Sok-sok vaskos kislemez után itt van I Hate Models első nagylemeze, ami nagyobb nem is lehetne: másfél óra halántékroncsoló, gyilkos, kemény techno. De nem ám csak a tagló. Ez a lemez nem nyugszik, él, változik, épül, szarik a műfaji faszságokra, folyamatosan lüktet, mikor így, mikor úgy. Nyilván…

Magnusunk megint turkált a múltban és befejezett pár régi dalkezdeményt. Nem nagyon lehet vele mellélőni.  Origin # 03 by Solar Fields 

Orphx és JK Flesh valamikor együtt zenélt egy berlini és egy holland fesztiválon, ebből a két koncertből lett egy élő-lemez. Tök mindegy igazából, mindent tudsz, kurva jó.   Light Bringer by Orphx/JK Flesh

Már 10 év eltelt a csodálatos Rigning óta, a Yagya pedig a Stormuron már majdnem színtiszta technót tol, ami kurva jó, mert ahogy a Yagya technót csinál, úgy nem csinál senki technót. A csendes, dubos minimalizmusuk maradt, a sima, puha, selymesen csilingelő és organikusan terjengő lötyögős háttér…

Ha már volt itt jó régen Terminal Cheesecake (továbbra is a világ legjobb együttese) és Luminous Bodies, akkor már legyen Melting Hand is, csak hogy teljesen és megkérdőjelezhetetlenül nyilvánvaló legyen: Gordon Watson egy kibaszott zseni. A Melting Hand is tele van a kézjegyeivel, és kurva nagy…

A nagyszerű Northern Electronics atyjai, Anthony Linell és Jonas Rönnberg, azaz az Ulwhednar új lemeze szétbombázza a tested és megfekteti a felszántott elméd. Rohadtul szól, nálam remegnek a falak és cunamizik az agyvizem, irdatlanul ki lehet vele készíteni a hangszórókat és a szomszédokat…

Justin Broadrick újfent letolja a hülye fejed ezzel a néhány szokásosan kurva erős pszichedelikus-indusztriális sötét gyiloktechno-himnusszal, de utána jön az igazi meglepetés. A Klaska néven bemutatkozó Kevin Laska a Transitionalből és a kibekúrt Ramlehből óriásit megy ezekkel a hipnotikus,…

Az Iboga nem szokott viccelni. Az új Lauge bámulatos. Vártam, kellett, meg is menti az életem. Ugorjatok bele a Napba és szeressetek mindenkit.    Dawn (Iboga Records) by Lauge

Részemről ez az év lemeze, nem mintha ez bármit jelentene.  Aki a májusi megjelenése óta nem futott még bele, és érdekli a dolog, attól csak annyit kérek, hogy ne faszoskodjon belekattogtatással meg beletekeréssel, hanem sötétítsen be, indítsa el, és ülje vagy feküdje végig, lehetőleg…

A Carbon Based Lifeforms fele 6 év után új lemezt adott ki. Ennyi legyen is elég.

Ezzel az idén 11 éves lemezzel szeretnék mindenkinek kellemes nyarat kívánni. Már csak azért is, mert ugye a Summer című klasszikussal kezdődik. Amikor amúgy kijött, kiraktuk, ennyire repül az idő. A lényeg viszont az, hogy aki ettől a lemeztől nem ül ki a Nap felszínére, nem rúgja fel transzban a…

Három dal negyvenöt percben a lassú apokalipszisról: ez a sacramentoi CHRCH második albumának receptje, amelyhez remek megvalósítás társult. Hallga' csak:  Light Will Consume Us All by CHRCH

Susumu Yokota japán techno-house-ambient pápa a '90-es évek közepén Ebi néven kiadott két olyan lemezt, amiktől lebegve lehet csak létezni. Fenséges chillbient mestermű a Zen és a Ten (utóbbi talán absztraktabb, de nem lényeg), életmentő katarzisokkal, lelkeket virágoztató minimál-dallamokkal,…

Szevasz Magnus! <a href="http://solarfields.bandcamp.com/album/ourdom">Ourdom by Solar Fields</a>

Instru doom fuzz fejbecsapás - küldeném mindenkinek, aki Sabbath, Wizard vagy Sleep.  <a href="http://wytchgoat.bandcamp.com/album/kult-of-the-wytch-goat" data-mce-href="http://wytchgoat.bandcamp.com/album/kult-of-the-wytch-goat">Kult Of The Wytch Goat by wytchgoat</a>

