Valahol a C-oldalnál jártunk a lemezen, amikor azt mondta a feleségem, "van ezekben a norvégokban valami tisztelet az egész iránt". És tényleg. Egy átlag mainstream előadó a fél karját odaadná, hogy olyan lemezeket tudjon kidobni, mint amit Röyksoppék most csak B-oldalakból előtúrtak, konkrétan egy…

Elég magától értetődő volt, hogy ez a két nagyszerű ember egyszer összerak egy színtiszta tánclemezt. A Loving in Stereo tele van érzéssel, szenvedéllyel, gógyival és persze kurva nagy, veretes, míves, gyönyörű seggrázással. Nevetségesen laza, kreatív, elemelkedett cucc, amit nem lehet nem…

Lassan 20 éve már, hogy végleg bezárt a Karóva Tejbár. A Moloko 2002-es Statues című lemeze minden eddigi készülékemen ott volt mint a túlélőcsomagom egyik legfontosabb eleme. 2003-ban még volt szerencsém elkapni őket a Szigeten, Róisín Murphy énekesnő már akkor is lenyűgöző volt. Mark Brydonról -…

A hét elején találtam rá erre a koncertfelvételre, és azt hittem, hogy egy bootleg. Zolácska Bandcamp oldalát sasolva viszont kiderült, hogy hivatalos élő lemezzel van dolgunk, ami tegnap jelent meg. Közel egy órás, egy tucat dallal. Fülelni ér! Live At Roadburn 2018 by Zola Jesus 

A mai napig imádom Lorely Rodriguez első, 2015-ös lemezét. A kissé széttartó és a sok vendégmunkástól megtoszott másodikat kevésbé. Ez az új viszont baszik. A dekadensebb, zajpopos Me-hez képest ez jóval tisztább, slágeresebb, rádióbarátabb, a nagyszerű - és újfent sajátkészítésű - beatek, a szépen…

Egy hónapja ülök rajta, bocs. Szóval, az első The Destroyer idén az egyik legnagyobb kedvencem. Ez más, lassabb, poposabb, epikusabb, összetettebb, de jól. Nagyon szép, nagyon dalos, meg van írva cefetül. Faszán megnyugtat, hallgattatja magát, oda lehet rá figyelni és odafigyel rád, fantasztikus rá…

Óriási lett az új TR/ST (korábban Trust), simán élvezem annyira, mint az első, zseniális cuccát (aminek halovány mása volt a Joyland). Érzékeny, érzelmes, sötét, baszottul dögös, elragadó dallamokkal és témákkal teleszart csoda az egész, amire hatalmas élmény este bólogatni egy bensőségeset. 

Éljen soká a dEUS és a 20 éves The Ideal Crash, arról viszont valószínűleg mindenki megfeledkezett, hogy idén 15 éves Barman első Magnus-lemeze, ami nyilván óriási munka, Barman nem hibázik.   Az 5 éve megjelent Where Neon Goes to Die linkjét frissítettem. Kötelező az is.