Egy évtized után van új Lake of Tears album. Pozor: csak haladóknak, mert nem egyszerű eset, nem túl vidám hangulattal.  

Ötszámos EP közel negyven percben, a harmadik dalban Mark Lanegan mormog csendben. THE RAGING RIVER by Cult of Luna 

Az év első napján jelent meg a svéd Soen ötödik albuma, és azóta beragadt a lejátszómba. Annak ellenére, hogy nem egyszer meghallgattam, nehéz elmondani, hogy mitől is jó a zenéjük. Mert dallamos, de kemény; művészi, de nem művészkedő; epikus, de nem tésztaszerűen nyúló; és mondhatnám azt is, hogy…

Ha komálod a proggerkedő halálmetált, némi sáros tapicskolással, hasonlóan, ahogyan azt a korai Gojira csapatta annak idején, akkor a német Stoned God a te muzsikádat játssza.  Incorporeal by Stoned God

Két megamonstre dal tizenhét percben, skót fremenek által prezentálva, post-metal, písz-láv-juniti, kőkóla? Ez a mai hét-epéje. Hosszú e-vel.  Omega Severer by DVNE

Tavaly októberben jelent meg a korábbi Astrosoniq- és The Devil's Blood-tagokat tömörító Molassess bemutatkozó nagylemeze, amelyet címkézzünk fel pszichó, illetve progresszív rockként! A csapat frontvonalában a hipnotikus orgánumú Farida Lemouchi énekesnő áll, aki hangjával könnyedén megigézi a…

2020 elég erős volt halálmetál albumokban - így első 2021-es posztom is egy tavaly novemberi megjelenésű korong. A Countless Skies második nagylemeze a death-be injektál olyan szubzsánereket, mint a progresszív metál, a post-rock/metal, és munkájuk nemcsak, hogy nagy jóságot eredményezett, hanem…

Hamár kommentben az idei legjobb albumok között emlegettem a Hakent a Fácsén, akkor vegyétek-vigyétek mátkapár!  

A felvétel 2020 nyarán, a Quebec-i City Summer Festen, július 13-án készült.  

Az új Fates Warning nagylemez is megérkezett.  

Itt van, megjött Baga a friss, finom, izlandi Sós tapír!  Endless Twilight of Codependent Love by Sólstafir

Esélyes, hogy már mindenkinek meghozta a postás az idei Mastodon-válogatást, de szerintem nem fogtok megharagudni, ha posztolom is.  

Jötunheim a kilenc világ egyike, amely a kő- és fagyóriások hazája. Asgardtól, az istenek világától, valamint az emberek lakta Midgardtól Keletre és Északra található, uralkodója Trym király. Utgard vára is Jötunheim része, melyben Útgarða-Loki az úr - ő volt az, aki magát Thort is csapdába csalta,…

A Tenger Kollektíva folytatja földtörténeti kalandozását. Meg merem kockáztatni, hogy az idei, egyben a 2018-as album folytatásaként megjelent nagylemezük egyúttal a legjobb munkájuk is. Phanerozoic II: Mesozoic | Cenozoic by The Ocean 

"Houston, minden rendben! Megkaptuk a negyedik Oceans of Slumber albumot!"  

Aranyoroszlán Dániel és népi zenekara fekete bundájú nagymacskákról danászik nekünk.  

Köszönjük Sam Phuleshnek ezt a remek mexikói triót, amely a King Crimson és a Primus zenei jóságait egyesíti egymással szerzeményeiben!  Aural Coincidence by Parazit

A svéd AtomA a Slumber nevű death doom banda oszlása után jött létre: Ehsan Kalantarpour énekes-billentyűs először korábbi kollegájával, Markus Hill gitárossal kollaborált, majd Siavosh Bigonah basszer, és a Scar Symmetryből ismerős Christian Alvestam szintén gitáros csatlakozásával bandává…

Nem sokat lehetett hallani a német Mekong Deltáról a 2014-es In a Mirror Darkly albumuk óta, és most hirtelen (ez lesz az év szava, érzem...) megérkezett a folytatás. Nagyjából két hete rágódom rajta, és van, amikor eltalál, és nagyon tetszik. Máskor meg egyszerűen idegesít - de ők nekem mindig is…

Hosszú, másfél évtizedes kihagyás után jelent meg az új Zöld Szegfű nagylemez, ami ráadásul kicsit csalás is. A negyvenöt perces album öt dala közül az egyik egy régi saját szerzemény újraértelmezése (My Dark Reflections of Life and Death), illetve a korongot egy Sabbath-átirat (Solitude) zárja.…

Kereken huszonöt éve jelent meg a Mesüge második nagylemeze.  