Idén 10 éves Olivier Oland médiaművész úr Hol Baumann néven készített egyetlen, zseniális, alapvető, létfontosságú, agyrobbantó, epikus és ki tudja még milyen szuperlatívuszos nagylemeze. Baszki, mikor először hallottam, a felénél majdnem elbőgtem magam az örömtől, annyira rámnőttek ezek a…

A Banga szertartását Tunézia déli részén, apró sivatagi városkákban szokták megtartani. Az ünnepélyen a szubszaharai övezetből származó rabszolgák mai szabad leszármazottai vesznek részt, és hasonlóan a szúfi rituálék többségéhez, a résztvevők itt is transzba esnek a zene hatására. Hitük szerint…

J. Spaceman a Spacemen 3 és a Spiritualized kiválósága, aki a Föllakzoiddal közösen adja élő élőben a chilei banda legutóbbi nagylemezének két dalát. Repetitiv törzsi trensz és motorikus lüktetés az improvizáció határain túl és vissza. A lemaradók pedig a Bandcamp-oldalon fülelhetnek bele a…

A Warsaw Village Band húsz éve létezik, és ez idő alatt öt stúdióalbumon keresztül igyekezett a nagyvárosi és a falusi zenei kultúrát összepárosítani. Ha ez kevés lenne az üdvösséghez, hatodik nagylemezük Európa felől tekint a nagybetűs Keletre, miközben szerzeményeik olyan, elcsépeltnek tűnő…

Másfél tucat afro rock szerzemény a hetvenes évek Fekete Kontinenséről.  

A hat évvel ezelőtti Ashes nem hagyott mélyebb nyomokat bennem, az idén 10 éves Let the Churches Burn-t viszont nagyon szerettem. A The Order of Things szerintem valamivel jobban sikerült, mint 2006-os elődje. A játék alapjaiban persze nem változott: zajos pszicho-sludge révület, Franciából. Ezek az…

Megérkezett a június és a meleg idő, hallgassatok egy kis afrikai zenét! A Fofoulah tagjai mind fehér brit arcok, a társaság vezetője pedig az a Dave Smith, aki korábban Justin Adams JuJu, és Robert Plant Sensational Space Shifters bandáiban már bizonyított. A nyugat-afrikai muzsika persze nem lenne…

A Bandulu '93-as első nagylemeze egy kibaszott alapmű, és akármennyi szar punkot, noise-rockot, halál- és thrash metált hallgattok is, egy kis időt mindenképp érdemes szánni erre a techno-mestermunkára, mert a mai napig nehéz rábukkanni a törékeny, érzékeny, sima dallamok és a…

Idén 10 éves az egyik kedvenc lemezem.  Egyszer még ezer éve toltam egy Shit and Shine összeset, abban le is írtam: egy dal, egy riff, 41 perc, 4 dobos, 2 basszusgitár, és egy játékszinti.  Ennél gonoszabb transzlemez nincs.

Nagyon túltolja a hőség, szóval érdemes kicsit beszedni, rárántani, beböllenteni, cirmantani, aztán jöhetnek sorban ezek a lemezek. Mindegyik a '90-es évek közepéről van, mert akkor még…

A seattle-i utazós lelkű társulattal két éve, aktuális nagylemezük megjelenésének apropóján találkoztunk először. Saját oldalukon 2015-re ígérik az új hanganyagot, így annak megjelenéséig ismerjétek meg a 2011-es bemutatkozó Midday Veil korongot! 1 / 2

Egy új Sync24 kiadványnak, még ha ilyen kis rövidke is, örülni kell.

Az ég is kikékül Solar Fields válogatásgyűjteményének utolsó darabjától. Zöld és Piros.

...és akkor a piros után itt a zöld is.

Válogatáslemezek szerzeményeiből készült válogatáslemez. Semmi egyéb nem kell a napsütés mellé, csak ez.

Simán zseniális. Korábban.

A seattle-i zenekar idei második albumának első hallgatása közben azt gondoltam, hogy a Midday Veil jóféle, szintiket bőségesen használó, a dark és a post-punk határán mozgó előadó. A további fülelések során egyrészt bizonyossá vált bennem, hogy a csapat (és benne Emily…

Na jó, nem bánom. Ti akartátok. Ez az én június 24-ei bűnös élvezetem, 25-én. A What Time Is Love és a Last Train To Transcentral bárkit dehidratál pillanatok alatt. Meg a 3 A.M. Eternal is. Nem evilágból való ez a zene.

Oi.