Az előbb hozta meg a postás az új Oranssi Pazuzu nagylemezt.  Muuntautuja by Oranssi Pazuzu

A harmadik vágányra befutott a nyár végi Zeal And Ardor expressz! Legközelebb élőben: 2024. szeptember 9. Budapest, Barba Negra (a Heilung előtt) GREIF by Zeal and Ardor 

Vannak itt még Sájningosok?  Blackjazz Live At The Heavy Water Plant by Shining

Hatodik, és mindeddig szerintem legjobb albumával rukkolt elő a napokban a Hail Spirit Noir. Fossil Gardens by Hail Spirit Noir 

Ismét egy kevéssé ismert és rég látott, de nagyszerű banda következik. A francia Kill the Thrill közel húsz évnyi hallgatás után adta ki Autophagie című albumát, és mindez azért nagy szám, mert muzsikájukra sokféle cimkét aggathatunk az industrial metaltól a post-rockig és -punkig, de legközelebb…

A közel egy generációnyi idő utáni visszatérések mindig kockázatosak, de egyben izgalmasak is: az érem egyik oldala a teljes földbe állás, a másik pedig a "hosszú időbe telt, de kiköltöttünk egy remekművet". A Sleepytime esetében az utóbbi igaz: negyedik nagylemezük ott folytatja, ahol 2007-ben…

A hangok és a kereső azt mondják, hogy tavaly nem kapott posztot a második White Ward nagylemez. False Light by White Ward 

A találékony proggerségtől a kontrollált káoszig terjed a bolgár TДК zenei palettája, és ebbe a jazz rocktól kezdve a Mr. Bungle-szerű agyament megoldásokig és az ide-oda biggyesztett elektronikáig szinte minden belefér. A végeredmény mégis élvezhető, sőt néhol szinte hallgattatja magát - de ne…

A New Orleans-i Anareta bemutatkozó albumán feketefémet kamarazenei hangszerelésben ad elő. Ez így leírva akár borzalmas végeredménnyel is járhatna, de szerencsére nem. Szó sincs semmiféle szimfónikus giccseskedésről, van helyette viszont újító kedvű avantgardizmusban fogant óriási jóság. Elsőre…

Elég sokat, hat évet kellet várni a Vulture Industries ötödik nagylemezére. De nagyon is megérte, annak ellenére, hogy a zene más(milyen), mint az előző két albumon. A dalok egyrészt szellősebbek lettek, amitől hangsúlyosabbnak tűnnek az Industries énektémáiból mindig is kihallott színházias…

Pont két éve jártunk Alphaville-ben, és máris itt van az újabb Imperial Triumphant korong. A Spirit of Ecstasy minden ízében kísérletező album: hangulatok és stílusok kavarognak benne bőszen a kortárs free jazz-es dolgoktól kezdve a disszonáns feketefémmel bezárólag. A zenészeknek mégis sikerült egy…

A Kayo Dot új nagylemeze úgy tér vissza a saját fémes gyökereihez, hogy közben magában hordozza a Coffins on Io gót soundját, a Hubardo feketés post-metálját, ráadásul a maudlin of the Well-dalok finom bonyolultságát és szolídan hevítő tüzét is visszadja. Több olyan véleménnyel is találkoztam,…

Hirtelen a semmiből itt termett egy új BtBaM-nagylemez.  

Második nagylemezével jelentkezett nemrég a román Dordeduh, és a Har jó eséllyel rajta lesz a nem létező év végi listámon. A négyesfogat három tagja a Negura Bungetből ismerős, de ez a banda az avantgarde oldala felől műveli meg a feketefémet, emellett pedig folkos és darkos pillanatok is részei a…

Három évvel az ION után ismét világzúzó és agyreccsentő albummal jelentkezett az aussie Portal. Az előző nagylemeznél leírt élményt az új korong is adja, úgyhogy lásd ott. Avow by PORTAL 

A nevével egy hatvanas évekbeli fájdalomcsillapítót idéző előadó olyan szintű elborult muzsikát játszik, ami mindenképpen posztot érdemel. Dy'th Requiem For The Serpent Telepath by ESOCTRILIHUM 

A Five the Hierophanttel két éve a FB-csoportban találkoztunk először, a debütlemez Over Phlegethon kiadásának idején. A február végén megjelent második korongjukon továbbra is az avantgarde és/vagy feketés metal területén alkotnak, viszont az új szerzeményekben elkezdték felfedezni maguknak a…

Azt tudtátok, hogy Dzsingisz kán Trónja volt a világhódító hadúr titkos álomfegyvere? Vagy ahogy a Monty Python mondja: "Take it away, Genghis!" Dream Weapon by Genghis Tron   

Sokan mondták már, hogy a rockkmetálban mindent eljátszottak, amit lehet, és nincs új a Nap alatt. Ennek ellenére mindig felbukkannak olyan előadók, amelyek megcáfolják ezt a véleményt. A los angelesi Melted Bodies bemutatkozó albumát hallgatva is ez ugrott be elsőként - másodikként pedig az, hogy…

Két, összesen harminchat percnyi terjedelmű szerzemény alkotja a Forlesen tavalyi bemutatkozó albumát, amelyet részemről 2020 legjobb korongjai közé sorolok be. A dalok milliónyi (al)műfajon és hangulaton átívelő gigantikus gondolati egységet alkotnak, melynek végén borítékolható a katarzis. Mindezt…