A Leaden Fumes lényege nem más, mint az az agyrottyantó miazma, ami akkor serken bele a létezésbe, amikor Cthulhu megsebzi magát reggel a fürdőben borotválkozás közben. Ennek a mérgező kipárolgásnak a része némi illékony pszichedélia, és valamennyi progresszivitás - melyek közül az utóbbit itt és…

A The Lunar Era marylandi, progosságba hajló power trio, a sludge-sztóner-doom hármas határvidékről, harsányan kiabálós énekkel. Lassan egy évtizede léteznek, de eleddig ez az egyetlen albumuk, ami kifejezett frankóság. Ráadásul a Bandcamp oldalukon annyit fizetsz a nagylemezért, amennyit…

A Forming the Void 2020-ban is hozza a tőle megszokott magas színvonalú heavy-prog-psych-sludge-mötált, ami kb. olyan, mintha a Torche és a Mastodon szvingerkedve kopulálna a Pink Floyddal és a Soundgardennel. Negyedik lemezükhöz érve okosan, ügyesen megvalósították azt a bizonyos "tágítjuk a…

Másfél év sem telt el, és az amerikai-norvég-görög Azusa második nagylemeze megérkezett (első!). Jó érzékkel nem változtattak a nyerő formulán: poszt-köménymagos progmatolást csapatnak, benne valamennyi fémmaggal. Eleni Zafiriaodu énekesnő torkából ismét hihetetlen hangok bugyognak elő, a gitárok…

Új progger halálmetál projekt, amelyben a korábbi Opeth-dobos Martin Méndez a főkutya basszusgitáron és gitáron, Eloi Boucherie a hörgős, és a harmadik arc sacc/kábé ismeretlen számomra (ő Jordi Farré dobos a Cruciamentumból). Egy-egy szóló erejéig megvillan a lemezen Per "Sodomizer" Eriksson…

Közel negyedszázaddal a Bleeding után megérkezett az új Psychotic Waltz nagylemez (a '99-es Dark Milleniumot nem igazán ismerem, de nem is hagyott bennem mély nyomokat). Első fülelésre hozták a szokásos önmagukat.  

Három év után ehune az új Szipalcsőr!  

Az egyelőre feltörekvő norvég Rendezvous Pointban egy Leprous-tag (Baard Kolstad dobos), és egy Leprous-közeli arc (Petter Hallaråker gitáros) is játszik. A banda progresszív mötálban utazik, amolyan Leprous-kisöcsként, de kevésbé művészies, és az anyazenekarhoz képest kifejezetten nem…

A Szomszédbeli szellem Kaliforniából érkezett hozzánk, és nehezen belőhető muzsikát játszanak. Kihallok belőle elég sok alter metált, valamennyi Sabbath-ot, és a Mastodon progger felét; emellett a hangulata néhol Alice In Chains-be hajlik, és a dallamokban még King's X-es és Voivodos felhangok is…

A Tamam Shod überzsír polák banda, amelyik Mastodon-like progressive sludge-ban nyomul, és a két szó közül a progresszíven van a hangsúly. Bemutatkozó konceptlemez Varsóból, ami kábé "Az élet, a világmindenség meg minden" témaköreit feszegeti. Egzisztencialista sztónerek, szevasztok! Yek by Tamam…

Masszív, grúvi, kibernetikus - a brit négyesfogat harmadik lemezén sem engedett a negyvennyolcból, hanem ezerrel kenik-vágják a mélyre hangolt dalokat, pont, mint az előző albumukon.  Absurdum ad Nauseam by Cybernetic Witch Cult

Béláim az űrben, a kedvetekért előreugrottam kicsit az időben, hogy egy jövő hónapban megjelenő nagylemezzel kívánjak mindenkinek békés, meghitt karácsonyt! Ne feledjétek: az ünnepek alatt is érvényes a don't drink and drive! Legközelebb élőben: 2020. március 25., Barba Negra  

Most ismertem meg ezt a bandát, de nagyon megfogott a The Liberation. Főleg azért, mert nehéz körbelőni, hogy mit játszanak: romantikás-gótikus és filmzenei hangulatú, de közben nem ragad bele egyetlen (al)stílusba sem. Emellett monumentális is tud lenni, de minden szentimenti vagy giccsparádé…

Az év végéhez közeledve négy fazon feltárja az emberiség titkait. Hidden History of the Human Race by Blood Incantation 

Ray Alder (Fates Warning, Redemption, Syrus) első szólóalbuma megérkezett.  

Harminc éve jelent meg a Nothingface, a Voivod ötödik nagylemeze.  

We are the Bork. Resistance is futile.  

Bennük azt szeretem, hogy mindegy, hogy az adott nagylemezen aktuálisan épp milyen stílusban fogant dalokat adnak közre, minden esetben már pár másodperc után tudja a hallgató, hogy ez a Kayo Dot. És ez most is így van.  Blasphemy by Kayo Dot

Ma töltötte be a tizenötöt. Fiatal még, viszont kerek az évforduló, és imádjuk.