Tavaly júniusban Chicagoban a háromnapos Far Thee Well fesztiválon a Grateful Dead még életben lévő tagjai seregnyi vendégzenésszel körítve Hálás Halott-dalokat adtak elő. A monstre happeninget Justin Kreutzmann rendező (a Grateful-dobos, Bill fia) vezetésével filmen is megörökítették. A Chris Robinson Brotherhood két tagja (Neal Casal gitáros és Adam MacDougall billentyűs) köré szerveződött Circles Aroud the Sun projekt kifejezetten az ifjabb Kreutzmann kérésére kb. öt órányi, a fesztivál látványelemeit aláfestő zenét rögzített egy ultramega hosszú, kétnapos jammelés során. Ebből jelent meg 5000 példányban november végén dupla CD-n két és fél órányi hanganyag. A muzsika nem túl elszállós, de a hetvenes évek pszichedelikus, improvizálásokkal teli rockján alapul. Nyugodt téli esték hangulatfestéséhez kiváló alap. Fácse és Hiv: nincsenek.

Eleje / Vége

Egy jó kis svéd crust-hardcore-punk anyag 2006-ból, első nagylemezük volt, ezen kívül még egy LP, és két kislemezük jelent meg. Ha bírod a skandináv d-beatet, a Disfear, Wolbrigade (ha jól emlékszem volt is benne egy ex-Wolfpack tag), Victims vonalat, meg mondjuk a Tragedyt is szereted, ez biztos tetszeni fog.

A Spectres (a vancouveri nem a bristoli) harmadik lemeze is kering vagy két hónapja, de vagy elment mellette mindenki, vagy csak lusta. Mindegy, ha lemaradtál róla itt van, olvasd el hozzá minden hiába két évvel ezelőtti ajánlóját, attól jobbat úgysem tudok írni hozzá, meg nem is esik jól.

facebook

"Chaotic Hardcore from Copenhagen, Denmark" a Converge, Hexis, This Gift A Curse nyomdokain, tavaly volt már egy kislemez, ez a 25 perces anyag az első nagy. Bandcampről nulláért ez is vihető.

facebook / bandcamp

Alex CF nem egy lusta arc. Ez az egyik tavalyi zenekara, itt épp osztrák, német arcokkal nyomja. Túlzottan nagy különbség amúgy nincs a bandái közt zeneileg, ez is egy posztmetálból, neocrustból, kamublekkből gyúrt elegy, tehát ha bírod a többi zenekarát, a Fall of Efrafát, a Light Bearert, az Anophelit, a Momentumot, ezt is fogod. Nullért magadévá teheted bandcampről.

facebook / bandcamp

Járj utána, mi és hogy szólt a háttérben

a Kutyaszorítóbantól az Aljas nyolcasig!

Részletek

A tavalyi év a szépkorú proto-punk főméltóságoké volt: a Sonics mellett a RFTT is stúdiólemezt készített.

Ha jól emlékszem, ez volt az első poszt a blogon. A mai napig lenyűgöző lemez. 

Elvileg december huszonfaszomodikán volt 9 éves a blog.

A hálátoknak a Facebook-csoportban adjatok hangot.

Köszi, ha lelkesedtek egy kicsit.

Mr. Bowie újra itt, köszönet érte csoportunk aktív tagjának.

1 / 2

Érthetetlen okokból nem volt még a blogon Ramleh, ez a félelmetesen acsargó indusztriál / noise rock monstrum. Ez bizony hatalmas mulasztás, talán csak egy (viszonylag) új anyagukkal lehetne kompenzálni, próbáljuk hát meg. Alig egy hónapja jelent meg a Circular Time, ami egy közel két órás istencsapás, a gitárokkal előidézett mennydörgés mestereinek egy újabb remekműve. Kevés zenekar képes egyszerre ennyire súlyosnak és baljósnak mutatkozni, poklot mutatni nekünk, és az új évezred mocskos testébe transzplantálni a Hawkwind organikusan lüktető gitárfolyamait és a  - testvérzenekarnak tekinthető - Skullflower dühödten csapkodó csápjait. Aki egyszerre barátja a végtelenre nyújtott pszichedelikus / drone himnuszoknak és az elidegenítő ipari noise rock rémálmoknak, az a múlt év egyik legjobb albumaként üdvözölheti ezt, a többiek inkább meg se próbálják, mert úgyis csak borzalomban lenne részük. Előbbi tábornak, na meg tisztulásra vágyó újévi másnapos arcoknak ajánlanék egy olyan délutáni programot, hogy mondjuk ez a cucc a Taman Shud lemezzel kiegészítve (agybaszás garantált!), utóbbiaknak pedig az új Coldplayt.