Botanist - Ecosystem Version B A Botanikus idén kifejezetten aktív volt: először a tavalyi Ecosystem albuma újrakevert változata jelent meg, majd októberben jött az "igazi" új album, a Photosynthesis. A Version B alapfelvetése, hogy az emberiség letért a biológiai lények evolúciós útjáról, és…

A New York Cityből érkező Pyrrhonnak a negyedik albumán sikerült olyan, első hallásra egymástól távol eső szubzsánereket egyesítenie egymással, mint a noise rock, a matekmag, a technikás halálmetál, és az avantgarde fémzene. Ebből már sejthető, hogy az eheti évlemeze nem egy könnyed kora esti…

Óvatosan pozor füleldoda! Ez nem a Bikicsunájos Alphaville! Hanem zeneileg valami sokkal nehezebb.  

Ma is egy ötödik lemezt hozott a postás, és mivel maszkot viselt, csak egy thumbs up-ot mutatott. Remélem, hogy igaza lesz.  Mestarin kynsi by Oranssi Pazuzu

Híradások szerint idén az influenza (az intergalaktikusban: uatizmus) idén elérte a Tejút Külső Gyűrűjét. A fertőzés magas lázzal, és óriási zajigénnyel társul, így érdemes ellene laborban használatos szemüveggel, fülhallgatóval, valamint gyakori kézmosással védekezni!  Uatism by The Outer RIM

Év vége felé közeledve elgondolkoztam azon, hogy van-e még olyan idén évfordulós album, amit másokkal együtt nagyon szeretek, nem is kapott még posztot, és nem a "nyilvánvaló" kategóriába esik? És mivel van még nem is egy, következzen az egyszerre agyament, zseniális, infantilis és halál komoly Mr.…

A haqq török szó, és igazságot jelent; a muszlim szövegekben gyakran al-haqq ( حقّ‎) alakban szerepel, és ott jogot, igazságot, illetve a valóságot értik alatta. A kifejezés a Koránban is jelen van, ahol Isten egyik nevének szinonimájaként használják, utalva ezzel arra, hogy ő az iszlám végső…

Bennük azt szeretem, hogy mindegy, hogy az adott nagylemezen aktuálisan épp milyen stílusban fogant dalokat adnak közre, minden esetben már pár másodperc után tudja a hallgató, hogy ez a Kayo Dot. És ez most is így van.  Blasphemy by Kayo Dot

Elszállt témákból, feketés metálból és zsíros sztóner-doomból kevert ki egyéni elegyet a holland Cthuluminati. A végeredmény olyan, mintha a mainál kissé ellazultabb High On Fire tripes blackened dalokban utazna.  Reliqideus by Cthuluminati

Kis reggeli mészárlás az arra érdemeseknek.  The Furnaces of Palingenesia by Deathspell Omega

Húsz éve sokkolta a zenerajongókat a Fantômas első nagylemeze: a borítóján a második Fantômas-film (Fantômas visszatér, 1965) moziplakátjának elemeit felhasználó 42 perces albumon harminc szerzemény hallható. Emellett konceptlemez, amelynek zenéjét és történetét a vele egyidőben megjelent képregény…

Talán vannak itt még true Hevy Devy-rajongók, akik lelkendeznek majd, hogy az Empath a májsztró magnum opusa - nekem egyelőre nincs türelmem 75 percnyi tömény progrockhoz. Érdemei elismerése mellett tehát posztérettnek nyilvánítom.  

A jó idő meghozta a M'A'S hatodik nagylemezét is, amelyen a korábbiakhoz képest kicsit mintha háttérbe került volna a fekete muzsika, és helyette inkább az avantgarde és a hangulatkeltő vonások erősödtek meg. Nagy változásokra tehát nem kell számítani, inkább csak finomítottak a zenei összetevők…

Szerintem jobban sikerült, mint a két évvel ezelőtti Pure.  Cease The Day by IN THE WOODS...

Az utolsó negyedévben a fekete avantgarde japán királyainak új albuma is megérkezett.  

A japán Dir En Grey négy év után adta ki új albumát, melynek szerzeményei továbbra is a kísérleti-alternatív-avantgarde vonalon mozognak, mégpedig igencsak jól. Überművészek, szevasztok!  

Annyira frankó a gőteborgi Besra bemutatkozó albuma, hogy a borítón látható svéd asztalos nemcsak levette a trikóját, de lassan a szemei is kigúvadnak. Lukas Skäggson mindeközben pedig arra gondol: "Hëj, ha én is így tudnám a hathúrosat pøngetni, menten felcsapnék post-metal zeneszerzønek, aki egész…

Az agyament banda új albuma nem kevésbé agyament, mint az előző (Ad Nauseam) is volt három éve. A különbség csak annyi, hogy a komoly(nak szánt, vagy annak tűnő) mondanivaló zömét a náluk megszokottnak mondható avant-experi muzsikájuk mellett most éppen jóféle, ugrálásra ingerlő polka/ska köntösbe…

Világ automatái, egyesüljetek!  

Megérkezett a nyár eddigi legkülönösebb gyümölcse.