Mindössze bő fél éve áradoztam egyet itt a gót/darkwave/post-punk duó monokrómba húzott remek Better Than Death lemezéről (link frissítve ott is, ha március végén lemaradtál róla, repülj rá most, megéri), aztán így év végére beesett még egy LP tőlük. Link van a kép mögött, viszont bandcampen mindent…
Az előbb talán kissé elhamarkodottan ítéltem, mégis befutott ma estére egy igen fontos lemez. A régóta várt új His Electro Blue Voice ma jelent meg, és ez már csak azért is eseményszámba megy, mert 2013-ban (nem hivatalosan) a Ruthless Sperm volt szerintünk az év legjobb lemeze - már ha azt nézzük,…
A Bad Breedinget is futtató La Vida Es Un Mus kiadó egyik legjobb bandája magától értetődő természetességgel ömleszt lüktető pszichedéliát és törzsi dobos poszt-punkot a szegény ártatlan hardcore testbe. A barcelonai bagázsnak nem ez az első anyaga, és remélhetőleg nem is az utolsó. Néhány daluk még…
A brit The Mekons 1977-ben, a brit punk idején született, és sok mindennek nevezték már őket: fundamentalista punk rockereknek, a rákenró történetének legforradalmibb bandájának (amiben annyi igazság csakugyan van, hogy társadalomkritikus baloldali művészlelkek alapították anno), túláradó fantáziájú…
A portlandi Atriarch tipikusan az a banda, amit a címkézések helyett sokkal inkább hallani kell. Mert ha azt mondom, hogy itt doomos alapokon nyugszik a sludge, akkor az olvasó menten gondol valamire. Mint ahogyan akkor is, ha azt mondom, hogy düh, nyakatekert agyasság és erősen izomszagú súly van a…
A Hollywoodfun Downstairs egy egészen zseniális új-zélandi banda, akik már hónapok óta szónikus börtönben tartanak engem gyönyörű zajszösszeneteikkel. Annyira direkt és ösztönös ez a zene, hogy általában nem szívesen cincálom darabokra, de amikor mégis megteszem, akkor a korai At The Drive-In vagy a…