A Pale Home a veszteségból táplálkozó depresszióról és az elveszettségból testet öltő agresszióról szól. Ha egyik oldalról nézem, akkor feketefémmel meglocsolt post-metal, ha a másik oldalról sasolom, akkor pedig a sludge durvaságáig eltolt post-hardcore. Lehet, hogy erre gondolt a blackgaze szó…

Haljátuk feleim fültükhel az teuton Tengernek élő hangjait, meyekhet ük duplah album formáyában játsznakh el vala az elejéthül az véghéigg.  

Itt van egy zenekar, mondhatni a semmiből, texasiak, és annyira horzsol a zenéjük, mint amit a Pantera Cowboys/Vulgar/Far Beyond lemezeinél éreztem anno. Mindezt post-metal alapba oltott post-hardcore-ral, feketeséggel, sludge és noise metallal, valamint egy kis shoegaze-zel érik el. Úgyhogy csak…

Nesze nektek vérholdas konvergálás! Bloodmoon: I by Converge & Chelsea Wolfe 

Bő három évvel a Hymns of Misery után megérkezett az új Churchburn korong. A papírforma maximálisan bejött: a harmadik albumként megszületett Genocidal Rites az eddigi legjobb munkájuk. Ha egy alapos fejbeverésre vágysz, vagy esetleg a szomszéd megkérdi, hogy melyik idei underground sludge lemezre…

A mexikói Electric Cult azt a zenét játssza, amiért anno mindannyian megszerettük az Electric Wizardot - és amit mindenki visszasír, ha eszébe jut a brit banda. Zsíros riffekbe csomagolt undokságok rövid 25 percben, amit stoner doomnak, sludge doomnak, vagy egyszerűen csak stoner metalnak…

Hat év után megérkezett a negyedik Kowloon Walled City nagylemez. Piecework by Kowloon Walled City 

Három és fél évvel a Deads után megérkezett az LLN új nagylemeze. Zeneileg nem változtak, továbbra is a post-metalt és a sludge-ot keverik egymással, méghozzá igen csak frankó módon. A korábbiakhoz hasonlóan a hanganyag a Bandcamp oldalukon most is becsületkasszás.  Unmaker by LLNN

A göteborgi Wolves in Haze rendesen kimaxolta a "heti évlemeze" kategóriát: öndefiníciójuk szerint zenéjük nem más, mint "halálmetálba mártott kicseszett roll". Tény, hogy deathrock elemeket is felvonultató sludge muzsikájuk néha a thrash legszebb napjait felidéző sebességre is képes rákapcsolni,…

Ha nincs új Crowbar, akkor itt van helyette a Procez. A power trio zenéjét a sludge-os (és néhol doom-os) lassúskodás, a zsíros riffek fülbe kenése, illetve a lelkes zajongás mellett némi füstös ködösítés jellemzi leginkább. A másfél évtizede létező banda bemutatkozó albumán mindehhez ékes lengyel…

Stoner doom-mal indít, sludge-ban folytatódik, aztán a harmadik számtól a lemez végéig stoner rákenrót lapátol a brooklyni Green Hog Band. Érzésből ahogy kell, és aki nem perdül táncra ettől a zenétől, az vagy süket, vagy botlábú. Nuff said. Devil's Luck by Green Hog Band 

A Riff Giant dalai akkora kataklizmát okoznak, hogy nemcsak a földfelszín küldő rétegeit amortizálják le, hanem az óvatlan hallgató azt fogja érezni, hogy éppen beszívja és széttépi egy Földünkhöz közeli fekete lyuk. Szerencsére vannak annyira jó fejek, hogy minderre a lemezborítóval figyelmeztetik…

A post-műfajok szinte bármelyike ráhúzható a Celestial Blues-ra, de kiálthatnánk doom-ot, és néhol még sivatagi szelet is. Egy a lényeg: a Kristina Esfandiari által alapított és énekesnői minőségében egyúttal vezetett King Woman valahol a Chelsea Wolfe, a Thou/Emma Ruth Rundle közreműködés, és a The…

