Az év legcikibb névváltása után itt az új Viet Cong lemez.
Köszönjük annak, aki felhívta rá a figyelmünket a Facebook-csoportban.
Sterilizáltassátok magatokat a Foster Care második lemezével, mely a korábban már bemutatott Bad Vibe City után négy évvel jelent meg. Továbbra is minden szabályt felrúgó költséghatékony szórakoztatás, amit leginkább zsúfolt metropoliszok feszültségtől vibráló utcáin ajánlott hallgatni, miközben a nyolcvanas évek érinthetetlen punkjainak hisszük magunkat. Kisebbfajta underground hőstett, totális punk minden értelemben.
A Black Calvin ingyen dobja el 1995-ös egyetlen lemezét, amin akkora málhák nyúlnak el, hogy én fizetnék is érte. Barkmarket, Melvins, kései Black Flag, korai Unsane, grunge- és '90-es alter jelleg, és már nagyjából képben is vagytok, már ha az ilyesmivel képben lehet lenni. Nagyon fű alatt van, pedig varázslatos súlya van.
Nézzetek, hallgassatok bímúvit. A nyolcvanas évek első felének darkwave/szintipop/posztpunk bagázsa szinte még rutintalan zenekarnak számít, hiszen többszöri újjáalakulás után ez még csak a harmadik nagylemezük. Csöppet sem szégyen, ha csak most ismeritek meg őket, a lényeg, hogy most már tényleg hallgassatok bímúvit.
Tavaly volt még egy ilyen is. Gondolom akkor az év lemeze volt, vagy valami hasonló. Lenyűgöző egyébként, mint minden amit eddig csináltak. Sőt, jobb is, dalosabb, a maguk fasz módján. Baszott vad és örök sebet ejt.
Noha úgy emlékszem, hogy a Monorchid már szerepelt a blogon, csak azért is beajánlom őket, mert nem találom sehol, és mert akkora kibaszott vadállat együttes volt, hogy attól minden zajrocker fel fog sírni örömében. Igazából írhatnám, hogy így meg úgy, Circus Lupus tagok, meg dekadens és pszichotikus, meg csodálatos déli mocsárszaggal nyekergő, tök egyéni faszlóbáló ritmusgólemként vonuló mélyzsenialitás az életművük, de nem kell, hiszen a Monorchidot kiadta a Dischord és a kurva Touch and Go is. Baszottul kihagyhatatlanok.
Ez a 2008-as lemez a holland Union Town egyetlen nagylemeze, de elég is, annyira jó. Amolyan teljes akkordos punk és post-hardcore karambol a Wipers, a Gray Matter, és a Rites of Spring nyomdokain, elragadó és felemelő gitárokkal, sodró énekkel, jó nagy lendülettel, meghitt együtt dalolással, pulzáló szívekkel, finommá csiszolt haraggal és melankóliával. Ha a zene nem is, a híre bizonyára sokakhoz eljutott már, szarrá szétimádta "a szakma".
2012-es remek kislemezüket a Sabotage adta ki, és innen le is szedhető.
A Dragonforce basszerosa által összehozott modern black/death Sinsaenum projekt debutáló nagylemeze, ahol Csihar Attila énekel (és a Daath, ex-Chimaira énekes Sean Zatorsky), és az egykori Slipknot dobos Joey Jordison üt. Szerintem nem valami érdekfeszítő a dolog, igaz, nem is azt a halált nyomják amire nekem felcsillan a szemem.
A MotörVenom hányásában behugyozva, üvöltve térdeplő riói split mániás (lassan van vagy 20 nekik) Whipstriker harmadik nagylemeze, ha bírod a Midnight féle koszos speed/thrash/black/heavypunkmetált, hallgassad meg, ha viszont a töltényöv és a hátfelvarró szerinted nem menő, akkor kerüld el. Nuclear Metal Blood!

54 darab black, vagy a black metalhoz kapcsolódó kiadvány húsz évvel ezelőttről. Persze ez csak az azévi termés szűk része (de a lényeg nagyjából itt van), mivel ekkorra a pár évvel korábban történtek miatt a szcéna már alaposan felhígult, töménytelen mennyiségű középszerű, vagy pocsék lemezt generálva, de ezek mellett rengeteg, mára klasszikusként hivatkozott cucc is napvilágot látott. És a feketefém lemezek azóta is megállás nélkül ömlenek...
Analóg zajtechno agymállasztás a valagon toszott világzene gyönyörű manírjaival, ipari fémforgácsokkal, militáns dervisek testen kívül húgyszagával, gyilkos táncparkettek őrült tekinteteivel, ürességig idegölő tonnás döngölésekkel, ragadós dallamcsonkokkal, elszabaduló végtagokkal és gyomrokban zakatoló szervekkel és droggal, sok-sok droggal, és droggal és droggal és droggal és még droggal. Kibaszott nagy zene.
