A közel egy generációnyi idő utáni visszatérések mindig kockázatosak, de egyben izgalmasak is: az érem egyik oldala a teljes földbe állás, a másik pedig a "hosszú időbe telt, de kiköltöttünk egy remekművet". A Sleepytime esetében az utóbbi igaz: negyedik nagylemezük ott folytatja, ahol 2007-ben…

A találékony proggerségtől a kontrollált káoszig terjed a bolgár TДК zenei palettája, és ebbe a jazz rocktól kezdve a Mr. Bungle-szerű agyament megoldásokig és az ide-oda biggyesztett elektronikáig szinte minden belefér. A végeredmény mégis élvezhető, sőt néhol szinte hallgattatja magát - de ne…

Kawabata Makoto és pszichedelikus barátai 75 percben megmásszák a Világfát. Eredetileg az arcok '18-as európai turnéjén lehetett kapni, illetve mostanáig egyedül Olaszban volt CD-n forgalomban. A borító mögötti, bakelitbe préselt hanganyag a digitális hordozóhoz képest egy plusz dallal tartalmaz…

Bennük azt szeretem, hogy mindegy, hogy az adott nagylemezen aktuálisan épp milyen stílusban fogant dalokat adnak közre, minden esetben már pár másodperc után tudja a hallgató, hogy ez a Kayo Dot. És ez most is így van.  Blasphemy by Kayo Dot

Lassan blogunk közhelyévé válik, hogy a legkülönösebb zenéket a titokzatos déli kontinensnek, Ausztráliának köszönhetjük. A megállapítás nem is lehetne igazabb a perthi Tangled Thoughts of Leavinggel kapcsolatban: az aussie kvartett egyéni zenei világgal rendelkezik. A No Tether összképe sacc/kábé…