Bluesba mártott sáros-iszapos tapicskolással üzen nekünk Arkansas államból a Mud Lung. Ha nagyon odafigyelsz, meghallod, hogy azt susogja: "A mélyre húzó déli metálnál nincs jobb." A fél órás hanganyagot egy hét alatt rögzítették, és a hat dal esetében a felvételek során minden valószínűség szerint…

Újabb kitűnő lengyel banda következik: az Optical Sun a stoner-sludge-doom háromszögében evez, nagyon is jól forgatva a kormánylapátot. Filmzenei betétekkel teremtenek remekül rémisztő hangulatot, ami fölött a "lassúság fél egészség", és a "minél mélyebbre fúrunk, annél jobb" elveit alapul véve…

A post-metal a londoni Tunguska zenéjének a fő csapásiránya, de dalaikban elkalandoznak más területek felé is, így a végeredmény egy frankó, szűk félórás hanganyag lett. Két EP után most már igazán következhetne egy nagylemez is tőlük, a potenciál ugyanis bőven megvan bennük a…

A düsseldorfi Massive Thunderfuck nevéhez híven súlyba mártott támadást intéz a hallgató hallójáratai ellen szűk háromnegyed órában, de persze némi prog befolyástól sem mentes a bemutatkozó album hét szerzeménye. Egyébként a sludge az alapvetésük, és erre húznak fel mindent: egy kis doom-ot, egy kis…

Lassan egy éve, hogy utoljára önálló Thou nagylemez jelent meg, de tizenegy hónap után megérkezett a különféle splitekről származó kiadatlan dalok, és a jelenlegi line up által újrarögzített régebbi szerzemények gyűjteménye. Ráadásul becsületkasszás a Bandcampen. Hightower by Thou 

A Nashville-i Yautja zenéje olyan alműfajokat húz közel egymáshoz, mint a hard/mathcore, a noise rock és a sludge metal. Ennek megfelelő a hatás, amit a háromnegyed órás korong elér a hallgatónál: ezt nevezzük egyszerűen csak letaglózónak. Ha hosszú és nehéz volt a heted, akkor itt az ideje…

Egyemberes prog death, illetve sludge/post-metal projekt Norvégból. A Lysjakt "rendes" bandának indult 2018-ban, de egy évvel később a gitáros-énekes Marius Ofstad kivételével a zenésztársak mindannyian megpattantak. Ő a korábbi, dallamos deathben utazó (Art of) Deceptionből lehet ismerős. A…

Egy bemutatkozó lemezen legyenek frankón megírt dalok, legyen legalább ugyanennyire jól megszerkesztve, és az sem baj, ha a hangzása húz, mint az éhes bivaly hazafelé menet. A londoni Urne első albuma pont ilyenre sikeredett, maga a zene pedig olyan nagy példaképek hatásait mutatja, mint a Mastodon,…

Ismét egy egyszemélyes projekt következik, ismét a sludge/post-metal és black metal keverése a zenei alap, ismét jóság. A mindent egyedül intéző úriembert Andrew Arnoldnak hívják, és az ohioi Columbusban lakik, az An Offering pedig becsületkasszás a Bandcampen. FB. An Offering by Deterior 

Tüskés, post-metal, negyven perc, nagy jóság. A flamandok most sem tudtak hibázni. De Doorn by AMENRA 

Öt év után van új Bossk nagylemez - ez a jó hír. A rossz hír az, hogy egy ideig még rágódhattak volna a szerzeményeken, mert a dalok fele számomra valami gitárbúgató zajos (elnézést kívánok, de) faszverés. Konkrétan az albumnyitó, majd hat perces White Storkot, a másfél perces Itert kapásból…

Ha éppen nem találod a Crowbar lemezeidet, de mindenáron egy arcletépő és gerincroppantó sludge albumra vágysz, akkor a Somnuri neked nyűvi a húrokat. Természetesen a Mastodon és a High On Fire rajongói sem fognak csalódni az alig harmincnyolc perces korong dalaiban.  Nefarious Wave by Somnuri

