nálunk az előző albumukkal, ha pedig nem, északi túnusú finom zenék híveinek illik! Ja, és lemezről lemezre egyre jobbak. facebook / official

A Cold Beat nem műfajokban gondolkodik, hanem inkább hangulatokban. Többnyire ábrándozó, szomorkásan naiv, mégis életteli hangulatokban, számukra másodlagos, hogy ezt post-punk, coldwave, shoegaze, Buzzcocks-ízű punk rock, '90-es éveket megidéző indie rock, netán '80-as évek…

Ez nem a nagy kedvencünk, a kanadai Spectres, ám könnyen válhat azzá. Mármint kedvenccé, ugyanis a bristoli csapat Sonic Youth / My Bloody Valentine / Jesus and Mary Chain hatású gerjedő gitárzenéjében minden adott ehhez.

A Peace Creep annak a Christian Beaulieu-nak az új zenekara, akit még a blog elejéről ismerhetnek azok, akik rápörögtek az eszelős Triclops zenéjére. A Peace Creep pedig még jobb is, bár tök más, ahogy az lenni szokott. Valahol a Hot Snakes, a Superchunk, a Minuteman, és a Hüsker Dü környékén lőhető…

Észt poszt-punk debütálás tavalyról. A post-punk itt a 80-as évek kelet-európai értelmében értendő, a táncos-diszkós ritmusok és basszus uralja a zenét, meg a hisztérikus női ének-szerű vokalizálás is stimmel (mondjuk a Siouxsie and the Banshees szellemében), pedig férfi…

Nem is kellenek a szavak. Hibátlan. Menjetek rá. facebook  

A Cheatahs bemutatkozó lemeze azért kurva jó, mert noha brutálisan profin idézik meg a '90-es évek shoegaze és indie/alter bambulós-csilingelős power-pop klasszikusait, mégis mindig pont annyit kanyarítanak az ismerős dallamokon és dalszerkezeteken, hogy így épp elég frissnek…

Kedvenc poén-pop/punk/indie bandám 2014-es lemezén is a legkúlabb Modern Lovers zöngemények hagyományait keresztezi nyersebb punk riffekkel, meg mindenféle hülye és meglepő zenei ötlettel, mindezt persze a létező legmagasabb tréfamesteri szinten. Ideális kísérőzene lehet egy öt…