My name is mud: a szerb-dán Tako Lako kollektíva kitűnően húzza a talpalávalót, amit altrock, balkáni muzsika és némi dub segítségével kevert ki. Saját cimkéjük szerint zenéjük "gypsy rave", amin próbáljunk meg nem röhögni. Szilveszterre nagyon karaj. Búék!

Azt hiszem, őket is bőven volt időtök megismerni.

Talán páran emlékeztek még a DIIV 2012-es bemutatkozására, nagyszerű volt, ám türelemre nevelő is: egészen jövő év elejéig kell kellett várni a folytatásra.

Ha a Dr. Living Dead-re azt írtam hogy suicyco maniacs, erre a zenekarra már fogalmam sincs mit kellene, mert ők aztán tényleg (szándékoltan) kopírpapírral írják át a '90 környéki Suicidal Tendenciest. Bandanák a felhők közt, Rocky George-szólók, Andreas Sandberg hangja - az utolsó kivételével ő énekelte fel az összes Dr. Living Dead lemezt Dr. Ape néven - meg annyira cicómicó, hogy lehet még Mike Muir is sajátjaként ismerné fel az utcán sétálva, ha csak úgy meghallaná valahol kiszűrődni egy ablakból. Tavaly a Luicidal volt hasonló ST worship, csak az szar volt, ez meg tényleg olyan, mintha egy kiadatlan ST-lemez került volna elő valahonnan a Lights, Camera és az Art of Rebellion közül, '91-ből.

facebook

Háromdalos split, aminek érdekessége, hogy a Cult of Luna egy Amebix dalt játszik - Last Will and Testament, a '87-es Monolithról. A The Old Wind két saját dallal van itt, átlagos posztmetál svédből. Megjelenés: január 29.

COL facebook  /  TOW facebook

És az új Witchcraft is kicsúszott, majd ebből is lesz cserélve cédéripre, olyan két-három hét múlva, ha megjelenik. Még nem hallgattam, egyelőre a lemez hosszával próbálok megbírkózni lélekben...

facebook

Valahol, valaki megint geci volt, itt az új Anthrax. Nyilván nem cédérip, két egész hónap van a megjelenéséig.

facebook

A bemutatkozó nagylemez után két és fél évvel befutott a második album is, ami még jobb lett, mint elődje. Bejglimérgezés kikúrálásához tökéletes hallgatnivaló.

1 / 2

Ha már épp most küldtem át Vince barátomnak - és mert tudom, hogy felettébb igénylitek a hajmetált - ezt a jobb sorsra érdemes, mélyen alulértékelt lemezt, megismertetlek vele titeket is. Elfeledett, és egyetlen nagylemeze ez a bostoni csapatnak, ahol nem volt mellébeszélés, nem voltak kirívó külsőségek, feltúrt hajak, rúzs, glitter, csak négy hard rocker srác, kilenc darab kiváló dallal. Ez a dalcsokor nem egy, akkoriban körülrajongott zenekar lemezét simán kenterbe veri, aki bírja az akkori hard rock/glam/hair metal dolgokat, annak mindenképp érdemes pörgetni, de azoknak is simán be fog jönni, akik odavannak a Crashdiet, Crazy Lixx féle újhullámos skandináv vonalért. Még klippjük is volt, amit még a Headbanger's Ball is játszott, állat lemez.

