Melbourne-i arcok bemutatkozó nagylemezükön sabbathista sludge-stoner-doom-fuzz metált nyomatnak, iszonyú fílinggel, frankó lassan.  Forward Unto Flame by Mammon's Throne

Lassúság, minőség, riffbőség: a Green Druid első nagylemeze sem volt piskóta, de a másodikkal akkora szintugrást hajtottak végre, hogy reggel munkába menet az albumot hallgatva azt gondoltam, hogy a harmadik korongjuk valszeg az évtized lemeze is lehet két-három év múlva. Nálam így most nem a heti,…

Ilyen névtől mindenki tudja, hogy mit várhat: egy frankó sabbathista szittyolátust, de legalább is valami nagyon hasonlót. Amivel nagyjából el is találnánk a német banda zenei irányát, de annyit mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a mélyre hangolt heavy-fuzz riffek fölött halálmetálos gurgula…

Szélkéz kisasszony ezennel élőben megnyitja az őszi levitációs ülésszakot.  

A Sötét Lovag Buddha mindig győz.  

Ma jelent meg a Fekete Agyar kislemezek b-oldalait, és ritkaságokat tartalmazó válogatása. Amiért a Bandcamp oldalukon annyit fizetsz, amennyit nem sajnálsz.  Years in Black by Black Tusk

A holland Stone in Egyptnek a Tectonic Electric az ötödik nagylemeze két évtized alatt, egyszóval nem kapkodják el a dalszerzést. A lassú munkatempó ellenére az alig fél órás hanganyag a tavalyi év egyik legjobb sztóner rock albuma: oszcilláló riffekkel, a sivatag mélyéből búgó basszushangokkal,…

Kozmikus doomként írja körül bemutatkozó albumának hanganyagát az új-zélandi Planet of the Dead, és annyiban mindenképpen igazuk van, hogy ha komálod az olyan, súllyal átszőtt, pőre doom bandák muzsikáját, mint a Conan, a Dopethrone, vagy a  Behold the Monolith, akkor a PotD is a barátod lesz. A…

Svédek, és valójában inkább egy projekt, mintsem egy "szabályos" banda: a Temple legénységét két együttes, a Surfing in Hell, és a Silver Devil adja. Ehhez képest überzsír doomban nyomulnak, ami időnként sztóner doom, máskor a lehangolt poszt-műfajok felé csusszannak el picit, néha meg kifejezetten…

Az amigdalát mandula alakú idegsejt-csoportok alkotják az emberi agyban, és elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában, valamint raktározásában. A drezdai Lassú Zöld Dolog tényleg nem a grindcore-ban alkot, hanem sokkal inkább a sivatagi behatásoktól sem mentes rémséges fémzene…

Jó öt évnek kellett eltelnie, hogy a dublini Venus Sleeps az első EP-jétől eljusson az első nagylemezéig, de megérte a hosszú várakozás. A sztóner doom 2020-ban is sztóner doom, fél évtized alatt az ír arcok pedig egyre jobban csapatják választott stílusukat. Nagy jóság. Remnants by Venus Sleeps 

Két évvel az Urkraft után megérkezett a Bismarck második nagylemeze. És bár a sludge doom keretei eléggé szűkre szabják egy banda mozgásterét, nekik sikerült az új albummal egy magasabb szintet megugraniuk. A nagy kérdés most már az, hogy két-három év múlva kiszakad-e belőlük a harmadik koronggal…

A Deities egy kiváló space doom fuzz album a polák Teknőctől. A srácok nemcsak értik, de érzik is a lényeget, így a lovecrafti témákat körüljáró nagylemezre nem lehet panasz. Ráadásul nem erőltették az utóbbi idők okkult kecskeimádó vonulatát, hanem dalaikban sokkal inkább az intersztelláris…

Van egy ilyen is: négy dal, élőben, negyedórában, csak a Bandcampről, amennyit adsz érte. Part Time Punks Session by Torche 

Nem kell megijedni, nem történt énekesváltás: a canberrai Witchskull trió továbbra is három fickóból áll, akik FB-oldalukon keményre összehúzott szemekkel nézik a végtelen aussie sivatagot. Muzsikájuk is változatlan, a Sabbathista hagyományok és a NWoBHM fejrázásra ingerlő keveréke, ahogy azt csak a…

Elég sokat, hat évet kellett várni, hogy megjelenjen a harmadik Sigiriya nagylemez, de megérte. Lassan három hete fülelgetem, és szerintem ütősebb lett, mint a 2014-es Darkness Died Today. Csekira: Maiden Mother Crone by Sigiriya 

Húsz éve (és két hónapja) jelent meg a High On Fire bemutatkozó nagylemeze. Azért nem a tizenöt éves, szerintem mind közül a legjobb Blessed Black Wingst posztolom, mert erről az albumról kicsit mintha mindannyian megfeledkeztünk volna. Pedig nem rosszabb az utána következőknél. The Art of Self…

A The Lunar Era marylandi, progosságba hajló power trio, a sludge-sztóner-doom hármas határvidékről, harsányan kiabálós énekkel. Lassan egy évtizede léteznek, de eleddig ez az egyetlen albumuk, ami kifejezett frankóság. Ráadásul a Bandcamp oldalukon annyit fizetsz a nagylemezért, amennyit…

Hallgass sztóner rokkmötált! Ezer mod nem tévedhet. Pláne, ha ez már a banda negyedik nagylemeze, és főleg akkor, ha négy évnyi várakozás előzte meg. Youth of Dissent by 1000mods 

