Csodás csapás Belfastból, amitől úgy érzed, hogy a Rangidős Druidák az orrpiercingeden átfűzött acélláncnál fogva vonszolnak végig az északír város macskaköves utcáin. Zenének és halálnemnek egyaránt ronda és lassú, de közben valahogy nagyon is finom.  Golgotha by Elder Druid

Hölgyeim és uraim, Philadelphiában manapság így csapatják a sludge muzsikát: vérgőzösen, idegméreggel a vénában, csontrepesztő gonosz módon, valamint bugyborékoló és fullasztó hangokkal. Ezt kapd el, ne a náthá az év eleji influenzát! Weapon by Moros 

Amilyen ocsmány a lemezborító, annyira frankón tolja zenéjét az Ahab's Ghost: sabbathista riffelés, némi NWoBHM, valamint sludge-os böszmeség keveredik a dalaikban. Öregsulis fémfejeknek mindenképpen ajánlott, de mindenki más is próbálkozhat vele, mert odacsapnak rendesen.  Curse by Ahab's Ghost

Fuzzos sludge-doomban érzi magát otthon a francia Atomic Trip, és hogy veszekedés se legyen a mikrofonállványnál, énektémák nélkül szólalnak meg a szerzeményeik. Melyből pont kettő található meg a Második Csapáson. Hétkezdéshez ideális hallgatnivaló. Ráadásul Bandcamp-oldalukon az Első Csapás is…

Az ünnepek előtt a második Black Tundra lemez is befutott. A formulán nem változtattak, ugyanúgy nagyon finom post-metalt tolnak a lengyel arcok, mint két éve a cím nélküli bemutatkozó albumukon. Daylight Dark by Black Tundra 

Monpellier-ben nagyon érzik, hogy mitől döglik a légy: a francia banda sludge doom muzsikáját post-hardcore elemekkel színesítve mondja el, hogy mennyire király dolog a Naprendszerben ide-oda utazgatni egy luxusűrhajóval. Astral Sabbath by VERDUN 

Az ikervárosokból érkezett Lungs post-metal EP-je durva nehézségekkel szembesülve született meg. A dalok feljátszása után először kilépett Sean Tobin gitáros, aki nem sokkal ezután 31 évesen elhunyt. Ennek hatására Mike Cushing basszeros is lelécelt, akit gyorsan pótoltak egy új arccal, Eric…

Ismét egy EP, ami a hossza miatt nagylemez is lehetne: a svéd Domkraft az év végére időzítette aktuális Sabbath-imádatának a világ elé tárását. Bő egy éve pedig az igen kiváló Áradással írták be magukat a blog történetébe. Slow Fidelity by Domkraft 

A New Jersey-i Solace a kilencvenes évek közepén rövid ideig létezett, és a rockvilágot egyetlen, de annál remekebb lemezzel (Ride, 1994) gazdagító, két basszusgitárral működő Godspeed romjain alakult meg '96 környékén. A kétezres évtizedben három albumot is kiadtak, majd a tizes években síri csönd…

Új arcok, ismerős hozzáállással: a dél-afrikai The Drift jóféle progressive sludge-ot művel, amibe szórványosan belekeveredik némi maidenes szólózás, viszont a grúvos megoldások és a post-metál tekinthető zenéjük alapköveinek. A fülelési tapasztalatok pedig így összegezhetők: a The Seer…

Sludge-doomban elmélyülni vágyók számára ideális választás az indianapolisi Tusk trio, melynek zenéjét mindenki értékelni fogja, aki elismerősen bólogat a Conan és a Pallbearer nevek hallatán. Eternal Ice by Tusk 

A Strigoi szóról nekem egy óriási, meztelencsigaszerű, mérgező epét és ocsmány nyálkát termelő lény jut eszembe. Pedig nem így van: ez a neve Greg MacKintosh (Paradise Lost, Vallenfyre) gitáros új projektjének, amelyben Chris Casket basszer (Vallenfyre, Extreme Noise Terror) és session…