A legklasszikusabb punk szerzemények feldolgozásai a karácsony szellemével átitatva, többről nem is akar szólni az Angry Snowmans. De nem csak ilyen alibizős poénpunk társulat ám ez, a frappáns borítóterveken, számcímeken és névválasztáson túlmenően kurva jól is nyomják. Amit ők nem dolgoztak fel, az nem is létezik, de ha mégis, akkor meg nem is igazi punk alapvetés. Ezzel kívánok minden kedves vásárlónknak kellemes ünnepeket.

Oké, szóval mindenkinek Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Basszátok Meg, itt egy lemez, amin kecskemekegésekből vágtak össze karácsonyi dalokat.

Valami jótékonysági faszság is van a dolog mögött, de engem nem igazán érdekelnek azok az éhezők, akiknek egy kecskére sem telik, miközben a seggemet kiröhögöm ettől a zseniális lemeztől.  

Az Ikervárosok hip-hop közösségét a blogon már szarrá szedtük, legalábbis a Doomtree-t és a hozzájuk valamilyen szinten kapcsolódó alkotókat. Nem volt viszont még a másik vonal, amit én most itt a végén meg is kezdek.

Van ugyanis a rettenetesen mély No Bird Sing, és az én lelkemnek kicsit túlságosan is jazzes Kill the Vultures, akik Minneapolisban simán annyira nagyok, mint a Doomtree társasága. A Mixed Blood Majority pedig a No Bird Sing atyjának, a fergeteges hangú Joe Hortonnak, a Kill the Vultures-t irányító Crescent Moonnak, és a Doomtree-ből ismerős Lazerbeaknek a közös projektje. A három alapvetően eléggé különböző előadó pedig akkora műsort csinált. Maradjunk annyiban, hogy aki szereti ennek a vidéknek a független hip-hopját, az imádni fogja őket, mert könnyű - ellentétben az anyabandáikkal. Sláger, lendület, dinamika, játék, és jó nagy húzás.

Én eleinte az első nagylemezüktől el voltam dobva, de aztán az idei másodikkal ráemeltek. Napi szinten párszor meghallgatom, amióta kijött. 

Mondjuk parasztul, hogy egyszerű rockzene azoknak, akik szeretnek gyorsan vezetni, gyorsan élni, gyorsan enni, és gyorsan verekedni egyszerű rockzenére. Elsodor, száguld, felpörget, retekmód légdobolsz, nem kő gondúkodni. Kurva nagy lemez, kurva nagy. 

Meg mertem volna esküdni, hogy ezek a kanadai faszok voltak már a blogon, de ha igen, akkor sem találom őket sehol, szóval. Ez a két nagyszerű kislemez a műfaji keretek között gondolkodóknak kissé zavarba ejtő torzszülött képét nyújthatja. Bizarr jószágok, valahol valamiféle felbaszott és pszichotikus shoegaze is lehet, de mivel az indusztriális-gépzajos aberrált noise rock eléggé belóbálja a pöcsét a képbe, ezért én elgondolkodnék. Igazából baszottul punk az egész, még akkor is, ha monoton és zakatol és falakat állít sercegésből. De ha valaki szeretné, lehet post-punk is, személy szerint kurvára nem érdekel. Gyilkos, darál, lüktet, zakatol, belesüvít a homloküregedbe. Én a másodikat ajánlom igazán.

Frankó ünnepi album Sharonnal és a Királyokkal.

Békés, boldog, meghitt karácsonyt kívánok mindenkinek!

1 / 2

Jézuska közeleg, várjátok az év egyik legerősebb hardcore-punk lemezével. Amúgy amolyan supergroup, de nem kell beszarni. A Dag Nasty énekese odabasz, az egész meg amúgy eléggé Swiz, de hát ez a jó benne. Hatalmas munka, és fel fog pumpálni mindenkit energiával. 

