Jelszavaink valának: heavy rokk és rákenró! Pont úgy, mint az előző album idején. BombÁcse.

Minden lemezét kipakoltam eddig ennek a remek kanadai heavy doomrock négyesnek, ahogy tegnap felkerült a virtuálba, kaptam is le. Soha nem fognak sehova jutni ahogy mondjuk a Valkyrie sem, de minden lemezük kurvajó, ez is az lett. facebook

Feketés hangulatú metál Krakkóból, ami tiéd lehet a Bandcampről. 1 / 2 / 3 <a href="http://gremiumrec.bandcamp.com/album/fatigue-collision-nr-1" data-mce-href="http://gremiumrec.bandcamp.com/album/fatigue-collision-nr-1">Fatigue - Collision Nr. 1 by Fatigue</a>

Nyolc számos, közel egy órás EP: az első négy dal a 13 album rögzítésének idejéből származik, és mostanáig kiadatlan volt, a második négy dal pedig a 13 turnéjáról származó koncertfelvétel.

Nézzük, hogy három évvel a gyengus Super Collider után mit hozott össze a Vinnyogó Vörös és Bandája!

Nem mondok nagy újdonságot senkinek azzal, hogy eléggé szeretem a metált. A nyolcvanas évek metálját meg úgy őrzöm szívemben, mint Lemmy a viszkisüveg emlékét, ennek örömére összeszedtem SZÁZ darab  idén harminc éves kiadványt mindenki, de leginkább a saját örömömre. Csodálatos év volt ez (bár a…

Emlékeztek még a jobb híján heavy/stoner/doom/stb címkékbe gyömöszölt oaklandi metálkvartettre? Na, itt az új lemezük, producer: Billy Anderson.  facebook

Ha a zenekar nevében megjelenő névpár nem mond semmit, akkor jobb ha ezt a négyszámos EP-t le sem szeded. Akinek viszont igen, az valószínűleg csillogó szemmel tapsol. Michael Denner és Hank Shermann ugyanis a felülmúlhatatlan Mercyful Fate legendás gitárpárosa, és ha már Mercyful Fate rég nincs,…

Ha megvolt a Rabbits és a Gaytheist, külön-külön, akkor érdemes meghallgatni ezt. De csak akkor. Úgy lesz igazán érdekes, és akkor válik talán majd nyilvánvalóvá, hogy ez a két teljesen eltérő zenei világban élő-lélegző banda lerakta az év split lemezét, egy olyan kikúrt…

A csodálatos név mögött Portland egyik legeredetibb bandája áll. Nehéz leírni, hogy miért fogja valaki tökre imádni őket, valaki meg utálni. A Gaytheist alapvetően nem noise rock és nem is punk. Amolyan friss vért pisáló hard rock fejkapkodós-hajrázós energiabomba, amit valaki…

Hogy egészen őszinte legyek, a portlandi zenekar első két nagylemeze olyannyira elment mellettem, hogy onnan tudtam csak eldönteni hogy egyáltalán hallottam-e, hogy értékeltem rateyourmusic-on, és ott vannak a LastFM lejátszásban. Ez a friss, harmadik LP viszont azonnal leborított a forgószékről,…

Jóérzésű embert már az izomautón Mad Max ripoff pózba vágott, elektromos gitárból tölténytűzvihart eregető alakkal a borítón megveszi ez a finn csapat. Az első lemezhez képest jócskán átalakult a felállás, a basszeros dobra ugrott, basszra egy valamikori Hooded Menace-es arc…

Erről az anyagról az ex-Cathedralos Gaz Jennings kedvenc doom demóit bemutató cikkből értesültem, és a meghallgatása után az állam a klaviatúrát verte. Miért? Azért, mert ezek alsó hangon negyed évszázaddal megelőzték azt, amit ma female fronted doomként/ősrocként/stb…

Eddie halott, és élvezi. Dupla lemez másfél órában a kép mögött. 1 / 2

Imádtam az Enforcer, Krux, volt Entombed, Necrophobic, Dismember stb tagok által nyomott svéd zenekar nyolcvanas évek első felének heavy metalját ápoló első lemezét (a Radar mekkora old school heavy rock himnusz!), remélem ez is lesz olyan jó, mindenesetre a léggitár már a nyitódalban…

A Cowboys from Hell ma lett 25 éves. Boldog szülinapot!

NOLAsztikus muzsika a sludge/stoner határvidékről, erős metallikus felhangokkal. 'Bendzselni ér. Fácse. Holy Lands by Sumeru

Hétfői hűsítő heavy/doom metal a svéd Varázslóval a fordított kereszt árnyékában. Húsz év kihagyás után, mert úgy az igazi. 1 / 2

Május 9-én volt húsz éves.

