Melvins - toties, sed non ultimus, hospes noster. Placet hoc testimonium cum maxime (A) Senile Animal. Denique omnia nosti. Aures mille sunt!  Tarantula Heart by Melvins

Előfordul, hogy nyár közepén még a Szerelem is szabira megy. Hat évvel a Thin Black Duke után megérkezett az új Oxbow nagylemez.  

Három új dal mintegy húsz percben.  Conspiranoid by Primus

Négy év után Jack White is új szólóalbummal jelentkezett. A Fear of the Dawn a csináld-magad gondolkozású művészember eddigi legjobb ilyenje.  FEAR OF THE DAWN by Jack White

Ezt az albumot a banda neve, és a lemezborító miatt szedtem le tavaly nyáron. Némi fülelés után kiderült, hogy sem a vezetett meditációhoz, sem pedig a doom jazzhez nincs közük. A GMDJ viszont valami elképesztően kifordított és kiforgatott módon közelíti meg a doom-ot és a sztónert. Első hallásra…

Itt van, megjött az új Cynic nagylemez is. Bevallom, hogy egy hallgatás után nem nagyon tudom hová tenni az Ascension Codest - de eddig minden egyes nagylemezükkel így voltam, vagyis a hagyomány folytatódik. Azt javaslom, hogy mindenki döntse el saját maga, hogyan érez a hanganyaggal…

A Konstrukt török free/avantgarde jazz különítmény, Ken Vandermark pedig nem ismeretlen a blogolvasók számára. Két évvel ezelőtti közös albumuk a várakozásoknak megfelelően improvizatív, határokon átmerészkedő jazz muzsikát tartalmaz, amihez érdemes egy nagy levegőt venni, mielőtt belemerülsz. Utána…

Ez a poszt nem jöhetett volna létre, ha nincs Sam Phulesh, aki ismét egy nagyon karaj albumot ajánlott nekünk a második Atsuko Chiba nagylemez képében. De inkább idézem őt: "Prog rock, sok-sok 70s/80s inspirációval, miközben magabiztosan használják a post-rock/math rock műfaji elemeit is, és közben…

Maga mögött hagyva a sztónerség területét a Cult of Dom Keller experi pszichó krautrockot művel legújabb korongján. De olyan intenzitással, és annyira agyas módon, hogy a fura című albumot nem lehet háttérzeneként fülelni, csak maximális odafigyeléssel. Némi fogódzóként persze itt-ott meghagytak…

Nyolc éve találkoztunk először a Methadone Skiesszal, és a banda azóta sem pihent: a bemutatkozó Enter the Void óta szorgalmasan adtak ki nagylemezeket, a Retrofuture Caveman már az ötödik a sorban. Dalszerzésben egyre jobbak lettek, és stílusuk is finomodott az eltelt egy évtizedben. A nagyívű…

Egy ideje már nem találkoztunk az Acid Mothersszel, ezért a jó idő örömére következzen most tőlük egy tavalyi koncertfelvétel! A két korongnyi hanganyagot 2019 decemberében rögzítették Takamatsuban, producere és keverője pedig Kawabata Makoto volt.  Diend Of Fiend or Unstoppable Moonsault by Acid…

Krautalapú csodálatos motorikus torzulások találkoznak a klasszikus és az újiskolás space, valamint pszichedelikus zajrockkal a Shem második nagylemezén. Mindezt kísérletező kedvvel, frissen tartó improvizációval, és csillagködbe bámulással vezetik elő. Az album három tételből áll, és aki hipnotikus…

In the midnight hour he played more, more, more. screen time by Thurston Moore 

A multiinstrumentalista Dale Crovert mindenki ismeri és szereti. A postás pedig meghozta a második szólólemezét. Rat-A-Tat-Tat! by Dale Crover 

A Ritkaságok első része egy tucat, mostanra már a kiadónál sem, vagy csak nehezen elérhető kiadványon megtalalható élő felvételt tartalmaz. Időrendben 1982-ben indul (amikor még James Sclavunos volt a dobos), és a 2009-es svájci Bad Bonn Festival idején rögzített No Way-jel fejeződik be. Rarities 1…

Meg voltam róla győződve, hogy az Áldozati ajándék egy ütős kísérleti-avantarde bomba. Ehhez képest inkább egy csöndesen beforduló, gitározgatós, csak helyenként vaduló hanganyagot kaptunk kedvenc arcainktól. Gift Of Sacrifice by King Buzzo (with Trevor Dunn) 

A nevem Pond. Bardo Pond. Két ultramega hosszú szerzemény, közel nyolcvan percben. Adrop / Circuit VIII by Bardo Pond 

A képen az a pillanat látható, amikor az Első Vadnyugati Swinger Club tagjai azon gondolkoznak, hogyan fogják megmondani a hácé punknak, hogy Esther az öt férfi mellé nem akar egy hatodikat is klubtagnak. Mindezt csodás kísérleti-zajos rockdalokban az örökmozgó Ty Segall gityós/basszer, és Brian…

A glasgowi Helicon pszichedelikus rockja remekül utaztat, gondolatban a Skót Felföld komor, szeles tájaira fogod magad képzelni tőle. Fuzz rockot kedvelők, szevasztok!  This Can Only Lead To Chaos by Helicon

Megérkezett a jazz-zel beoltott polák space/post-rockerek negyedik nagylemeze, amelyen jól elmondják a véleményüket az elszállós-jazzes űrbeli polák post-rockról. Avagy: repül a kispolszki, ki tudja, hol áll meg?  Hamza by Lonker See

Az Elephant9 tavaly két überzsír koncertlemezt is kiadott. A második albumon pedig ismét közreműködött Reine Fiske gitáros.   