A nápolyi Naga utoljára három éve, az Inanimate EP idején hallatta a hangját, most viszont meghozta a postás a harmadik nagylemezüket. A stílus változatlan: nagy intenzitással szólalnak meg éjkék sötétségből és kórokozóktól hemzsegő mocsári sárból komponált dalaik. A remek hétkezdés elképzelhetetlen…

Az év utolsó két hónapjában záporoznak a jobbnál-jobb nagylemezek: a chicagói Lord Mantis negyedik korongján egy fagyosan zord világot fest meg dalaival, amelyben tébolyodott elméjű humanoidok támolyognak hunyorogva, és néha egymásnak esve véresre tépik egymást. Az egész album egyetlen óriási…

Megérkezett a Rorcal új nagylemeze, az Eric Stener Carlson regénye alapján született Muladona. Fejbe tosz, mint minden albumuk, és első fülelésre jobban sikerült, mint a három évvel ezelőtti Creon. Ráadásul most annyit fizetsz érte, amennyit szeretnél. Muladona by RORCAL 

A sáros-iszapos mélyfúrást végző Navajo Witch Tennessee-ből érkezett hozzánk, és a szuperlassú trió brilliánsan teszi a dolgát. Nem bonyolítják túl az életet: a nagylemez 33 perces, de annyira frankón összerakták, hogy könnyen (újra)hallgattatja magát. Nagy jóság. Volume III: Season of The Witch by…

Még a fülemben cseng a tavalyi To the Night Unknown, és máris itt van az újabb Morne korong - de a gyanúsan gyors tempó miatt egy keresés segítségével kiderültek a részletek. A kiadvány első három tétele a 2009-es Morne/Warprayer split anyaga, az utolsó két dal pedig a 2008-es Morne demoról lehet…

Három számos EP egy új dallal, és két feldolgozással: az egyik egy Celtic Frost-, a másik pedig egy Bad Brains-átirat. A Sutter Lord kiadványa.  

Két éve igencsak jól sikerült a bemutatkozó albumuk - és hasonló izgalmakat rejt a most megjelent második nagylemezük is. Az Alternate Endings a Cult of Luna A Dawn to Fear-jénak karcosabb, darabosabb ikertestvére. A véleményt csak erősíti a tény, hogy a bajorok korongját Magnus Lindberg…

Dallamokkal, helyenként egy kis pszichedeliával és cipőbámulással is megbolondított muzsikában utazik a svéd Pyramido, és annyira jól tolják a sludge-doomot, hogy az az összes, dél-floridai mocsárban bujkáló vizigótnak is becsületére válik. Fem by Pyramido 

Egy kis koporsós japánhalál az arra érdemeseknek, avagy ami a körkörös kimúláson túl van.  Beyond the Circular Demise by Coffins

Több, mint negyedszázadot kellett rá várni, de megérkezett a New Orleans-i Exhorder harmadik nagylemeze.  

Ez a nap (Hold) más, mint a többi - ezt te is jól tudod. A Dawn to Fear by Cult of Luna 

Koncertalbum a lovacskás lemez idejéből, amit most fedeztem fel a vinyómon.  

Dán füstimádó hippik a kincses Délre képzelik magukat. Ennek eredményeként muzsikájuk az összes, a nevében a "bong" szócskát tartalmazó banda által húzott talpalávalóra emlékeztet. Mindez most akár ingyen is a tied lehet! Jutlandian by Slowjoint 

Alig telt el másfél év az Elsüllyedt dzsinn óta, és a Vokonisnak megjelent a harmadik nagylemeze. A játék változatlan: a sludge-doom, illetve a sludge-stoner vonalon mozognak továbbra is, csak a dalok frankóbban sikerültek, mint tavaly. Grasping Time by Vokonis 

Öt évet kellett várni a Wizard Rifle harmadik albumára, de megérte. Ököllel úgy arcon csapnak, mint szódás a lovát. Wizard Rifle by Wizard Rifle 

Ma töltötte be a tizenötöt. Fiatal még, viszont kerek az évforduló, és imádjuk.  