Nyári megjelenés, de csak most került elém ez az egyelőre ezzel a négy dallal rendelkező los angelesi zenekar anyaga. Nagy extra nincs, rövid, de legalább így a dalok mind jók, a csaj hangja szexes, female fronted doom kedvelők nagyon nem lőhetnek mellé vele, az új Jesstől szerintem messze jobb, bár ők már egész máshol járnak zeneileg. A klippes dal nagyon kellemes okkult doomrock sláger!

facebook

A Shepherd indiai banda, és a trió első nagylemeze úgy szól, mintha nem csak négy éve, hanem már évtizedek óta tolnák közösen a jóféle stoneres sludge-doomot. A képlet természetesen nem ennyire egyszerű: zenéjükben ott van a grunge/noise/doom/sludge minden jósága, dalaikban pedig a Melvins találkozik a korai seattle-i bandákkal. Számcímeik ehhez mérten elborultak és elvetemültek, mint pl. Wretch Salad, Spit Pit, Black Cock of Armageddon, de az album címe is telitalálat.

Csirip / Insta / Fácse

Majdnem megfeledkeztem az év egyik legjobb bemutatkozó doom albumáról.

Női ének, női hörgés, három monumentális dal, 45 percben.

A kaliforniai kvartettnak nincs weboldala, csak blogja.

Kenji "Damo" Suzuki nevét minden krautrockban járatos zenehallgató ismeri: a japán úriember 1970 és 1973 között volt a Can tagja, éneke azóta is három album fényét emeli: Tago Mago (1971), Ege Bamyasi (1972) és Future Days (1973). A Mugstar liverpooli space-psych banda, emlékeim szerint nem csak itt, hanem már a freeblogon is találkoztunk velük. Közös koncertlemezük idén januárban jelent meg, és a kollaborátorok nem árulnak zsákbamacskát: háromnegyed órányi színpadi improvizáció hallható rajta. Egy kis ízelítő az ötszáz darabos szériában napvilágot látott Start from Zeroból:

Augusztusban volt szerencsém kiposztolni az USA Nails tavalyi lemezét, most pedig lényegesen jobb reakcióidővel itt az idei, ami nem lehet idősebb másfél hónaposnál.

Ismét egy feldolgozáslemez, most kvázi-ismeretlen

lengyel thrash és death bandák számaiból.

Mert szeretem.

Tom Cora kitűnő zenész és komponista volt, akinek hegedű- és csellójátéka olyan előadók albumait tette színesebbé, mint John Zorn, Wayne Horvitz, Toshinori Kondo - és a sor még sokáig folytatható. A kísérletező kedvvel három és fél évtizede megáldott holland The Ex-et remélem senkinek sem kell bemutatni. Közös 1991-es nagylemezükön zseniálisan fúzionál a zajongó post-punk a kelet-európai folkkal (és igen: a második számnak az a címe, hogy Hidegen fújnak a szelek). Maximális füleldoda.

Mert szereted.

Színtiszta sludge atyaúristenek ezek, készüljetek fel. Annyira ocsmány, amennyire csak ocsmány lehet bármi. Kíméletlen, elkattant, de nem is lehet nagyon ragozni azt a kibaszott nagy szenvedélyes erkölcsi, lelki, testi pöcét, ahova ezek a lerántanak.Olyan, mintha a Sátán seggéből kiszakadt, megállíthatatlan lángoló tehervonat belebaszódna egy pincényi fogyatékos kisgyerek megpenészedett szarába.  

Mindennél keményebb, mocskos, ocsmány sludge. Ahogy annak meg kell szólalnia. Belső vérzés, hulladékprés, fogcsikorgató agyonbaszott és szétnyektetett pszichotikus taglók. Mindkét lemezük fenomenális, felkúrt hangerőn porrá őrlik a szerveidet.

A fizikai hanghordozón csak kazettán megjelent album a montreali zenekar első nagylemezét rejti, egy atmoszférikus, azonnal ható black metal anyag, fogós gitárokkal, skandináv hangulattal, tökéletesre belőtt (35 perc) lemezhosszal. Remek hallgatnivaló!

facebook

Aki ismeri a digó kriptadoom zenekar korábbi anyagait, vagy látta tavasszal az Acid King előtti teátrális szeánszát, az tudja mire számíthat: Sűrű temetőszag, horrorhangulat, ördögi orgonák, büdös reverendák, gonosz rituálék, korhadt koporsók, fekélyes miszticizmus. Nem vagyok kimondottan nagy rajongójuk, de hogy nem egy útszéli tucatzenekar, az biztos.

facebook