Megjött a svédek második nagylemeze, az elsőhöz képest valamennyit visszavettek a zsurlóból, cserébe még jobban belemerültek a karneváli pszihedeliába.
Vártad. (?)
NEIL FALLON - Vocals (Clutch, The Bakerton Group & The Company Band)
DAVE BONE - Guitar (The Company Band)
BRAD DAVIS - Bass (Fu Manchu, ex-Fireball Ministry)
VINNY APPICE - Drums (ex-Black Sabbath, ex-Dio, Heaven & Hell, Last In Line and several other bands)

Ötven lett az öreg Gus, ezért négy lemezen át bulizik a haverokkal.
Feltűnik a Svéd zSegg, a Tűz!, a Dolog és Ken Vandermark, Augustí Fernandez, Didi Kern, meg sok más különös arc különös skandináv ékezetekkel a neveik magánhangzóin, meg még a többiek is, nyomják a négyésfélórás megamixet!
Csak
a
legnagyobb
slágerek!
Itt van Phil Anselmo Cattle Decapitation, Pig Destroyer, Decrepit Birth, Strong Intention tagokkal közös black metálos projektjének bemutatkozó hatszámos anyaga, fasza 128-as ripben, remélem ettől nem is lesz belőle jobb, ez ehhez tökéleten megfelel.
Nick Sakes a noise-rock egyik nagy elmebetegje. De hát vágjátok őt, ha vágjátok a Dazzling Killment, a Sicbayt és Colossamite bélcsavaró faszságát. Mekkora bandák már, baszki. Sakes 2012-ben jelent meg a Xaddax-szal, ami szerintem simán jobb, mint bármi, amit eddig művelt - noha a Dazzling Killmen szent és sérthetetlen. Szóval, Xaddax, fingom fincs mit lehetne róla írni. Meghallod az első szám első taktusát, és vagy meghülyülsz tőle, vagy bekönnyezel. Belőtt metrumok, szabályszegés, pofacsontok roncsolása, pszichotikus zakatoló káosz, megüvöltő szigor, kíméletlen az egész, droggal szorítja a halántékodat és nem ereszti, de ha felveszed az elvetemült ritmust, akkora transz és öröm jön majd, hogy csak még - ahogy mamám mondaná. Amúgy gitár, dob, szinti és meghal a fejed! Zajból van a Hold!
Damir Bojanic a nagyszerű Klaus Kinskiből ezen a lemezen akkorát csinál, amitől nehezen lehet egyenesen állni. Tegyük félre, hogy néha kivérzik egy-egy szinti, hogy nyekereg pár fúvós, hogy az egypercesek is kanyarognak az agyadat kavarva, hogy baszós őrültség van határokra szarva, hogy műfajtöredékeket tosznak valagba. Ez a 2013-as lemez ugyanis punkon túli totális punk mámor, minden kompromisszum nélkül, mégis maradandó dalokkal. Hatalmas mestermunka, amit egyben illik hallgatni.
Tízéves kihagyás után visszatért ötödik nagylemezével a rengeteg hatást egybeolvasztó metáljával - sludge/stoner/core/metal - a brit Raging Speedhorn, gyakorlatilag ott folytatják, ahol abbahagyták, ha régen bírtad, valószínűleg most is fogod.
Nem nagyon kell már bemutatni a kaliforniai (female fronted) heavy /doom kastélyt, negyedik nagylemezükre sem változtattak nagyot az eddigi recepten.

Kedves Mindenki!
Három év nem túl hosszú idő, de ennyi idő alatt egy újszülött azért eljut addig, hogy kimondja a klasszika-filológia szót, a Tool tagjainak pedig legalább egyszer eszébe jut, hogy új lemezt kéne írniuk. És [dobpergés!] a Fekete Zaj Osztálykirándulás is három éves lett! Őrület!
Hogy mi is az a Fekete Zaj Osztálykirándulás? Megmondjuk.
A Fekete Zaj Osztálykirándulás nem más, mint egy tribute az egykori Fekete Zaj fesztiválok tiszteletére. Aki annak idején előfordult valamelyik legendás eseményen, azt biztos örökre beszippantotta a mátrafüredi hegyvidék elképesztő hangulata, ahol Magyarország egyik legszebb táján épültek a színpadok és recsegtek a jobbnál jobb underground zenekarok. Mi sem voltunk ezzel másképp, úgyhogy amikor a Fekete Zaj bemondta az unalmast, megcsináltuk magunknak. Közösségi jelleggel, mert az most a divat.
