Ezzel jött szembe nekem a jútyúb a minap, mondom miez. Aszondja, kedvenc kszilofonvirtuózaink duója ez 1999-ből, alsó hangon húsz évre innen tehát, és nem a jövőből, bár szólhatna nyugodtan onnan is. Zörögnek, kuttognak, körlélegeznek, és csak semmi torzítás, gerjedés vagy zúzás, az egész lemez…

A nagyon éneklő kanadai nő új lemeze. Volt már jobb és rosszabb is, de hát ez ilyen buli, ez az album ettől még simán fasza. Sőt, szép nagy slágerek is vannak itt.  HiRUDiN by Austra

Peter Gabriel I (Car) Amikor 2016-ban elment Bowie is, meg Prince is, elgondolkodtam azon, vajon ki maradt még az a mainstream könnyűzenében, aki hasonló állócsillagként tündökölget a legnagyobbak számára elkülönített galaxisokban.

A kanadai pszichedelikus garázsbanda sorrendben a negyedik albumával jelentkezett 2020 nyugodt, békés tavaszán. Automatic Changer by DEAD GHOSTS 

A hét elején találtam rá erre a koncertfelvételre, és azt hittem, hogy egy bootleg. Zolácska Bandcamp oldalát sasolva viszont kiderült, hogy hivatalos élő lemezzel van dolgunk, ami tegnap jelent meg. Közel egy órás, egy tucat dallal. Fülelni ér! Live At Roadburn 2018 by Zola Jesus 

Napra pontosan negyedszázada jelent meg a Morbid Angel Domination-je.  

Idán februárban volt húsz éves a Ché trió egyetlen albuma, melyen Björk Pápa az őt a Kyuss dobosi székében váltó Alfredo Hernándezzel, illetve a Kyuss utáni, de még a Ché előtti, szintén egylemezes LAB-beli kollegájával, Dave Dinsmore basszerral küldi a zsíros sivatagi rockot. Anno a freeblogon…

Na, van új Couch Slut, újra szét lehet verni valakinek a hülye fejét tisztességes zenére.  Kitűnő zenekar, továbbra is.  A korábbi lemezeik linkjét frissítettem. Take A Chance On Rock 'n' Roll by Couch Slut

Engem aztán tényleg nem lehet azzal vádolni, hogy a metálzene elkötelezettje vagyok. De mint a blog új szerzője, tövig benyalnék a törzsközönségnek egy hazai klasszikussal, meg mert valami személyessel indítanék. Az Unfit Ass.-t persze sokan ismerhetik a régi arcok közül, én ’91 májusában láttam…

Elég sokat, hat évet kellett várni, hogy megjelenjen a harmadik Sigiriya nagylemez, de megérte. Lassan három hete fülelgetem, és szerintem ütősebb lett, mint a 2014-es Darkness Died Today. Csekira: Maiden Mother Crone by Sigiriya 

Nem vagyok nagy rajongója a Mogwainak, szerintem életem legunalmasabb koncertjét nekik köszönhetem. Ez viszont rohadtul működik. Tök jó, hogy ingyen vihető. Nyilván a sorozat is erős.  ZEROZEROZERO by Mogwai  

És itt az új Brant Björk album is. Björk Pápa az utóbbi időben évente kihozott egy nagylemezt, ami egyrészt dicséretes munkatempót feltételez, másrészt viszont az a bizonyos mennyiség/minőség arány lassan azért eltolódott. A '16-os Tao of the Devilt nagyon sokat hallgatom (megjelenése óta az…

Nagyon ismerős volt a banda neve, de mivel abban is biztos voltam, hogy valszeg évekkel ezelőtt hallgattam őket legutóbb, ránéztem a blogra. És igen, négy éve Norbi posztolta a brit Winterfylleth-et. Most viszont itt van a hetedik nagylemezük, a The Reckoning Dawn. Fekete füleloda: The Reckoning…

A Fekete Átok varázsigéi végtelen sebeket okoznak kiejtésükkel, ezért inkább Bálint Gazda szavait kölcsönözöm a poszthoz, mivel tegnap tökéletesen megragadta velük a lényeget: "A Primitive Man basszusgitárosa, a Khemmis illetve Vasaeleth dobosa, a Blood Incantation és egyúttal a Spectral Voice…

Többször szerepeltek már itt, régebben olasz crime funk-ban utaztak, ezúttal több az előremutató elektronika: kevesebb Micalizzi, több Jaga Jazzist, sőt, több hip-hop. Ezzel együtt hallgatása közben továbbra is serken a délolasz rendőrbajusz. MOMENTUM by Calibro 35

Mindent tudtok.  ALT:02 by Carbon Based Lifeforms

Négy évvel a cím nélküli második nagylemez után megérkezett az új Elefántfa! Ez a poszt pedig nem jöhetett volna létre, ha Edi nem emlékeztetoda.  Habits by Elephant Tree

Egyelőre még csak 160 kbps, de lesz még egyszer szőlő, lágy kenyér. Apdét: linkcserével most már 320 kbps van a kép mögött.  

Húsz éve (és két hónapja) jelent meg a High On Fire bemutatkozó nagylemeze. Azért nem a tizenöt éves, szerintem mind közül a legjobb Blessed Black Wingst posztolom, mert erről az albumról kicsit mintha mindannyian megfeledkeztünk volna. Pedig nem rosszabb az utána következőknél. The Art of Self…

Tartsuk meg jó emlékezetünkben Tony Allent utolsó, bő egy hónapja megjelent albumával! Hugh Masekeláról tegnap hallottam először, amikor megtaláltam ezt a nagylemezt - viszont aki kíváncsi rá, az úgyis elolvassa a név mögötti Wiki-szócikket. Küldeném tehát mindenkinek, aki most gyászoló afrobeat!