A Forming the Void 2020-ban is hozza a tőle megszokott magas színvonalú heavy-prog-psych-sludge-mötált, ami kb. olyan, mintha a Torche és a Mastodon szvingerkedve kopulálna a Pink Floyddal és a Soundgardennel. Negyedik lemezükhöz érve okosan, ügyesen megvalósították azt a bizonyos "tágítjuk a…

Nevéhez hűen a Dirt Woman csak egyetlen hölgytaggal rendelkezik, természetesen a nótafaina posztján. Zenéjük vérbő marylandi sztóner doom, némi fuzzal elegyítve - innentől kezdve mindent tudtok.  The Glass Cliff by Dirt Woman

A második Vinnum Sabbathi album az elsőhöz hasonlóan az űrben kering, de most egy összefüggő történetet mesél el. 2061-ben járunk, mikor is az emberiség technológiai és tudományos értelemben is a csillagközi civilizációvá válás küszöbén áll. Mindez egy Fritz nevű űrhajósnak egy fekete lyuk…

Három évvel a Moszat után megérkezett Az Ösvény!  The Trail by Demonic Death Judge

"Oh baby I'm lazy, oh baby introduce me to God..." A Dopes to Infinity ma betöltötte a huszonötöt.  

Kábé egy hónappal ezelőtt valaki linkelte a brit HétGyesznó tavaly őszi albumának címadó dalát. Én azóta keresem, de tegnapig csak a Viscerals kislemezt találtam. De végre itt van az egész nagylemez, és mindenki élvezheti az elszállós-zajos sivatagi rockot. Viscerals by Pigs Pigs Pigs Pigs Pigs…

Kedvenc polák bandánk sem pihent az utóbbi időben, így megérkezett a Children of the Haze folytatása. Sign Of The Devil by Dopelord 

Mótvár, ismét itt van, és valszeg lesz még. Legközelebb élőben: Bécs, holnap este.  Gravity by SATURNALIA TEMPLE

Ha sikerül túljutnod az első, háromperces és unalmas dalon (I Took One Hit to Believe), akkor olyan, majd negyvenöt perces, némi sludge-ot és sztóneres felhangokat is magába szívó doom-olást kapsz a Los Angeles-i Bong Wizardtól, hogy örömödben mind a tíz ujjadat megnyalod!  Left Hand Pass by BONG…

Megérkezett a második Yatra, reméljük, hogy nem lett gyatra. Blood Of The Night by Yatra - STB - 33 

Kicsit húzódtam ettől a lemeztől, mert a mamut szót a nevükben hordozó együttesektől lassan Dunát lehet rekeszteni. De szerencsére alaptalan volt a félelmem, mert a görög Acid Mammoth überzsírosan tolja a sztóner doom metált - olyannyira, hogy ha komálod a Monolordot, akkor egy ideig ők is a…

A héten hosszú idő után ismét füleltem a 2004 és 2007 között létezett egyetlen lemezes, vaddisznómódra túró Kalas 2006-os albumát. Az öttagú bandának Matt Atyaúristen Pike volt az énekese, és kivételesen nem gitározott.  

Masszív, grúvi, kibernetikus - a brit négyesfogat harmadik lemezén sem engedett a negyvennyolcból, hanem ezerrel kenik-vágják a mélyre hangolt dalokat, pont, mint az előző albumukon.  Absurdum ad Nauseam by Cybernetic Witch Cult

Szemfüles olvasónk rámutatott, hogy a világban továbbra is terjed a Zöldtüdejű Sabbathizmus. Mi pedig semmiképpen sem szeretnénk róla lemaradni, ugye?  Woodland Rites by GREEN LUNG

Öt és fél évvel a Magmafröccs után az év leguccsó napjaiban az új Kröwnn nagylemez is betoppant Velencéből. BLÜEDEEP by Kröwnn 

Ismét egy EP, ami a hossza miatt nagylemez is lehetne: a svéd Domkraft az év végére időzítette aktuális Sabbath-imádatának a világ elé tárását. Bő egy éve pedig az igen kiváló Áradással írták be magukat a blog történetébe. Slow Fidelity by Domkraft 

Ha már emlegettem, akkor legyen itt a Ride is. Úgy emlékeztem, hogy valamikor már posztoltam, de nem - így valszeg a freeblogon történt a dolog. Annyit még hozzátennék a Godspeed történetéhez, hogy első és egyetlen (ráadásul idén negyedszázados) nagylemezük producere Rachel Bolan volt a Skid Rowból.…

A New Jersey-i Solace a kilencvenes évek közepén rövid ideig létezett, és a rockvilágot egyetlen, de annál remekebb lemezzel (Ride, 1994) gazdagító, két basszusgitárral működő Godspeed romjain alakult meg '96 környékén. A kétezres évtizedben három albumot is kiadtak, majd a tizes években síri csönd…

A talján banda új lemezén a bebélyegezett állattesű szerzetes kalandjait meséli el, melynek során fény derül arra a titokra is, hogy a háttérben miért vág olyan savanyú arcot a kúpos fejű ember?  

Brumi idén a kakasok után a nyuszikról mesél nekünk. Rabbits by Brume 

Úgy emlékeztem, hogy posztoltuk ezt az albumot is, de csak a Bandcamp-oldalas bejegyzést találtam a FB-csoportunkban. De most itt van, hogy este lehessen rá mulatni a Dürerben! Children of the Haze by Dopelord