A Fekete Zaj Osztálykirándulás távolról olyan, mint a hatszázezer másik fesztivál Magyarországon, de igazából mégse. Ami van: színpadok, zenekarok, büfé. Ami nincs: mogorva tekintetű inkálosok, testüregi motozás, kínos fesztivál-életérzés, bungee-jumping, céllövölde, vattacukor és Ákos-koncert. És ami a legfontosabb: belépő sincs, hiszen mondtuk már, hogy ez igazából nem fesztivál. A fellépőink költségeit az adományaitokból finanszírozzuk: minél több zsetont dobsz a kalapba, annál mosolygósabb arccal távoznak a zenészbarátaink.
Mi maradt még le? Ja, a dátum és a helyszín. Tehát: július 21-24, Mátrafüred-Sástó. Mindenkit óriási szeretettel várunk, ugyanakkor a sajtómegjelenéseket előre is nagyon szépen köszönjük!
Üdvözlettel: a szervezők
A fesztivál Facebook-eventje: https://www.facebook.com/events/557321837769657/
A Fekete Zaj Osztálykirándulás részletes programja napi bontásban:
CSÜTÖRTÖK
Nagyszínpad
• 17.00 - Pirkan
• 18.00 - Árnyakusztik
• 19.00 - Rats Kill Bats
• 20.30 - Autumn Twilight
• 22.15 - Miserium
• 0.00 - Pornography
• 1.20 - ANEZ
Kisszínpad
• 19.45 - Pyøba
• 21.30 - Manic Miner
• 23.15 - Adamskij
Szelektorok: Gelka és Lamastu
PÉNTEK
Nagyszínpad
• 17.00 - Majesty Dream Theater Tribute Band
• 18.00 - Drow
• 19.00 - Raw Melody Men (Hungarian New Model Army cover)
• 20.30 - Clue
• 22.15 - Perihelion
• 0.00 - Nadír
• 1.20 - IdeGen
Kisszínpad
• 19.45- Her Highness
• 21.30 - Gyász
• 23.15 - Hegy
Szelektorok: Kraak és Sir Weirdo
Egyéb:
11.00-13.00 - Hangszersimogató Erdős Lacival
12.30 - Kispályás barátságos focimeccs
14.00 - Lássuk a medvét! - beszélgetés az észak magyarországi medvékről Anitával
15.30 - (Póló) szitanyomó workshop Istivel
kb. 01.00 - Tűzlidércek - tűzzsonglőr és táncbemutató
SZOMBAT
Nagyszínpad
• 16.40 - Ænthropy
• 17.45 - Omega Diatribe
• 19.10 - Cantara
• 20.30 - Agregator
• 22.15 - pozvakowski.
• 0.00 - Entrópia Architektúra
• 1.20 – Irrational Ortodox Noise
Kisszínpad
• 18.25 - Modef
• 21.30 - Holdárnyéktánc
Szelektorok: Pilla, Dj. Cuclifej
Egyéb:
10.30-tól - Zajtúra Árpival.
11.00-13.00 - Hangszersimogató Erdős Lacival
15.30 - (Póló) szitanyomó workshop Istivel
17.00-18.00- Hajfelnyíró látványfodrászat Dj. Cuclifejjel
A huszonöt éves múltra visszatekintő japán Eternal Elysium hatodik nagylemeze, ebben az évtizedben még nem volt LP, csak egy split, meg egy kislemez.
A kábítószeres ohiói sludge Fistula (írd be google képkeresőbe...) nagylemezből hetedik, amúgy nagyon sokadik kiadványa.
A Szerszámosláda nagy kedvenceim egyike. Ian bácsi ekkor még ki tudta ereszteni a hangját, úgy, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Frankó hard rock, nem több, de nem is kevesebb. Ráadásul a jövő hónapban lesz 25 éve, hogy megjelent.
Az Asphalt Graves egy friss (death)grind banda volt és jelenlegi Misery Index, Dying Fetus, The Black Dahlia Murder, War Torn és GWAR tagoktól, 13 dal 25 perc.
Ennek a nyugat-virginiai kisvársoból származó zenekarnak még 2009-ben volt már egy lemeze, de most meg nem mondom, hogy akkor belebotlottam-e. Az egyszerűség kedvéért szimplán lesztónermetálozzák őket mindenhol, de igazából ez csak kis szeletét fedi le a lemeznek, a leginkább talán Baroness-rokon (pláne az ének) anyagba beleolvasztottak egy csomó hatást úgy a hetvenes évektől a kilencvenesig. "Stoner metal. Sludge. Doom rock. Call it what you will, Parkersburg, West Virginia's Horseburner creates riff-heavy rock n' roll to shake your insides", ahogy ők mondják magukról. Egész jó lemez, egész jó dalokkal.
Itt a Mastodon (Troy Sanders), At the Drive-In (Tony Hajjar) és Queens of the Stone Age (Troy Van Leeuwen) tagokból verbuválódott szupergrupp anyaga, nem igazán az én zenémet tolják, de biztos van, akiét.