A multiinstrumentalista Rosalie Cunningham a hetvenes éveket a proggerebb feléről megfogó Purson énekesnője volt 2011 és 2016 között, az oszlás után pedig szólópályára lépett. Első nagylemeze idén jelent meg, és minden van rajta, mint a karácsonyfán. Ettől még nem lett mainstream, vagy pláne…

Hajnalimádó csoporttagunk hívta fel a figyelmet erre a nagyszerű, feketébe hajló avant-post-bármi műfajban gitárral, hegedűvel és hörgéssel utazó oregoni trióra, én pedig egy hét alatt elfelejtettem jól, hogy a FB újabban nem enged ki kommentet, ha Zippys link van benne. Így megkapta a maga…

Vagy nagyon lemaradtam valamiről, vagy tényleg a semmiből ugrott elő ez a nagylemez.  

Tíz éve jelent meg az Animal Collective hullámzó borítójú albuma, amely akkor elvarázsolt, és azóta is jó pár alkalommal.  

A jó William háromnegyed órán át cincogtatja a gitárját.  

Van ez a hypnagogic pop néven emlegetett irányzat, ami még csak picit sem metál, de épp annyira le van öntve a nyolcvanas éves nosztalgiájával, hogy meg tudjon fogni bizonyos napjaimon amolyan háttérzajnak, hozzáteszem leginkább egy retró pornófilmben, vagy egy meggyötört TDK szalagon játszott…

Az új Nightstalker nagyszerű hallucinációkat képes okozni így október elején. De sebaj, mert legközelebb élőben november 3-án a Dürerben lehet őket szemre- és fülrevételezni. Korábban.  

Négy szertelenül és szüntelenül improvizáló, összességében közel nyolcvan percre rúgó játékidejű szerzeményével megszületett a The Cosmic Dead eddigi legjobb nagylemeze. Scottish Space Race by The Cosmic Dead 

Hosszú, esős napok soundtrackje az urbánus élet margójára, amiben a cement ridegségét idéző húrtépésekbe egészen váratlan pillanatokban simogat be a kesergő szaxofon és a zongora, az ukránok fincsin művelik ezt a konyakkal leöntött fülnoirt. Love Exchange Failure by White Ward 

Egyáltalán nem szoktam élvezni az instrumentális zajrockot, de ezek a nyomorultak elvarázsolnak. Gonosz, geci, aberrált, pszichotikus és sátáni nihiltől bűzlő rohadék számok egymás után. Nyiknyik, nyekere, baljós részeg tangó, lesújtás, sodrás, tekerés embertelen irányokba aztán meg egyenesirányú…

Két éve igencsak jól sikerült a bemutatkozó albumuk - és hasonló izgalmakat rejt a most megjelent második nagylemezük is. Az Alternate Endings a Cult of Luna A Dawn to Fear-jénak karcosabb, darabosabb ikertestvére. A véleményt csak erősíti a tény, hogy a bajorok korongját Magnus Lindberg…

A montreali Lochness fél órában megmutatja, hogy hol lakik a dúmszter szmókerek istene. Mindezt a tudást ráadásul akár ingyen is biztosítja a nagyérdemű számára. Black Smokers by Lochness 

A norvég Astrosaur 2017-es bemutatkozó albuma után a nemrég megjelent Obscuroscope-on is kitűnően nyomja artisztikus jazz-rock fúzióját.  Obscuroscope by Astrosaur

Tíz éves, pár napja. Örök.  God is Good by Om

e | fb

A holland Monomyth korábi albumai is a space/kraut/stoner határtágítások gyöngyszemei voltak, de a társaság a nemrég kiadott Orbis Quadrantisszal dobott egy igazán nagyot.  Orbis Quadrantis by Monomyth

Négy éve a fantázia birodalmába kirándultunk, most viszont a Lightning Bolt megmutatja, milyen egy szónikus citadellán zenélni.  Sonic Citadel by Lightning Bolt