A srácok megmondták: ha zajt akartok.  Void Lustre by Hope Drone

Pokoli hőséghez illik az ósztrál Witchcliff muzsikája: a lemezborító azt sugallja, hogy nem hippi füvesemberként szentimenti dalokat pengetnek a lá peace-love-unity, hanem sokkal morcosabb vizeken eveznek. Így is van, a Föld másik oldalán élő négyesfogat a sludge metal igazhívei és terjesztői közé…

Akkor legyen ma Hardcore Péntek! Következő zenekarunk Floridából érkezett, és ők is a lápi fílinget ötvözik a köménymaggal, csak náluk emellett még hangsúlyos a punk összetevő is. A Culero összjátékideje ennek megfelelően alulról súrolja a harminc percet, és true punk/HC arcokhoz méltón 53…

A régmúlt idők mágikus orvoslásának döntő mozzanata látható a képen, amikor is a szakember önnön kezeivel távolítja el a páciens szervezetéből a beteg szerveket, eközben pedig jobb szemével figyeli a művelet pontosságát. Sejthető, hogy ez a páciens számára óriási traumával járt együtt - és ezt a…

A banda neve és a lemez címe - főleg a lemezborítóval - mindent elárul a muzsikáról. Sűrű, hideg, varacskos, súlyával beléd kapaszkodó, méregerős dalokból áll a Dead Rituals, az énekes pedig mintha a sáros miazmától öklendezve próbálná meg továbbadni a mondanivalóját. Küldeném mindenkinek, aki nem…

Nyár ide, vagy oda, mindent el fog borítani a feketeség, ha megszívod a lemezborítón látható démon kezében lévő sátáni bongot. Mert a svéd This Gift is a Curse nem galacsinnal gurigázik, hanem pernyévé égeti el a lelked, és a csontjaidra aszalja a húst. Fogyásra ácsingózóknak is ideális. Hallga'…

Blastbeat-ek és hörögve-büfögve beszélő énekes mintegy harminc percben. Ezt kínálja a minneapolisi Aziza a hallgatónak. Hangosan, dühösen, agresszíven - ami náluk alap, de most főként az, mert nemrég vesztették el egyik társukat.  The Root of Demise by Aziza

Másfél évtized, tucatnyi sorlemez, két alapító tag körül folyton átalakuló felállás - sacc/kábé így lehet megvonni a brit Hey Colossus munkásságának egyenlegét. Az új album három irányba is tágítja a hangzásvilágukat: utaztató betétek, hangos zúzdák és a kortárs poszt-pszich-akármi stílusok felé…

Ha sludge metal, akkor akaratlanul is a Neurosishoz, vagy az első három Mastodonhoz hasonlítgat az ember. A spanyol Adrift esetében viszont tényleg nincs más, mint leírni sokadszor is, hogy a két fenti banda örökségét továbbvivő társulatról van szó. A hangulati elemek hasonlósága mellett érdemes még…

A nagy brit Everest Queen zenéjét könnyű leírni: prog sludge a műfajuk, a lá Mastodon, Baroness, és lassúbb High On Fire.  Dead Eden by Everest Queen

A Helms Alee ötödik nagylemeze pont olyan, mint a negyedik: a könnyedebb, grunge-isztikus fílingű daloktól a hangulati metálon keresztül a Melvinszes borulásokig mindent elnyomnak, ami az eszükbe jut. Jóság. Noctiluca by Helms Alee 

Révült, lebegő pszichós utazás, illetve mélabús, doomos nyomasztás - a Tronos első albumáról ezek a gondolatok jutottak eszembe az első füleléskor. Tegyük hozzá, hogy a trió egyben szupergroup is, amelyben a tagoknak sikerült háttérbe szorítaniuk a saját magukra/főbandáikra jellemző stiláris…