Sötét hangulatú, de melankólikus hangvételű, alternatív és post-metal alapokba oltott, az érzelmeket erőteljesen megmozgató, álomszerű, és shoegaze-es muzsikát játszik az Illudium. A banda élén egy énekesnő áll (Shantel Amundson), akinek óriási orgánuma nekem az Oceans of Slumber Cammie Gilbert-jét,…
A post-műfajok szinte bármelyike ráhúzható a Celestial Blues-ra, de kiálthatnánk doom-ot, és néhol még sivatagi szelet is. Egy a lényeg: a Kristina Esfandiari által alapított és énekesnői minőségében egyúttal vezetett King Woman valahol a Chelsea Wolfe, a Thou/Emma Ruth Rundle közreműködés, és a The…
Az Ice Fleet konceptalbum, amely a szovjet Cseljuszkin gőzhajó 1933-as expedícióját meséli el. A misszió célja volt felderíteni, hogy jégtörő hajó támogatása nélkül hajózható-e a Murmanszk és Vlagyivosztok közti ún. Északi tengeri út. Zeneileg mindezt érdekes hibriddel valósították meg: az időnként…
A Coldun a hetvenes évek rockjának ízeivel injektálja be a proggeres és post-metalos súlyt, valamint az alfa-állapotba ringató doomközeli rezgéseket. Az orgonával, szaxofonnal és persze gitárral felvezetett nagyívű dallamok messzire utaztatnak, ám bárminemű zaklatás nélkül. A homogén hangulatú ötven…
Véletlenül találkoztam nemrég a Zaoval, és kiderült, hogy a banda a kilencvenes évek első fele óta alkot, így a The Crimson Corridor a sokadik nagylemezük. Zenéjük rendesen odavág, mert a post-metal, a sludge és a metalcore háromszögében mozogva zúzza meg a hallójáratokat. A korong csekkolása közben…
A finn hangszeresekből és brit énekesből álló Wheel a progresszivitást és a post-metalt ötvözi egymással, de emellett a hallgatónak rögtön lejön, hogy a bandának a Tool az igazi kedvence. Ami miatt akár koppincs bandának is nevezhetjük, akárcsak a Karnivoolt, a Rishloot vagy a Chevelle-t, de sokkal…
A harmadik Philm nagylemez igen furcsa szerkezetű. A számok egyik fele a már jól ismert, helyenként proggerkedést sem nélkülöző post-metalban meghempergetett szerzemény, másik fele pedig jazzes, improvizáció-fűtötte zongorás muzsikaszó. Hogy ez a szerkesztés mennyire adja ki a lemez ívét, vagy hogy…
Két, összesen harminchat percnyi terjedelmű szerzemény alkotja a Forlesen tavalyi bemutatkozó albumát, amelyet részemről 2020 legjobb korongjai közé sorolok be. A dalok milliónyi (al)műfajon és hangulaton átívelő gigantikus gondolati egységet alkotnak, melynek végén borítékolható a katarzis. Mindezt…