Húszhuszas feldolgozásőrület Inter Armáéktól. Decens válogatás, ahol békében megfér egymás mellett a Hüsker Dü, a Venom, és Prince. A cserkó a habostortán a dögönyözős blastbeatbe forduló Neil Young-átirat, amire az öreg is biztosan csettintene. Garbers Days Revisited by Inter Arma

Most vagy az van, hogy mindenki szerint állati jó, és akkor itt van a helye. Vagy most az van, hogy mindenki szerint ganajtúró fostartály, és akkor pláne itt van a helye.  Arrows by Red Fang

A sludge/doom karaj hullámain utaztatja hallgatóit a Sydney-i Amammoth. Ha egy Sabbath, Candlemass és Melvins által inspirált bemutatkozó albumra vágysz, akkor meg is találtad. Nagyon jóság.  The Fire Above by Amammoth

A 2005 és 2009 között létezett és alkotott brightoni Fall of Efrafa most megjelentette bemutatkozó nagylemezét, megspékelve az utolsó élő fellépésük anyagával. Owsla by Fall Of Efrafa 

Torontoból szól a doom-alapú, sludge-ot és heavy metalt is magába olvasztó fémzene. Az arcok nem találtak fel semmit, de ha komálod a High On Fire, Trouble, Melvins vonalat, akkor ez is tetszeni fog. Az egyik dalban szaxofont is felhasználtak a súly erősítésére, és értő füleléssel NOLA-hatások is…

A svéd Vokonis a Grasping Time után negyedszerre is egy nagyszerű proggerkedő sludge-stoner albumot alkotott meg. Emellett a lemezen Per Wiberg billentyűs (Spiritual Beggars, Kamchatka, Opeth) a vendégként fícsöringölt fazon. Nagyon zsíros. Odyssey by Vokonis 

"Karatekutya, mondom: Torok!" Megérkezett a harmadik nagylemezük. Az eddigi legjobb. Smile Less by Throat 

Két évvel a Flood után megjelent a harmadik Domkraft nagylemez, ami egyúttal az eddigi legjobb munkájuk is. Ha valami, az Emperor of Sandhez hasonló zenére vágysz, akkor ez a korong neked szól.  Seeds by Domkraft

A Witchrot a doomból kiindulva egy nagylemeznyi idő alatt a doom-sludge-on keresztül eljut egészen a zajos sludge-ig. A gyönyörű mocsokságok folyamatos zenei átmenete mellett nem ültek fel az okkult kecskenyaló bandák vonatára, szövegeik sokkal inkább elborultnak és morbidnak nevezhetők. A borító…

Véletlenül találkoztam nemrég a Zaoval, és kiderült, hogy a banda a kilencvenes évek első fele óta alkot, így a The Crimson Corridor a sokadik nagylemezük. Zenéjük rendesen odavág, mert a post-metal, a sludge és a metalcore háromszögében mozogva zúzza meg a hallójáratokat. A korong csekkolása közben…

Tizenhat évvel az Amerijuanican után ismét zúz a Bongzilla.  

Nemrég találtam rá Julie Christmas 2010-es szólólemezére, és egy kritikában valahol úgy jellemezték az albumot, hogy ő a sludge/post-metal Björkje. Ami végül is sarkítva bár, de igaz.  

Hat évvel az I'm Going to Kill Myself után megérkezett a negyedik Fekete Birkafal nagylemez. Songs for the Enamel Queen by Black Sheep Wall 

Ha komálod a proggerkedő halálmetált, némi sáros tapicskolással, hasonlóan, ahogyan azt a korai Gojira csapatta annak idején, akkor a német Stoned God a te muzsikádat játssza.  Incorporeal by Stoned God

A múltkori nagy tetszésre való tekintettel álljon itt a Katla bemutatkozó albuma is! A Móðurástin (Anya szeretete) kicsit rövidebb, mint a tavalyi Allt þetta helvítis myrkur, de ugyanolyan ütős - és időnként kicsivel jobbnak érzem a második nagylemeznél. Egy a lényeg: az alapos…