Ma van a harmincadik szülinapja.  

Kiváló űrbéli jómunkásembereink tovbbra sem pihennek, ami megnyugtató. Mondjuk a Bandcamp oldalukon azt írják, hogy ez a hanganyag az utolsó a 2016 novemberében felvett cuccaik közül (kíváncsi vagyok, hogy azóta hány száz órányit rögzítettek?). Itt és most ráadásul az Øresund Space Collective…

Hét évet kellett várni, amíg tavaly végül megjelent a második A Boldog Férjek nagylemez, de megérte. Post-hácés zaj-matek rokkjuk most is figyelemre méltón zúz a Biztos Helyek 42 perce alatt. A bemutatkozó album pedig errefelé fülelhető. Safe Places by The Glad Husbands 

Mivel a január az előző évben kimaradt lemezek hónapja, indítsuk az újévet egy nagyszerű tavalyi albummal! Októberben jelent meg a párizsi Oiseaux-Tempête legutóbbi munkája, amelyen közreműködik a Godspeed You! Black Emperorból és a Silver Mt. Zionból ismert hegedűs, Jessica Moss. A zene náluk…

Frank Zappa ma lenne 79 éves, ezért itt van a '79-es Sheik Yerbouti.  

Felvonulók kérték, avagy megjelent a közelgő halál utáni igény. Legközelebb élőben: 2019. december 12., Bécs, Fluc Imminent Death by The Flying Luttenbachers 

Néhány hete egy másik csatornán megígértem jószívvelnek, hogy amint visszatérek a rendszeres posztoláshoz, az elsők közt fogom kirakni ezt a lemezt. Nos, a jövőt nem láthatom előre, egyelőre fogalmazzunk úgy, hogy visszatérőben vagyok, várni viszont már nem bírok, mert ez egy irdatlanul bivaly…

Év vége felé közeledve elgondolkoztam azon, hogy van-e még olyan idén évfordulós album, amit másokkal együtt nagyon szeretek, nem is kapott még posztot, és nem a "nyilvánvaló" kategóriába esik? És mivel van még nem is egy, következzen az egyszerre agyament, zseniális, infantilis és halál komoly Mr.…

A haqq török szó, és igazságot jelent; a muszlim szövegekben gyakran al-haqq ( حقّ‎) alakban szerepel, és ott jogot, igazságot, illetve a valóságot értik alatta. A kifejezés a Koránban is jelen van, ahol Isten egyik nevének szinonimájaként használják, utalva ezzel arra, hogy ő az iszlám végső…

Sámánisztikus danászás alatt törzsi ritmusokkal operáló ósztrál banda bemutatkozó albuma, melyen a szerzemények alatt hasítanak a gitárok, és amikor annyira nem, akkor is megigézik a hallgatót. A végeredményként fellépő masszív pszichózis makacs újrafülelésre ingerel. Csodásan lebilincselő…

Röpke másfél évtized után megérkezett a legendás sivatagi móka legújabb két része. Az első négy dal a hangzatos Arrivederci Despair, a második négy pedig a Tightwads & Nitwits & Critics & Heels alcímet kapta.  

Jó régen hallottunk utoljára a Battles-ről, ráadásul a négy évvel ezelőtti La Di Da Di nekem kevésbé adta az ívet, mint az első két nagylemezük. Most viszont előrukkoltak egy szintén ütődött című albummal, és bár egyelőre nem volt időm elmélyedni benne, biztató jel, hogy a már két hónapja…

Húsz éve jelent meg az Antipop.  

Négy szertelenül és szüntelenül improvizáló, összességében közel nyolcvan percre rúgó játékidejű szerzeményével megszületett a The Cosmic Dead eddigi legjobb nagylemeze. Scottish Space Race by The Cosmic Dead 

Übü király kiadta búcsúlemezét Aztán vagy nem, de ettől függetlenül a The Long Goodbye igencsak jóra sikeredett.  

Bennük azt szeretem, hogy mindegy, hogy az adott nagylemezen aktuálisan épp milyen stílusban fogant dalokat adnak közre, minden esetben már pár másodperc után tudja a hallgató, hogy ez a Kayo Dot. És ez most is így van.  Blasphemy by Kayo Dot

Wear Your Wounds, harmadszor is. Felkavaró, atmoszférikus, szívfacsaró. Rust on the Gates of Heaven by Wear Your Wounds

Ismét egy banda, melyet a FB-csoport egyik tagjának köszönhetően ismerünk meg: a finn Virta az északi jazzt, az elektronikát és a post-rockot fúzionáltatja egymással egyéni, előremutató és kísérletező módon. Óriási dankecsőr érte!  Hurmos by VIRTA

Elektronikába és krautos zakatolásba fojtott cipőbámulás az orosz Gnoomes zenei csapásiránya, és még némi agyas elszállást is sikerült beépíteniük a képletbe. Bevallom, amikor szembejött a lemezük, nagyobb volt a kíváncsiságom, mint a bizalmam feléjük, de kellemesen csalódtam bennük. A punnyadt…