A texasi négyes Beg Upon the Light lemeze egy nagyon baró heavy-doom anyag volt, és noha a kiadó az első lemez nyílegyenes folytatásáról beszél a promószövegben, első hallásra azért jócskán eltolódott az arány a kopott farmermellényes tradicionális heavy metal felé - bár ez…

Azt hitted hogy a Portrait meg az In Solitude mélyre ment a Mercyful Fate imádatban? Oké. Ez a három metálos tasmánia fővárosából olyan komolyan vette a worshipet, hogy valószínűleg azt sem bánnák, ha reggeli kávé helyett maga King Diamond fröcskölné tele az arcukat ragacsos…

A hétvégén pörgettem ezt a nagylemezt, erről pedig eszembe jutott, hogy a Never, Neverland idén lesz huszonöt éves. És ha már az Alice in Hell negyedszázados évfordulójáról elfeledkeztünk tavaly megemlékezni, akkor álljon itt a Jeff Waters gitáros vezette kanadai Annihilator…

A kaliforniai éjdémon a 2012-es négyszámos kislemezén (odacsomagoltam azt is a linkbe) olyan hibátlanul idézte meg a nyolcvanas évek elejének metálszellemét, hogy arra minden ős-NWOBHM rajongó elégedetten csettintett, én például retekmód vártam a teljes nagylemezt. Be is kezdenek úgy a nyitó Screams…

Az indianai Thorr-Axe a négy évvel ezelőtt kiadott bemutatkozó album (Wall of Spears) idején már szerepelt nálunk. A most érkező folytatásból kiderül, hogy a korábbi formulán nem változtattak: továbbra is kopott mellényes, mellszőrtépkedő, pöcslengető, sörszagú heavy doom…

Ha már tegnap szóba jött a Desertfest kapcsán, akkor itt van a londoni ifjak tavalyi első lemeze. A srácok feltétlen hívei lehetnek a brit heavy metal új hullámának, annak az időnek, amikor még nem volt ezernyi leágazása a műfajnak. Saját elmondásuk szerint is az olyan zenekarok a…

Ki mondta, hogy az oi!/punkot nem lehet vegyíteni az NWOBHM hatásokkal? Mondjuk én, de kurvára nem volt igazam. Itt ugyanis Rival Mob és Mind Eraser tagok olyan érzékkel és olyan blaszfém módon keverik az említett műfajokat - aztán meg tisztességből hozzádobnak még valamicskét a bostoni hardcore-ból…

A svéd Isole a feketés viking metálban utazó Ereb Altor oldalági projektje, melyben a négy Norsemen a doom iránti rajongását éli ki. Az epikus szerzeményekben a doom mellett a heavy metal a fő csapásirány. Az északi borongás garantált, az előképek pedig sejthetők: Candlemass, Solitude Aeternus,…

Új háromszámos EP. facebook  

A régi ismerős, heavy-sludge-doomban utazó kanadai Bölény is kiadott egy kétszámos EP-t a nyáron, mindkét dal közel tíz perc, érdemes. facebook

Az új Machine Head is megérkezett. Hivatalos / Fácse

A Fiatalázia is betöltötte a huszat.

Az indianapolisi Apostle of Solitude éjsötét doom metalban utazik, de jó memóriájú olvasóink emlékezhetnek rá, hogy 2008-as bemutatkozó albumuk (Sincerest Misery) a megjelenés idején kapott posztot. Az Of Woe and Wounds a harmadik nagylemezük, és mind az irányvonal, mind pedig a minőség…

Ez a new yorki csajos okkultkodó ősmetál-doomrockban utazó zenekar második nagylemeze, emlegetnek mindenfélét magukkal kapcsolatban a Sabbathtól Siouxie-n és a The Cure-on át a Mercyful Fate-ig, tehát van 70s progrock, némi 80s dark, korai heavy metal a zenében. Kurt Ballou amúgy…

Húsz éve jelent meg, és szerintem a Promised Land volt az utolsó jó lemezük.

 Épp huszonöt éve jelent meg az utolsó Sanctuary album. A zenekar 1992-ben ugye feloszlott, majd Warrel Dane és Jim Sheppard Jeff Loomisszal megalapította a Nevermore-t.  Most a már egy ideje beharangozott új lemezen visszatértek, csaknem a teljes régi felállással. Hogy ez jó-e vagy…

Azért az elég jó érzés, amikor az ember felfedez magának rég elfeledett, ámde óriási lemezeket. Márpedig én ettől a nevadai csapatnak az egyetlen, 87-ben kiadott lemezétől azonnal kifeküdtem. Ez a gyöngyszem ugyanis akkora hajmetált rejt, hogy nyugodtan odatehető akár a korai…

The Barbiz are back! / Korábban Legközelebb élőben: 2014. október 1., Dürer Kert Beugró: 2000/3000 pénz

1984. augusztus 17-én, épp három évtizede szabadította a világra Blackie és csapata gigantikus debütlemezét. Micsoda dalok sorakoznak itt, az I Wanna Be Somebody örök himnusza, a L.O.V.E. Machine ultrarefrénje már a lemez elején kifektet. A kép mögött a 98-as újrakiadott verzió…

Mára is van egy jubiláló metál klasszikus: Napra pontosan 25 éve jelent meg a hármas Testament LP. facebook

Igaz, hogy nem hónapra pontosan júliusban, de a Powerslave is harminc éve jelent meg. Hivatalos / Fácse